Országos felmérést készült az idén felvételizők körében arról, milyen szempontok alapján döntenek a felsőoktatási felvételijükkel kapcsolatban. A kérdőíves felmérésen 405 olyan diák vett részt, akik ebben az évben jelentkeznek felsőoktatási intézménybe.

Kinek a véleményére adnak?

A Magyar Oktatási Tájékoztató (mot.hu) felmérése elsőként azt vizsgálta, kikkel vitatják meg a felvételivel kapcsolatos kérdéseiket a fiatalok. Több lehetőséget is meg lehetett jelölni, és a válaszokból az derült ki, hogy a legtöbben kortársaiktól (376) és szüleiktől (348) kérnek tanácsot a továbbtanulással kapcsolatban. Sokat adnak felsőoktatási intézményben tanuló ismerőseik véleményére is (232), de a diákok több mint fele (219) a tanárai által mondottakat is fontosnak tartja a témával kapcsolatban.

Mindenki az interneten tájékozódik!

Egyértelműen kiderült a kérdőívekből, hogy a felvételizők elsősorban az interneten keresnek információkat a felvételivel kapcsolatban. Itt is több lehetőséget lehetett megjelölni. Az eredmények szerint elsősorban a felsőoktatási intézmények honlapjáról (337), és internetes portálokról (268) tájékozódnak. Fontosnak tartják a nyomtatott formában megjelenő felsőoktatási felvételi tájékoztatót (283) is. Sokan szereztek információt a felsőoktatási szakkiállításon is (266), és a válaszadók több mint fele egyetemi nyílt napokat is látogat (217). A nyomtatott sajtóban a válaszadók kevesebb mint 20 százaléka keres ilyen információkat (83).

Saját döntésük a választott szak, vagy a szülőké?

A válaszok azt mutatják, hogy alaposan végiggondolják döntésüket, többségük az alapján választ szakot, hogy eldöntötte, mit szeretne tanulni (337). Sok diák számára fontos szempont az is, hogy államilag támogatott formában tudjon tanulni (239). A döntésben már csak elenyésző szerepe van annak, hogy milyen szakot ajánlanának a szülők (57) vagy hogy milyen szakra járnak a barátok (12).

Tudják-e, hogy mit fognak tanulni?

Arról azonban, hogy a választott szakon pontosan mit fog tanulni, már csak a válaszadók alig több mint felének, 56 százalékának (226) van pontos információja, 30 százalékuk (121) csak azzal van tisztában, mit takar a szak megnevezése. A diákok 7 százaléka csak mások beszámolóira hagyatkozik (28), további 7 százalékuknak (26) csak sejtései vannak arról, mi is vár rá majd a főiskolán, egyetemen.

Nem tudják, mihez kezdhetnek az adott végzettséggel!

Ugyancsak kevés információval rendelkeznek a fiatalok azzal kapcsolatban, hogy mivel foglalkoznak azok, akik az általuk választott szakon végeztek. A válaszadók 51 százalékának (206) erről csak elképzelései vannak, 47 százaléka (190) tudja pontosan, hogy mivel foglalkozik majd, ha megszerezte a diplomáját. A felvételiző diákok 2 százaléka (9) a jelentkezési lapok beadási határideje előtt három héttel még egyáltalán nem tudta, mi vár majd rá választott pályáján.

Ismert legyen az intézmény!

A felsőoktatási intézmények kiválasztásának szempontjait is vizsgálta a felmérés. A válaszok tanúsága szerint a felvételizők számára a legfontosabb, hogy egy főiskola vagy egyetem ismert legyen (258). A nagy múlttal rendelkező intézményeket is előnyben részesítik a fiatalok, ez is szempont a választásnál (233). A földrajzi közelség is szerepet játszik abban, hogy hová jelentkeznek, ez majdnem a felvételizők felénél számít (186). Az intézmény kiválasztásánál sem döntő, hogy a barátok is oda járjanak, ezt a válaszadók alig több mint tíz százaléka jelölte szempontként (50).

Mit várnak a képzéstől?

A mot.hu azzal kapcsolatban is kérdezte a a felvételizőket, hogy mit várnának a képzéstől. Kiderült, hogy a diákok a legfontosabbnak azt tartják, hogy gyakorlatorientált legyen a képzés, gyakorlati tudnivalókat oktassanak (380) és a szakmában aktívan dolgozó oktatóktól tanulhassanak (235). Fontosnak tartják az alapos elméleti felkészítést is (310), de az előadók tudományos fokozatát már kevesebb, mint negyedük tartja fontosnak (89).