Érettségi nélkül is cél lehet a felsőoktatás

A kompetenciamérés célja az lenne, hogy már a bekerülés előtt kiderüljön többek között az is, hogy a hallgató milyen képességekkel rendelkezik, így ezek hiányában nem később morzsolódjon le. A lemorzsolódás aránya jelenleg 35 százalék. A többség a képesség vagy a szorgalom hiánya miatt esik ki, anyagi okokból 1,5 százalék. A felsőoktatási stratégia szempontjából fontos, olyan hallgatók kerüljenek be, akik nagyobb eséllyel el is tudják végezni az egyetemet.

Palkovics László megjegyezte, hogy aki elkezd szakmunkásként dolgozni, annak nehéz utána bekerülni a felsőoktatásba, mert ahhoz érettségire és közéleti tárgyak tanulására lenne utólag szükség. Ennek orvoslására, az államtitkár külföldi példákra hivatkozva azt látja lehetőségnek, hogy érettségi nélkül is be lehessen kerülni a felsőoktatásba, csak más típusú képzésre. Például üzemmérnöknek vagy üzemgazdásznak-, ahol az adott technológiáról tanulnak többet.

Az államtitkár többek között még azt hangsúlyozta, hogy a felsőoktatásnak reagálnia kell a munkaerő-piaci folyamatokra. Így az államilag támogatott képzések keret is ezek szerint az igények szerint alakul. Több közgazdász képzésére kerülhet például sor. Az államilag nem támogatott szakokon nagyobb anyagi erőfeszítésre számítanak a diákoktól is, ami az államtitkár szerint javítja a motivációt az egyetem elvégzésére.

VS.hu