Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 2 éve

Szabadságra kell-e küldeni a munkavállalókat az év vége közeledtével vagy átvihető a ki nem adott szabadság a következő évre?

Lassan itt az év vége, ezért a vállalkozásoknak időszerű áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók hány nap szabadságot vettek ki az éves szabadságból, illetve hány nap szabadság adható még ki részükre. A kérdés azért is aktuális, mert a Munka törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni (azaz a 2016. évi szabadságot a 2016-os évben). A szabadság kiadása csak a törvényben meghatározott kivételes esetékben és feltételekkel vihető át a következő évre. De melyek is pontosan a szabadság kiadásának szabályai? A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjével, Dr. Parázsó Helgával beszélgettünk erről a témáról.

A legfontosabb kérdés az év vége fele, hogy mely esetekben adható ki a munkavállaló részére a 2016. évi szabadsága az esedékesség évét követően, tehát 2017-ben vagy azt követően?

A Munka törvénykönyve több kivételes lehetőséget is biztosít a munkáltató számára arra, hogy az esedékesség évét követően adja ki a munkavállaló szabadságát.

Ha a munkaviszony 2016. október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató 2017. március 31-ig köteles kiadni a szabadságot.

Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt - a leggyakoribb ilyen ok a munkavállaló keresőképtelensége vagy a munkavállaló által igénybe vett fizetés nélküli szabadság - nem lehet már ebben az évben kiadni, a munkáltató az ok megszűnésétől számított 60 napon belül köteles kiadni a munkavállaló részére a szabadságot.

A munkáltatót segítő további rendelkezés, hogy amennyiben a szabadságot még idén elkezdi kiadni, az akkor is az esedékesség évében kiadottnak minősül, amennyiben kiadása átnyúlik a 2017-es évre is, feltéve, hogy a 2017-es évre átvitt szabadság nem haladja meg az 5 munkanapot. Az általános munkarend szerint munkát végző munkavállalók részére például 2016. december 30. (péntek) napjától 2017. január 6. (péntek) napjáig kiadott 6 munkanap szabadság még 2016-ben kiadottnak tekintendő.

A fentiek mellett a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése esetén kivételesen fontos gazdasági érdekből, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő okból a szabadság egy negyedét jogosult legkésőbb 2017. március 31. napjáig kiadni. Figyelemmel arra, hogy a szabadság kiadása során a munkavállaló pihenéshez való joga konkurál a munkáltatónak a termelés folytonosságához való jogával, ezért - kollektív szerződéses rendelkezés esetén is - e szabály csak munkáltató számára előre nem látható és nem tervezhető, valamint aránytalan és másként el nem hárítható hátrányt eredményező körülmény fennállása teszi lehetővé a szabadság kiadását 2017. március 31. napjáig. Ilyenek lehetnek például a szélsőséges időjárási körülmények, több munkavállalót érintő megbetegedés vagy a megrendelői igények megváltozása. A karácsonyi ünnepek miatti többletmunka a vendéglátásban vagy a kereskedelemben például nem alapozza meg a fenti rendelkezés szerinti eljárást, figyelemmel arra, hogy e körülmény a munkáltató számára előre látható, így ennek megfelelően célszerű megterveznie a munkavállalók munkaidő-beosztását.

A munkáltató - a felek 2016-os évre kötött megállapodása alapján - az életkor szerint járó pótszabadságot (amely 1-10 munkanap lehet) a 2017-es év végéig adhatja ki. A felek erre vonatkozó megállapodását a bizonyíthatóság érdekében célszerű írásba foglalni.

Ki és hogyan határozza meg a szabadság kiadásának időpontját?

A szabadság kiadásának konkrét időpontját a munkáltató határozza meg a munkavállaló előzetes meghallgatását követően. Az éves szabadságból mindössze 7 munkanappal rendelkezhet a munkavállaló, ezt a 7 munkanapot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, feltéve, hogy a munkavállaló erre vonatkozó igényét a munkáltatónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelentette.

A munkáltató nemcsak jogosult, hanem köteles is a munkavállalót szabadságra küldeni azzal, hogy a munkáltató a szabadság kiadásának konkrét időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal köteles közölni a munkavállalóval. Fontos kiemelni, hogy ha a munkavállaló a szabadság igénybevételének időpontját a fent említett 7 munkanap vonatkozásában nem jelenti be a munkáltatónak, az a munkáltatónak a szabadság kiadására vonatkozó kötelezettségét nem érinti, és ilyenkor e szabadságos napok tekintetében is a munkáltató állapítja meg a kiadás időpontját.

Milyen további szabályt kell még figyelembe vennie a munkáltatónak?

