Kérdezz-felelek

2008 decembere óta vagyok korkedvezményes ellátásban. 2005 októberében megözvegyültem, 1 évig kaptam ideiglenes özvegyi nyugdíjat. Közben 2009. és 2012. között nyugdíj mellett dolgoztam folyamatosan, alkalmi kiskönyvre és megbízásos szerződéssel, egy helyen. Sajnos férjem halála óta kezelnek depresszióval, és még sok egyéb betegségeim vannak. Most kiderült a Parkinson-kór is. Özvegyi nyugdíj feléledését kértem tavaly. Kétszer voltam bizottság előtt, az eredmény 42% egészségkárosodás. Most újra beadtam az igénylést. 38 év 204 nap igazolt munkaviszonyom és 4 év korkedvezményem van. 1955 márciusi születésű vagyok. Kérdésem, mit és hogyan igényelhetek? Öregségi nyugdíjba mehetek-e az idén?

A következő kérdéssel fordulnék önhöz. 201612.21-n megkaptam a közalkalmazotti jogviszonyomról a megszüntető papírt. Vagyis felmondtak. 2017 januárjában dolgozom és februárban a felmondási időmet töltöm (de már nem kell bemennem dolgozni). A kérdésem a következő lenne: Jár-e nekem erre a 2 hónapra az Erzsébet utalvány. Mellesleg megjegyzem, hogy a közfoglalkoztatottak ugyanúgy megkapták ebben a hónapban az Erzsébet utalványt. Míg én nem.

Betegállomány kezdő napja: dec 29. (betegszabadság 15 napja 2016-ban már korábban letelt) várható időtartama: kb májusig. Munkaviszony 1. foglalkoztatónál: 2013 decembertől folyamatos azzal, hogy 2016.02.01-2016.07.31 között csak félállásban voltam itt (kinevezés módosításokkal). 2016.08.01-től megint teljes állásban dolgozom. Munkaviszony 2. foglalkoztatónál: 2016.02.01-2016.07.24., félállás. (2013 dec előtt is folyamatos jogviszonyom volt, 2011-től köztisztviselői, előtte közalkalmazotti.) Mindkét 2016-os foglalkoztató MÁK-os kifizetőhely. Az első munkahelyen közalkalmazotti, a másodikon munka törvénykönyves kinevezésem volt. Hogyan tudom elérni, hogy a 2. foglalkoztatónál szerzett egészségbiztosítási járulékalapot (azt a jövedelmet) is figyelembe vegyék a táppénzem kiszámításánál? Telefonon azt a tájékoztatást kaptam, hogy hiába fizetett egészségbiztosítási járulékot (és minden más járulékot) a 2. munkahelyem, azt a jövedelmet nem fogják figyelembe venni a táppénzem megállapításánál.

2016. december 30-val kérelmeztem a nyugdíjazásomat. Az lenne a kérdésem, hogy a 2017. évi éves keretösszeget (2.295.000,-Ft) kizárólag 12 hónap alatt lehet megkeresni, vagy van mód arra, hogy határozott idejű szerződéssel 7 hónap alatt érjem el a keretösszeget. Utána már természetesen ebben az évben már nem dolgoznék a nyugdíj mellett. Ha nem dolgozom egy egész évet, vonatkozik-e rám a 0,5 %-os nyugdíjemelés? Van-e bármiféle bejelentési kötelezettségem a Nyugdíj Igazgatóság felé?

Egy állami vállalatnál dolgozom és rövidesen szeretném igénybe venni a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját. A kérdés számomra az,hogy ha egy Bt. beltagja vagyok, akkor is igénybe vehetem, vagy adjam át a tagságomat másnak?

Több mint egy éve dolgozok közvetítő cégnél, aki nem akar adni 13. havit, mert hogy nem köteles adni. Béremelést sem akar adni, mondván hogy nincs infláció, a főnök elmondása szerint 0,5 % az semmi. Cafeteriának nagy nehezen kifizeti a bérletem, ezen felül semmi. Tényleg megteheti a cég hogy semennyi 13. havit ne adjon és ne emeljen fizetést?

Kb. 30 év munkaviszony után - nyugdíj előtt 2 évvel - leépítés miatt elbocsátanak. Valószínűleg felajánlanak előtte egy vállalhatatlan pozíciót. Ilyen esetben jár a végkielégítés?

Az interneten számtalan szerződésminta, ingyenesen elérhető iratminta kering. Miért fontos megbízható forrásból származó, friss mintákat használni?

Szeretném megkérdezni, hogy a rokkantellátás hozzáadódik-e a keresethez? Vagy külön a bevételnek a kereset számít? Írásaikból értem, hogy 4 órában dolgozhat, és bevétele a minimálbér 150%-át nem haladhatja túl.

