"Flex szindróma": drasztikusak a magyarországi elektronikai ipar munkakörülményei
A magyarországi elektronikai ipar munkaügyi problémáira hívja fel a figyelmet a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) és a holland civil kutatóközpont, a SOMO legújabb kutatása, amely megállapította, hogy a délkelet-ázsiai gyárakból jól ismert munkaügyi problémák közül számos Magyarországon is jellemző.
A két szervezet közleményében ismerteti: a TVE és a SOMO legújabb, A Flex szindróma című jelentése négy Magyarországon gyártó elektronikai cég - Samsung, Nokia, Flextronics és Foxconn - munkakörülményeit vizsgálta a nemzetközi makeITfair kezdeményezés keretében.
A kutatás legfőbb tanulsága, hogy a bérek nem elegendőek egy család fenntartásához, a túlórák kifizetése könnyen kikerülhető a munkaidőkeret alkalmazásával, több cégnél is gyakoriak a 12 órás műszakok, a csúcstermelés időszakában a kölcsönzött dolgozók aránya meghaladhatja az állandókét, nemzetközi normák is sérülnek.
Közép- és Kelet-Európában Magyarország vált a legfontosabb elektronikai cikkeket gyártó országgá, amely a nemzetközi cégeket betelepülésükkor adókedvezményeivel és támogatásaival csábította ide, most pedig a rugalmasságot biztosító munkaügyi szabályozásával kedvez. A szektor azonban egyáltalán nem hoz jólfizetett állásokat az országba - emelték ki a kutatást végző civil szervezetek. A Magyarországon legkevesebbet kereső operátorok alapfizetése (231 euró) majdnem ugyanannyi, mint amennyit a hongkongi székhelyű érdekvédelmi szervezet, a SACOM jelentése szerint Kínában fizetnek (224 euró).
A közlemény idézi Perényi Zsófiát, a TVE munkatársát, aki elmondta: a kutatásból kiderült, hogy még a legmagasabb fizetéssel rendelkező dolgozók sem tudtak elegendő pénzt keresni ahhoz, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsanak családjaik számára - abban az esetben sem, ha mindkét szülő dolgozik. Arra is felfigyeltek, hogy a legtöbben kevesebbet keresnek a magyarországi termelési szektorban dolgozó fizikai munkások nettó átlagkereseténél is.
A kutatás szerint nemcsak a fizetések kapcsán húzható párhuzam Ázsiával. A vizsgált vállalatoknál több olyan munkaügyi probléma is jellemző, amelyekről eddig inkább csak ázsiai fejlődő országok kapcsán számolt be a média: a fizikailag megterhelő 12 órás nappali és éjszakai műszakok, a kölcsönzött munkások nagy aránya, ennek eredményeként nagymértékű állásbizonytalanság, illetve az egyik vizsgált cég vezetősége még a szakszervezet létrehozását is megakadályozta. Egy másik vállalatnál a munkakörülmények túl megterhelőnek bizonyultak: a helyi kórházból hetente többször is ki kellett jönniük a mentőknek, hogy az elájult, illetve a kimerülés, magas vérnyomás és a stressz tüneteitől szenvedő dolgozókat elvigyék.
A kutatás azt is hangsúlyozza, hogy a Munka törvénykönyve által a munkaadóknak biztosított rugalmasság komoly gondot okoz a magyarországi termelésben dolgozó munkások számára. A törvényi szabályozás lehetővé teszi a vállalatok számára az úgynevezett munkaidőkeret alkalmazását, amelyben a munkaórákat egy hosszabb időszak (például 3-4 hónap) átlagaként tartják számon. A munkaidőkeret segítségével a munkáltató nagyobb rugalmassággal tudja kiosztani a munkanapokat, elosztani a túlórákat, ezáltal pedig rugalmasabban tudja kompenzálni az adott időszakra eső túlórákat. A rendszer lehetővé teszi, hogy törvényesen akár 72 órát elérő hosszú munkaheteket alkalmazzanak, míg eközben az is előfordulhat, hogy a túlórákért az időszak végén nem is fizetnek. Ez ellentmond a nemzetközi normáknak, és a Samsung, Nokia, Flextronics és Foxconn megkérdezett dolgozói számára jelentős frusztrációt okoz.
A közlemény szerint annak ellenére, hogy a magyarországi termelésben dolgozók európai uniós állampolgárok, a törvény nem védi őket eléggé. "A Magyarországon működő nemzetközi vállalatoknak be kellene tartaniuk a nemzetközi munkaügyi normákat, mert azok nagyobb biztonságot nyújtanak dolgozóiknak, és előírják a 40 órás munkahetet meghaladó munkaórák túlóra árban történő kifizetését. Fontosnak tartom, hogy a vállalatok olyan fizetést adjanak dolgozóik számára, amely biztosítja a megélhetést, illetve hosszú távon nem lenne szabad rendszeresen kölcsönzött munkaerőt foglalkoztatniuk" - idézi a közlemény Irene Schippert, a makeITfair holland projektkoordinátorát.
A makeITfair célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói elektronikai cikkek - például mobiltelefonok, MP3 lejátszók, játékkonzolok és laptopok - ellátási láncával kapcsolatos emberi jogi és munkaügyi visszaélésekre, illetve környezetvédelmi problémákra. A projektet az Európai Unió támogatja.
A kutatás legfőbb tanulsága, hogy a bérek nem elegendőek egy család fenntartásához, a túlórák kifizetése könnyen kikerülhető a munkaidőkeret alkalmazásával, több cégnél is gyakoriak a 12 órás műszakok, a csúcstermelés időszakában a kölcsönzött dolgozók aránya meghaladhatja az állandókét, nemzetközi normák is sérülnek.
