Több mint félmillióan vannak munka nélkül

A munkaerő-piaci helyzet alakulása az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legfrissebb adatai alapján.

Megduplázódott az új állások száma

Az adatokból kiderül: a munkáltatók januárban 30 100 új állást jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken, ami az előző hónaphoz képest több mint 108 százalékos, 2009 januárjához képest 18 400-as - 157,2 százalékos - növekedést jelent. A januári zárónapig összesen 26 500 állás maradt betöltetlen - derül ki az ÁFSZ statisztikáiból. Az "Út a munkához" program keretében 4 500 munkavállaló részére kínáltak közcélú foglalkoztatási lehetőséget.

Látszólagos az ellentmondás

Az új állások száma - részben az új közmunkaprogramok miatt is - decemberhez képest több mint a duplájára nőtt. Az is kiderült azonban, hogy ennek ellenére mégis nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. Bus Irént, a szolgálat munkatársa a Magyar Rádiónak azt mondta: az ellentmondás látszólagos. A nyilvántartott álláskeresők számának januári növekedésében leginkább szezonális okok játszanak közre. A szezonmunkák befejeztével nagyon sokan nyilvántartásba vetetik magukat, ezenkívül nagyon sok embernek fejeződött be az önkormányzatok szervezésében történő közcélú foglalkoztatása is. A másik oldalon a bejelentett új állások számánál a harmincezer bejelentett állásból húszezer támogatott állás. Ezek között van erdőművelő közmunkaprogram, roma közmunkaprogram, ár- és belvízvédelmi program és azt remélik, hogy egy hónap alatt ezeket az állásokat fel tudják tölteni.

Bus Irén hozzátette: várhatóan már februárban beindul egyfajta élénkülés, amikor a szezonális ágazatok - mint az építőipar vagy a feldolgozóipar - megkezdik a szervezést a tavaszi munkákra és a szezonmunkákra.

Januárban 653 ezerre emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma

A nyilvántartott álláskeresők száma a januári zárónapon 653 ezer fő volt, 48,5 ezer fővel (8 százalékkal) több mint az előző hónapban. Az álláskeresők számának növekedése az előző év azonos hónapjához képest 28,3 százalékos volt, ami a néhány hónapja tartó mérséklődő növekedési ütem után ismét emelkedést jelez.

A nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 617 400 fő volt, így a szezonális hatások kiszűrése után jóval kisebb, 11 500 fős növekedés tapasztalható a nyilvántartott álláskeresők számában.Tehát januárban jelentős mértékű szezonális jellegű többlet-munkaerőkínálat volt kimutatható. A szezonális ágazatok nagymértékben csökkentették a foglalkoztatottaik számát, ez azzal magyarázható, hogy erősen érzékelhető a téli foglalkoztatási holtszezon.

A legnagyobb arányban az állásukat elsősorban az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, az építőipar, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás és a kereskedelem, járműjavítás területén dolgozók vesztették el januárban. A januári belépők között magas számban találhatók olyan személyek, akik határozott idejű, év végéig tartó munkaszerződéssel rendelkeztek, továbbá azok, akiknek ekkor járt le a közcélú foglalkoztatásban eltöltött idejük.

Minden régióban több a munkanélküli

A legnagyobb mértékű növekedést Dél-Alföldön (9,7 százalék) és Nyugat-Dunántúlon (9,5 százalék) regisztrálták, de nem elhanyagolható a többi régióban bekövetkezett emelkedés sem. A legnagyobb változás Békés megyében történt, ahol 12,1 százalékos (3546 fős) egy hónap alatti növekedés tapasztalható, de jelentősen meghaladja az átlagot a Jász-Nagykun-Szolnok-, a Győr-Moson-Sopron- és a Vas megyei emelkedés is (10 százalék feletti).

A válság kitörése óta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Magyarországon (59,7százalék), Közép-Dunántúlon (39,3százalék) és Nyugat-Dunántúlon (32,1százalék) emelkedett a legnagyobb mértékben, vagyis a legfejlettebb régiókban. Ennek ellenére még mindig sokkal jobb ezeknek a régióknak a helyzete.

Egy év alatt a férfiak létszáma 30,9 százalékkal, a nők száma 25,2 százalékkal, a szakképzetlenek létszáma 21,6 százalékkal, a diplomások száma pedig továbbra is kiugróan nagy arányban (56,1 százalékkal) emelkedett.

A nyilvántartott álláskeresők 25,1 százaléka tartósan (több mint egy éve folyamatosan) regisztrált álláskereső. Éves összehasonlításban számuk szeptember óta növekedést mutat, ami azt jelzi, hogy a válság kitörésekor regisztrált álláskeresők egy része még mindig nem tudott elhelyezkedni és így ők fokozatosan bekerülnek a tartósan regisztrált álláskeresők állományába.

Az álláskeresők 63,7 százaléka részesül valamilyen ellátásban, számuk egy hónap alatt 21,5 ezer fővel nőtt. Álláskeresési járadékra 157,1 ezren, álláskeresési segélyre 77,9 ezren, rendszeres szociális segélyre 2,7 ezren voltak jogosultak és 177,8 ezren kaptak rendelkezésre állási támogatást. Az ellátatlanok száma 237,4 ezer fő volt, ami az előző hónaphoz képest 12,8százalékos növekedést jelent.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 10,5 százalék. Ez az érték az egy hónappal
korábban publikált adathoz képest stagnálást jelent és 2,5 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

Januári csoportos létszámleépítések

2010. januárban 23 cég, összesen 752 főt érintő csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi központok kirendeltségein. Az előző hónaphoz képest jelentős mértékben, 1042 fővel (58,1százalékkal) csökkent a bejelentett elbocsátandó létszám. Az egy évvel korábbi, 2009. januári bejelentések létszámtartalmához képest a csökkenés mértéke még jelentősebb, 4475 fő (85,6százalék) volt. Ennek fő oka, hogy 2008. december és 2009. március között csúcsosodott ki a válság hatása.

2010. januárban a legnagyobb létszámot érintő csoportos létszám-leépítési bejelentések Közép- Magyarországról (254 fő), Dél-Dunántúlról (196 fő) és Nyugat-Dunántúlról (153 fő) érkeztek, e három régió adta az összes bejelentés négyötödét.

A tevékenységi főcsoportokat tekintve a januári bejelentések szerint elbocsátandó dolgozók megoszlása a következő: fizikai foglalkozású 571 fő (75,9 százalék), szellemi foglalkozású 181 fő
(24,1 százalék). Az érintett létszám 31,3 százalékát a feldolgozóiparból, 16,1 százalékát az egészségügyi, szociális ellátásból, 14,8 százalékát pedig az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágból készülnek elbocsátani.