Férjem 2009.05.28-tól rehabilitációs járadékban részesült 2012.05.29-ig (ÖEK: 51%), rokkantsági ellátásban részesült 2012. május 30-tól 2014.szeptember 10-ig (ÖEK:52%), 2014. szeptember 11-től ismét rokkantsági ellátás (ÖEK: 50 %). A 2016.október 27-i I.fokú orvosi vélemény: ÖEK: 50 %, egészségi állapot: 50 %, diagnózisa megegyezik a korábbiakkal. Komplex minősítést végző I. fokú szakértői vélemény: rehabilitációs ellátásra jogosult, egészségi állapot: 50%, ÖEK: 50%, minősítés: C1, rehabilitálható, foglalkozási rehabilitáció javasolt. Az lenne a kérdésem, hogyha egészségi állapotváltozás nem történt, miért minősítették vissza C2-ről C1-re? Hozzá kell tennem, hogy férjem a törvény adta lehetőség alapján napi 8 órában dolgozott a felülvizsgálat időpontjában, szakmai minimálbérért. A visszaminősítés miatt a korábbi 150.300,-Ft helyett 48.000,-Ft rehab.ellátás illeti meg november 18-tól. Nem tudom él-e még a 2011.évi CXCI.törv.34.§ (5-6) bekezdése, mely szerint ha a 2011.december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-ét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140%-át kell figyelembe venni. Vagy: A megállapított ellátás összege - az állapotjavulás kivételével - nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Szeretném kérdezni, hogy mivel szerintünk állapot változás nem történt, kérelmezhetjük-e minősítés módosítását, illetve a korábban megállapított ellátási összeg folyósítását, és ha igen, hol.

Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy rokkantsági ellátás melletti munkavégzés esetén 2017. évben a cafeteria és a táppénz beleszámít-e a bérkorlát összegébe? Az adóbevallásban szükséges -e szerepeltetni rokkantsági ellátás melletti munkavégzés esetén az ellátás összegét?

Most kaptam meg a kinyomtatott űrlapot, méltányossági nyugdíjemelést szeretnék kérni. Ha jól gondolom, csak az egy ide vonatkozó lapot kell kitöltenem? Öregségi nyugdíjas vagyok.

Édesapám nevében írok (születési idő 1954.06.21), aki 2015.12.21 én ment el korkedvezményes nyugdíjba. Olyan kérdésünk lenne, hogy jár-e neki a nyugdíjasoknak járó utazási kedvezmény? Mert a nyugdíjfolyósítóban volt érdeklődni ezügyben, de ott nem tudtak neki egyértelmű választ adni. Ha járna neki akkor ezt hol kell elintézni illetve igényelni?

Az lenne a kérdésem, hogy a hatórás munkaviszony, nyugdíjnál egy évnek minősül?

1951-ben születtem, 1979-ben elveszítettem a férjem. A tragédia után állandó özvegyi nyugdíjra voltam jogosult a két kiskorú gyermekem után. 57 évesen elmentem nyugdíjba, ekkor még kaptam a férjem után + 20.000,- Ft özvegyi nyugdíjat. Megélhetésemért mai napig dolgoznom kell. Úgy tudom, hogy nyugdíjasként ledolgozott idő után igényelhető, adható plusz nyugdíjemelésként 1/2 százalék. Én ezzel próbálkoztam a ceglédi nyugdíjfióknál. Igaz, hogy csak ceruzával, azt írta az igénylésemre a hölgy, ha ezt igénylem, akkor a kapott özvegyi nyugdíjból levonnak 3.000,- Ft-ot. Amúgy ez a 1/ százalék emelés nekem csak havi 333,- Ft-ot jelentene. Kérem jelezzen vissza, hogy jogusult vagyok a fél százalék emelésre, bármi egyéb levonás nélkül az özvegyi nyugdíjamból?

016.12.23-án hivatalos/postai úton rendes felmondást küldtem munkahelyem felé. A szerződésem szerint 30 nap a felmondási időm, ezért január végét jelöltem meg a munkaviszony megszüntetésének (ekkor már szabadságon voltam). Munkáltatóm a minap jelezte, hogy mivel 2009.01.05.től dolgozok nála, vagyis pont a 9.évbe fordult a munkaviszonyom, további 20 nappal nő a felmondási időm. Az első kérdésem az volna, hogy ennyi idő után ténylegesen hány nap a felmondási idő? Jeleztem a Munkáltatóm felé, hogy ez már késő, így küldtek egy magállapodást, amely ugyan az általam utolsó munkanapnak megjelölt dátumot tartalmazza, de tulajdonképpen ez egy közös megegyezésről szóló megállapodás. Amit azonban ez tartalmaz, az számomra érthetetlen. Első pont:...A Munkavállaló kezdeményezte a Munkáltatónál a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ez pont fordítva történt! Második pont: ...A megszüntetés indoka, hogy a Felek a közöttük fennálló munkaviszonyt nem kívánják a továbbiakban fenntartani. Ez pont úgy hangzik, mintha ők küldtek volna el....A második kérdésem az volna, hogy ezt egyáltalán alá szabad-e írnom, vagy továbbra is tartsak ki a saját felmondásom mellett?

A lányom magán kézben üzemeltetett idősek otthonában dolgozik 12-24-es munkabeosztással, a szabadságát viszont 8 órában számolják, ami szerintem nem jogszerű. Én is dolgoztam 12-24-es munkabeosztásban és a szabadság az 12 órára vonatkozott. Akkor most , hogy is van ez? A másik: 3 gyereke van és ebből 2 kiskorú. Ilyenkor hány nap pótszabadság illetné meg? Egyedülálló anyaként neveli őket.

2016. dec. 22-én felmondtam jelenlegi munkahelyemen. Kérdéseim: hány nap szabadság jár még nekem a felmondási időre? Kérhetem a munkáltatót, hogy a szabadságot fizesse ki (és ne kelljen letöltenem), mert ez által korábban tudnék kezdeni az új munkahelyemen?

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 12 órás műszakban egy nap szabadságra, 1 nap szabadságot kell levonnia egy adott cégnek, vagy esetleg 1,5-2 napot is levonhatnak?

Ha eladóként dolgozom, de nincs ilyen végzettségem (hulladékgazdálkodó szakirányú végzettségem van) 2017. januártól milyen összegű bérminimumra vagyok jogosult?