Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 7 hónapja

A munkaadó elkérheti a szakorvosi papírjaimat?

Rokkantsági ellátásban részesülők rendelkeznek egy határozattal és orvosi véleménnyel. Ha rehab. munkát vállalok, a munkaadónak, vagy toborzóirodának jogában áll-e elkérni a szakorvosi véleményt a betegségek pontos feltüntetésével, vagy meg kell elégedniük csak a határozattal? Úgy gondolom, a szakvéleménybe való betekintés sérti a személyiségi jogokat és hátrányos megkülönböztetést eredményezhet a munkavállalóval szemben.

A 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 23. § (7) szerint: "A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni." Ahogy Ön is említi, maga a határozat is tartalmazza ezeket az adatokat.

A személyes adatok védelmével az Alaptörvény VI. cikke foglalkozik:

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.

Magyarország Alkotmánybírósága az 15/1991. számú határozatának II. fejezetében foglalkozott a személyes adatok védelmének tartalmával:

Az Alaptörvény VI. cikkében biztosított személyes adatok védelméhez való jognak eszerint az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad; mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is. Az ilyen törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, és akkor alkotmányos, ha megfelel az Alaptörvényben megkövetelt feltételeknek.

Az alapjog korlátozásának, a személyes adatok kezelésének általános szabályait 2012 óta az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendezte. Az általános szabályokat ágazati adatkezelési törvények egészítik ki. Ide tartozik az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény.

Kérdése szempontjából a legfontosabb a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről. Kiemelendő ezen rendelet azon rendelkezése, amely a munkába állás előtt kötelezővé teszi az alkalmassági vizsgálatot, s amely önmagában nem ellentétes a személyes adatok védelméhez való joggal.

A 3. § (4) kimondja: „A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkavállaló, illetve a tanuló vagy a hallgató, az álláskereső:

a) a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele

aa) egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e,

ab) nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül,

ac) nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását;

b) esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt;

c) a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben, illetve szakmákban történő munkavégzés esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben;

d) milyen munkakörben, illetve szakmában és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességű;

e) foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében, illetve folytathatja-e tanulmányait a választott szakmában;

f) szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel;

g) külföldön történő munkavégzés esetén egészségi szempontból várhatóan alkalmas-e az adott országban a megjelölt szakmai feladat ellátására.”

“14. § (1) A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon végző orvos a 13. számú melléklet szerinti „Munkavállaló egészségügyi törzslapja” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: egészségügyi törzslap) állítja ki; a személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző orvos az eredményt a vizsgált személy egészségügyi dokumentációjában tünteti fel. A véleményező orvos az alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el, és az egészségügyi törzslap más rovatait áthúzza.”

A munkáltató, illetőleg a munkaügyi alkalmazottak csak az alkalmassággal kapcsolatos, legszükségesebb egészségügyi adatokhoz férhetnek hozzá, amely alapján el tudják dönteni, hogy alkalmas, vagy nem alkalmas a munkavállaló az adott munkakörre.

Amennyiben a szükségesnél részletesebb tájékoztatást kapnának, tudomást szereznének a munkavállaló betegségével kapcsolatos részletekről, úgy az sértené a személyes adatok védelméhez való jogot. Nem jogsértő azonban az az eljárás, amikor a munkaügyi alkalmazott közvetlenül fordul az ellenőrzést végző orvoshoz, és tájékoztatást kér, hogy a lehetséges munkakörök közül melyeket láthatja el az egészségügyi állapotára tekintettel a munkavállaló.

A Munka Törvénykönyvének rendelkezése szerint a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat (Mt. 77. § (1) bekezdése). Ez nem más, mint egy célhozkötöttségi szabály, konkretizálja az adatvédelem általános célhozkötöttségi elvét.

A munkáltatóknak joguk van ahhoz, hogy az egyes munkakörökre olyan személyeket alkalmazzanak, akik egyrészt rendelkeznek a szükséges képesítésekkel, másrészt — ha bizalmas, nagy felelősséggel járó munkakörről van szó — olyan háttérrel bírnak, amely a lehetséges kockázati tényezőket kizárja, vagy legalábbis csökkenti azokat. A munkavállalók kiválasztásakor ezért a munkáltatóknak számos személyes adatra lehet szükségük. A törvény nem rögzíti pontosan a munkáltatók által kezelhető adatok körét, az Mt. fent idézett rendelkezése azonban határt szab az adatkezelésnek, összhangban az adatvédelmi törvény által meghatározott célhozkötöttség elvvel.

A foglalkozás-egészségügyi orvost - ugyanúgy, mint minden orvost - titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség azonban nem ad felhatalmazást arra, hogy az orvos bármilyen adatot kérhessen, illetőleg az érintett bármilyen adat szolgáltatására kötelező legyen, az Avtv. és az Eüak. rendelkezéseit ő is köteles betartani.

Aki válaszol:

Megváltozott munkaképességgel kapcsolatos szakértő - Kappel Katalin

Kappel Katalin vagyok, munka- és szervezetpszichológus, tréner. Pszichológus diplomámat 2010-ben az ELTE munka-, döntés- és szervezetpszichológia szakirányán szereztem. Ezt követően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszékén munka- és szervezet szakpszichológus képzést végeztem el.

Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a kerdes@hrportal.hu címre!

Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László.
Munkajogi kérdésekre a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi üzletágvezetője, Kéri Ádám válaszol.
Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a UCMS Group ad választ.
A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus segít.
HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot.
Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi,karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol.
Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel
Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Farkas András, a nyugdíjguru szakértője válaszolja meg.
Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet.
HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.

Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk.

Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Sokan bizonytalanok a munkahelyük jövőjét illetően

A szakképzetlen munkavállalók, a pályakezdők és a nyugdíj előtt állók bíznak legkevésbé munkahelyük stabilitásában, derül ki a BNP Paribas... Teljes cikk

Varga Mihály: Rekord alacsonyan a munkanélküliség

A rendszerváltozás óta nem volt ilyen alacsony, 5,1 százalékos a munkanélküliség Magyarországon, az Európai Unióhoz viszonyítva is jól állunk,... Teljes cikk

Magasabb fizetésekkel a munkaerőhiány ellen

Már augusztustól magasabb fizetés érkezik a Lidl dolgozóinak. A bolti dolgozók összjövedelme bruttó 313 ezer forint lesz, amelyben benne van a... Teljes cikk

Megint újságírók letartóztatására adtak parancsot Törökországban

További 47 újságíró ellen adtak ki elfogatási parancsot a hatóságok szerdán Törökországban a július 15-i puccskísérletet követő tisztogatások... Teljes cikk

Az első fél évben még több adót csaltak a cégek, mint tavaly

Eredményes a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) új, célzott kiválasztáson alapuló ellenőrzési rendszere, idén az első fél évben az utólagos... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Rokkantellás mellett részt vehetek közmunkaprogramban?

C2-es kategóriába soroltak. Egészségkárosodásom 52 százalék, nem rehabilitálható. Tudom, hogy lehet keresőtevékenységet folytatni, de...