Az életkor miatti diszkrimináció a legsúlyosabb a munkaerőpiacon

"A diszkrimináció elleni küzdelem - a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése" elnevezésű uniós projekt keretében készült kutatás első két évét szerdán értékelték Budapesten, egy konferencián. Simonovits Borbála az esélyegyenlőség a munka világában elnevezésű kutatássorozat egyes részleteit ismertetve elmondta: a munkavállalói és munkaadói interjúk, illetve fókuszcsoportos felmérések adatai szerint az életkor miatti hátrányos megkülönböztetés után a leggyakoribb a nemek közti és az egészségügyi állapot alapján megjelenő diszkrimináció. A negyedik a sorban a családi állapothoz, az ötödik pedig az etnikai hovatartozáshoz köthető hátrányos megkülönböztetés.

A kutató hozzátette: az életkor miatti hátrányos megkülönböztetés a közszférában a legmagasabb, nyolc százalékos, de a versenyszférában is majdnem ugyanennyi dolgozó érzi úgy, hogy emiatt diszkriminálják. Kitért arra: mind a négy területen a civil szervezeteknél dolgozók tapasztaltak a legkevésbé diszkriminációt. Nemük miatt legnagyobb arányban a versenyszférában dolgozók, legkisebb arányban a civil szféra munkavállalóit diszkriminálták, egészségi állapot miatt pedig legnagyobb arányban a köz-, illetve kormánytisztviselők tapasztaltak hátrányos megkülönböztetést.

Simonovits Borbála közölte: az egészségügyi probléma növeli leginkább a diszkrimináció valószínűségét, hatszoros a hatás ott, ahol ez befolyásolja a munkavégző képességet, másfélszeres azokban a munkakörökben, amelyekben nem. Magyar Enikő, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnökhelyettese a konferencián arról beszélt, hogy az egymilliárd forintos uniós támogatási program keretében kiépítették az egyenlő bánásmód referensek országos hálózatát, amely eredményeként az ügyfélfogadás óraszáma havi tizenkettőről több mint háromszázra nőtt. Tájékoztatása szerint az uniós projekt során, összesen hét kutatással, folyamatosan monitorozzák a diszkriminációt.

Gregor Katalin főosztályvezető-helyettes a hatóság elmúlt évi tevékenységével kapcsolatban jelezte: 1300 kérelem érkezett hozzájuk, és hiába létezik már hat éve a hatóság, még nem sikerült tudatosítani a panaszosokban, hogy a diszkrimináció miatti kártalanítással nem foglalkozik a szervezet. Pánczél Márta, az uniós program projektvezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy az általuk vezetett ingyenes képzést eddig több mint kétszázan végezték el. Reményét fejezte ki, hogy "Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése" elnevezésű anyag beépül majd a felsőoktatás, illetve a felnőttképzés rendszerébe.

Mint mondta, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének egyik felmérése szerint az emberek majdnem hatvan százaléka tud ugyan arról, hogy létezik Magyarországon olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt, és védi az emberek egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát, hetven százalék mégsem hallott az Egyenlő Bánásmód Hatóságról. A jövőben az egyik feladatuk az, hogy ezen változtassanak - hangsúlyozta.