Elérhető az útmutató a távolléti díj számításához
Megjelent a hivatalos módszertani segédlet a szabadságra járó pénz kiszámításához. A távolléti díj számításának elvi módszerére vonatkozóan több megoldás is lehetséges. Értelemszerűen minden módszernek vannak előnyei és hátrányai - közölte az NFSZ.
Az új Munka törvénykönyvében (Mt.) a távolléti díj számításával kapcsolatos új szabályok szerepelnek, ezek 2013. január 1-jével léptek hatályba. Ezzel kapcsolatban a közelmúltban szakmai körökben és a sajtóban is többféle értelmezési lehetőség látott napvilágot.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján csütörtökön jelent meg egy módszertani segédlet, amellyel az új számítási módszert övező bizonytalanságot kívánják eloszlatni, és a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályok helyes alkalmazásához segítséget nyújtani.
Az új Mt. kapcsán a jogalkotót az a szándék vezette, hogy olyan módszert határozzon meg, amely a korábbi hatályos szabályozáshoz képest egyszerűbben és kevesebb adminisztrációval teszi lehetővé a szabadság tartamára járó távolléti díj kiszámítását. Ezt az egyszerűsítést szolgálta a törvény által meghatározott - az általános munkarend szerinti munkanapok számától független - 174-es osztószám alkalmazása is - olvasható a dokumentumban.
Az NFSZ szerint fontos, hogy a távolléti díj számításánál 2013. január 1-jétől bevezetésre került 174 órás osztószám a havi alapbéres bérformában alkalmazottakra vonatkozik.
A távolléti díj számításának új módszere a munka törvénykönyve alapján foglalkoztatott munkavállalókra és a közalkalmazottakra vonatkozik, míg a közszolgálati tisztviselők, valamint a fegyveres és rendvédelmi szervek állományába tartozó szolgálati jogviszonyban állókra nem.
A munkáltatók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az a megoldás született, hogy a távolléti napokra bármely hónapban ugyanolyan összegű alapbér járjon, tehát a mértéke ne változzon aszerint, hogy az adott hónapban mennyi az általános munkarend szerinti munkanapok száma. Tehát amíg a különben is átalányjellegű havi alapbér nem változik, a távolléti díj alapbér része is változatlan marad, függetlenül attól, hogy a munkavállaló például egy kevesebb vagy több munkanapot magában foglaló hónapban megy szabadságra.
A munkanapok száma havonként általában 20 és 23 nap között szóródik a naptári hónap hossza és a hétköznapok/hétvégék hónapon belüli elhelyezkedésének függvényében, ezért az új számítási mód a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a munkabérek az adott hónap munkanapjaitól függően - mind pozitív, mind negatív irányban - eltérhetnek a munkaszerződésben megállapított alapbértől.
Profession.hu/NFSZ
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján csütörtökön jelent meg egy módszertani segédlet, amellyel az új számítási módszert övező bizonytalanságot kívánják eloszlatni, és a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályok helyes alkalmazásához segítséget nyújtani.
Az új Mt. kapcsán a jogalkotót az a szándék vezette, hogy olyan módszert határozzon meg, amely a korábbi hatályos szabályozáshoz képest egyszerűbben és kevesebb adminisztrációval teszi lehetővé a szabadság tartamára járó távolléti díj kiszámítását. Ezt az egyszerűsítést szolgálta a törvény által meghatározott - az általános munkarend szerinti munkanapok számától független - 174-es osztószám alkalmazása is - olvasható a dokumentumban.
Az NFSZ szerint fontos, hogy a távolléti díj számításánál 2013. január 1-jétől bevezetésre került 174 órás osztószám a havi alapbéres bérformában alkalmazottakra vonatkozik.
A távolléti díj számításának új módszere a munka törvénykönyve alapján foglalkoztatott munkavállalókra és a közalkalmazottakra vonatkozik, míg a közszolgálati tisztviselők, valamint a fegyveres és rendvédelmi szervek állományába tartozó szolgálati jogviszonyban állókra nem.
A munkáltatók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az a megoldás született, hogy a távolléti napokra bármely hónapban ugyanolyan összegű alapbér járjon, tehát a mértéke ne változzon aszerint, hogy az adott hónapban mennyi az általános munkarend szerinti munkanapok száma. Tehát amíg a különben is átalányjellegű havi alapbér nem változik, a távolléti díj alapbér része is változatlan marad, függetlenül attól, hogy a munkavállaló például egy kevesebb vagy több munkanapot magában foglaló hónapban megy szabadságra.
A munkanapok száma havonként általában 20 és 23 nap között szóródik a naptári hónap hossza és a hétköznapok/hétvégék hónapon belüli elhelyezkedésének függvényében, ezért az új számítási mód a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a munkabérek az adott hónap munkanapjaitól függően - mind pozitív, mind negatív irányban - eltérhetnek a munkaszerződésben megállapított alapbértől.
Profession.hu/NFSZ
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Orbán Viktor: a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják
A miniszterelnök a Szakma Sztár Fesztivál résztvevőinek sok sikert kívánt a megmérettetéshez, hangsúlyozva, hogy a magyar szakképzés már ott van... Teljes cikk
Csak a magyar fiatalok 20 százaléka érzi, hogy stabil a munkahelye
Kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, megbecsülik őket. Teljes cikk
KSH: 9.9 százalékkal nőtt a reálkereset egy év alatt
A nettó kereset mediánértéke 340 700 forint volt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Hazatérési támogatás, bérkiegészítés, adókedvezmény - így csábítsuk haza a külföldön élő magyarokat 7 napja
- Így csábítanak a cégek a HVG Állásbörzén 1 hete
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 1 hete
- Megkezdte nyári toborzását a Lidl is, mutatjuk, mennyit lehet keresni 1 hete
- Munka a szabadság alatt? - A dolgozók több mint 75%-a válaszol a munkahelyi e-mailekre, amikor szabadságon van 2 hete
- Szabadság gyerekkel 2 hete
- A dolgozók fele betegség vagy baleset miatt kénytelen szabadságot kivenni, fizetés nélkül 2 hete
- Külföldi munka 3 hete
- Egyszerűsített foglalkoztatás 3 hete
- Egészségügyi bértábla 3 hete
- Honnan tudhatjuk, hogy már nem egészséges az, amennyit dolgozunk? 3 hete