A munkáltató köteles - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállalónak évente legalább 14 nap egybefüggő szabadságot biztosítani, amely intervallumba a munkanapok mellett a heti pihenőnap, a szabadnap és a munkaszüneti nap is beleszámítandó. Amennyiben a munkáltató a munkavállaló részére e 14 nap egybefüggő szabadságot a nyári szabadságolások idején nem biztosította és a munkavállaló rendelkezik elegendő számú szabadsággal, akkor részére a 14 nap az év végén is biztosítható, például az általános munkarend szerint foglalkoztatott munkavállaló részére úgy, hogy a munkáltató 2016. december 19. (hétfő) napjától 9 munkanap szabadságot ad ki. „Amint már utaltam rá e 14 napos szabálytól a felek megállapodással szintén eltérhetnek, az ilyen megállapodást is célszerű a bizonyíthatóság érdekében írásba foglalni.” - mondja a szakértő.

Mit érdemes tudni az év végi leállásokkal kapcsolatban a szabadság kiadásáról?

Sok vállalkozás az év vége közeledtével tevékenységét leállítja. Figyelemmel arra, hogy a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, a munkáltató ezen időszak tekintetében is rendelkezhet úgy, hogy a munkavállaló szabadságát vagy annak egy részét ekkor adja ki. Problémát jelenthet, ha a munkavállaló részére nem jár annyi szabadság, mint amennyi a leállás idejére szükség lenne - mert a munkavállaló eleve kevesebb szabadságra jogosult vagy a munkavállaló részére éves szabadságának nagy része már kiadásra került -, ilyen esetben a munkáltató az állásidőre vonatkozó szabályok szerint mentesítheti a munkavállalót munkavégzési kötelezettsége alól.

Mit tehet a munkavállaló, ha mindenképpen a karácsonyi ünnepek körül szeretne szabadságra menni?

Amint már említettem, a munkavállaló az éves szabadságból 7 munkanappal rendelkezhet. Abban az esetben, ha a munkavállaló még nem vagy csak részben rendelkezett a fenti napokkal és e napok, illetve a fennmaradó napok tekintetében a szabadság iránti igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt a munkáltatónak bejelenti, a munkáltató e szabadságos napok tekintetében a munkavállaló által megadott időpontban köteles a munkavállaló részére a szabadságot biztosítani.

Mely esetekben módosíthatja a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját vagy szakíthatja meg a munkavállaló részére már kiadott szabadságot?

A munkavállalóval közölt szabadság kiadásának időpontját, sőt a munkavállaló által már megkezdett szabadságot a munkáltató csak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén módosíthatja, illetve szakíthatja meg. Ezen ok fennállásának megítélése során az első kérdésre adott válaszban foglaltak szintén irányadóak. Kiemelendő azonban, hogy a munkáltató ilyen esetben a munkavállaló kárát köteles megtéríteni (például utazási költség, lefoglalt nyaralás költsége stb.).

Hogyan történik a szabadság nyilvántartása?

Fontos szabály a szabadság kiadásával kapcsolatban, hogy a munkáltató a szabadság tartamát köteles nyilvántartani. Főszabály szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni azzal, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) esetén a hét minden napja munkanapnak számít. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetére további szabály, hogy a szabadság óraszámban is nyilvántartható, ilyenkor a munkavállaló a beosztással azonos tartamra kell, hogy mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól.

„A munkaügyi hatóság fokozottan ellenőrzi a munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezések, ideértve a szabadságra és annak kiadására vonatkozó rendelkezések megtartását is, a legsúlyosabb jogsértések e körben munkaügyi bírság kiszabását vonhatják maguk után, amelynek összege főszabály szerint 30.000,- Ft-tól 10.000.000,- Ft-ig terjedhet” - hívja fel a figyelmet Dr. Parázsó Helga.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Most egy IX. kerületi gimnáziumban mondott fel 15 tanár

Egy újabb botrányos igazgatóválasztás miatt áll a bál, ezúttal a IX. kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban. Teljes cikk

A parlamentekben is éri zaklatás a nőket

A női politikusok és parlamenti dolgozók fele állítja, hogy érte már zaklatás vagy fenyegették meg nemi erőszakkal. Mindezt úgy, hogy közben a... Teljes cikk

Riválisa ügyfeleit próbálta lenyúlni az Amazon

Az Amazon emberei visszaéltek a versenytárs levelezőrendszerével, a rivális eBay eleadóival vették fel a kapcsolatot. Ezzel piaci szabályokat is sértettek. Teljes cikk

Vártnál nagyobb mértékben csökkent a munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban

Elemzők által vártnál nagyobb mértékben csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma a múlt héten az Egyesült Államokban. Teljes cikk

A BMW üzemi tanácsai is nyitottak a debreceni beruházásra

A BMW üzemi tanácsai is nyitottak arra, hogy a vállalat autógyárat építsen Debrecenben - mondta Palkovics László innovációs és technológiai... Teljes cikk