Közép- és Kelet-Európában Magyarország vált a legfontosabb elektronikai cikkeket gyártó országgá, amely a nemzetközi cégeket betelepülésükkor adókedvezményeivel és támogatásaival csábította ide, most pedig a rugalmasságot biztosító munkaügyi szabályozásával kedvez. A szektor azonban egyáltalán nem hoz jólfizetett állásokat az országba - emelték ki a kutatást végző civil szervezetek. A Magyarországon legkevesebbet kereső operátorok alapfizetése (231 euró) majdnem ugyanannyi, mint amennyit a hongkongi székhelyű érdekvédelmi szervezet, a SACOM jelentése szerint Kínában fizetnek (224 euró).
A közlemény idézi Perényi Zsófiát, a TVE munkatársát, aki elmondta: a kutatásból kiderült, hogy még a legmagasabb fizetéssel rendelkező dolgozók sem tudtak elegendő pénzt keresni ahhoz, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsanak családjaik számára - abban az esetben sem, ha mindkét szülő dolgozik. Arra is felfigyeltek, hogy a legtöbben kevesebbet keresnek a magyarországi termelési szektorban dolgozó fizikai munkások nettó átlagkereseténél is.
A kutatás szerint nemcsak a fizetések kapcsán húzható párhuzam Ázsiával. A vizsgált vállalatoknál több olyan munkaügyi probléma is jellemző, amelyekről eddig inkább csak ázsiai fejlődő országok kapcsán számolt be a média: a fizikailag megterhelő 12 órás nappali és éjszakai műszakok, a kölcsönzött munkások nagy aránya, ennek eredményeként nagymértékű állásbizonytalanság, illetve az egyik vizsgált cég vezetősége még a szakszervezet létrehozását is megakadályozta. Egy másik vállalatnál a munkakörülmények túl megterhelőnek bizonyultak: a helyi kórházból hetente többször is ki kellett jönniük a mentőknek, hogy az elájult, illetve a kimerülés, magas vérnyomás és a stressz tüneteitől szenvedő dolgozókat elvigyék.
A kutatás azt is hangsúlyozza, hogy a Munka törvénykönyve által a munkaadóknak biztosított rugalmasság komoly gondot okoz a magyarországi termelésben dolgozó munkások számára. A törvényi szabályozás lehetővé teszi a vállalatok számára az úgynevezett munkaidőkeret alkalmazását, amelyben a munkaórákat egy hosszabb időszak (például 3-4 hónap) átlagaként tartják számon. A munkaidőkeret segítségével a munkáltató nagyobb rugalmassággal tudja kiosztani a munkanapokat, elosztani a túlórákat, ezáltal pedig rugalmasabban tudja kompenzálni az adott időszakra eső túlórákat. A rendszer lehetővé teszi, hogy törvényesen akár 72 órát elérő hosszú munkaheteket alkalmazzanak, míg eközben az is előfordulhat, hogy a túlórákért az időszak végén nem is fizetnek. Ez ellentmond a nemzetközi normáknak, és a Samsung, Nokia, Flextronics és Foxconn megkérdezett dolgozói számára jelentős frusztrációt okoz.
A közlemény szerint annak ellenére, hogy a magyarországi termelésben dolgozók európai uniós állampolgárok, a törvény nem védi őket eléggé. "A Magyarországon működő nemzetközi vállalatoknak be kellene tartaniuk a nemzetközi munkaügyi normákat, mert azok nagyobb biztonságot nyújtanak dolgozóiknak, és előírják a 40 órás munkahetet meghaladó munkaórák túlóra árban történő kifizetését. Fontosnak tartom, hogy a vállalatok olyan fizetést adjanak dolgozóik számára, amely biztosítja a megélhetést, illetve hosszú távon nem lenne szabad rendszeresen kölcsönzött munkaerőt foglalkoztatniuk" - idézi a közlemény Irene Schippert, a makeITfair holland projektkoordinátorát.
A makeITfair célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói elektronikai cikkek - például mobiltelefonok, MP3 lejátszók, játékkonzolok és laptopok - ellátási láncával kapcsolatos emberi jogi és munkaügyi visszaélésekre, illetve környezetvédelmi problémákra. A projektet az Európai Unió támogatja.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Nők a kormányművek mögött - Lányok Napja a Boschnál
A Bosch idén tizenegyedik alkalommal, négy helyszínen engedett bepillantást az autóipari innováció és gyártás világába a Lányok Napján. A Bosch... Teljes cikk
NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti adószámláját
Az alkalmazásban a foglalkoztatási adatok is lekérdezhetőek. Teljes cikk
Jobban aggódnak a munkájukért a magyar dolgozók, mint tavaly év végén
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Hazatérési támogatás, bérkiegészítés, adókedvezmény - így csábítsuk haza a külföldön élő magyarokat 1 hete
- Így csábítanak a cégek a HVG Állásbörzén 1 hete
- Elrendelhet a munkáltató kötelező túlórát? 1 hete
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 1 hete
- Megkezdte nyári toborzását a Lidl is, mutatjuk, mennyit lehet keresni 2 hete
- Munka a szabadság alatt? - A dolgozók több mint 75%-a válaszol a munkahelyi e-mailekre, amikor szabadságon van 2 hete
- Szabadság gyerekkel 2 hete
- Külföldi munka 3 hete
- Egyszerűsített foglalkoztatás 3 hete
- Egészségügyi bértábla 3 hete
- Honnan tudhatjuk, hogy már nem egészséges az, amennyit dolgozunk? 4 hete