GYES melletti munkavégzés legújabb szabályai
Mint az ismeretes az idei évtől megváltoznak GYES melletti munkavégzés szabályai. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Cst.) legutóbbi módosítása a gyermekgondozási segélyre jogosultak kereső tevékenységét korlátozza, ez a Magyar Közlöny 200/2010 (XII. 30.) számában olvasható.
Mi a változás lényege?
Az új szabályok a GYES melletti munkavégzés szabályait szigorítják, vagyis azt a szabályt, mely kimondta, hogy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett, a szülő a gyermek egyéves kora után gyakorlatilag időkorlátozás nélkül vállalhat munkát megszünteti és kimondja, hogy a szülő gyermeke egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat munkát, a munkáltató által meghatározott munkavégzési helyen.
Mi a helyzet a meglévő jogviszonyokkal, van-e átmeneti idő?
A 2010. december 31-én kereső tevékenységet folytató, gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett kereső tevékenységet a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően 2011. március 31-éig folytathat.
2011. március 31. után a szülő gyermeke egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat munkát, a munkáltató által meghatározott munkavégzési helyen.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkavállaló otthonában továbbra is időkorlátozás nélkül végezhet munkát.
Csak a részmunkaidős foglalkoztatás jöhet szóba?
Lehetséges megoldás lehet a részmunkaidőben történő foglalkoztatás. A korábban teljes munkaidőben dolgozó szülők ahhoz, hogy 2011. március 31. után is jogosultak maradjanak a gyermekgondozási segélyre, munkaszerződésük módosításával kérhetik munkáltatójuktól, hogy foglalkoztatásuk részmunkaidőben - heti harminc órát (vagyis napi hat órát) meg nem haladó időtartamban - történjen.
Fontos megjegyeznünk, hogy a munkaszerződés módosítására a munkáltató és munkavállaló közös megegyezése alapján írásban kerülhet sor, tehát a munkáltató nem kötelezhető teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója által, hogy szerződését részmunkaidejű szerződéssé módosítsa.
Mi a helyzet a távmunkával?
További megoldás lehet a távmunkavégzés intézménye, amelynek feltételeit, rendelkezéseit, a Munka Törvénykönyve külön fejezetben szabályozza. Ez a megoldás lehetőséget ad arra, hogy a gyermekét nevelő szülő, nagyszülő továbbra is napi 8 órában dolgozzon.
A távmunkavégzés egyik feltétele azonban, hogy a munkavállaló a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, legtöbbször otthon végezze munkáját. Másik kritérium, hogy a munkavállaló által ellátandó feladat olyan legyen, ami a munkáltató tevékenységi körébe tartozik. Harmadrészt említhetjük, hogy a munkavállaló informatikai eszközzel végezze munkáját, annak eredményét szintén informatikai úton küldje meg munkaadója részére.
A távmunkavégzés mind a munkavállaló, mind a munkáltató szempontjából előnyös lehet, ha a munkavállaló sikeresen, nagy önfegyelem mellett képes kezelni otthona által nyújtott nagyfokú szabadságot. A csökkenő stressz, az "otthonos" ergonómiai feltételek, a napi munkábajárás idejének és költségeinek megtakarítása jó megoldási alternatíva lehet a megváltozott jogszabályi környezetben a gyermekgondozási segélyre jogosult szülők számára.
A bedolgozói jogviszonyt kevesen fogják választani
A bedolgozói jogviszony szabályait a 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet, és háttérjogszabályként természetesen a Munka Törvénykönyve rendezi.
A bedolgozói jogviszony esetében a munkavégzés helye - a szociális foglalkoztatóknál történő bedolgozó jogviszonyt kivéve - a bedolgozó személyi igazolványba bejegyzett lakóhelye, vagy más, általa, a munkavégzés céljára biztosított helyiség. Erre való tekintettel a Cst. 21.§ (1) bekezdésének b) pontjában foglalt "munkavégzés otthonában történik" kitételnek a bedolgozó jogviszony egyes formái is megfelelőek lehetnek.
Mi helyzet akkor, ha a foglalkoztató nem járul hozzá a részmunkaidős foglalkoztatáshoz?
A Mt. 84/A.§ (1) bekezdése kimondja, ha a munkavállaló a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, a munkáltat mérlegelési jogkörében eljárva - jogos érdekére, így különösen a munkaszervezés körülményeire, a gazdaságos működés és a munkakör betöltésének feltételeire tekintettel - dönt a módosításra vonatkozó ajánlat elfogadásáról. A munkáltató a döntéséről tizenöt napon belül írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni.
Az új szabályok a GYES melletti munkavégzés szabályait szigorítják, vagyis azt a szabályt, mely kimondta, hogy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett, a szülő a gyermek egyéves kora után gyakorlatilag időkorlátozás nélkül vállalhat munkát megszünteti és kimondja, hogy a szülő gyermeke egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat munkát, a munkáltató által meghatározott munkavégzési helyen.
Mi a helyzet a meglévő jogviszonyokkal, van-e átmeneti idő?
A 2010. december 31-én kereső tevékenységet folytató, gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett kereső tevékenységet a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően 2011. március 31-éig folytathat.
2011. március 31. után a szülő gyermeke egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat munkát, a munkáltató által meghatározott munkavégzési helyen.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkavállaló otthonában továbbra is időkorlátozás nélkül végezhet munkát.
Csak a részmunkaidős foglalkoztatás jöhet szóba?
Lehetséges megoldás lehet a részmunkaidőben történő foglalkoztatás. A korábban teljes munkaidőben dolgozó szülők ahhoz, hogy 2011. március 31. után is jogosultak maradjanak a gyermekgondozási segélyre, munkaszerződésük módosításával kérhetik munkáltatójuktól, hogy foglalkoztatásuk részmunkaidőben - heti harminc órát (vagyis napi hat órát) meg nem haladó időtartamban - történjen.
Fontos megjegyeznünk, hogy a munkaszerződés módosítására a munkáltató és munkavállaló közös megegyezése alapján írásban kerülhet sor, tehát a munkáltató nem kötelezhető teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója által, hogy szerződését részmunkaidejű szerződéssé módosítsa.
Mi a helyzet a távmunkával?
További megoldás lehet a távmunkavégzés intézménye, amelynek feltételeit, rendelkezéseit, a Munka Törvénykönyve külön fejezetben szabályozza. Ez a megoldás lehetőséget ad arra, hogy a gyermekét nevelő szülő, nagyszülő továbbra is napi 8 órában dolgozzon.
A távmunkavégzés egyik feltétele azonban, hogy a munkavállaló a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, legtöbbször otthon végezze munkáját. Másik kritérium, hogy a munkavállaló által ellátandó feladat olyan legyen, ami a munkáltató tevékenységi körébe tartozik. Harmadrészt említhetjük, hogy a munkavállaló informatikai eszközzel végezze munkáját, annak eredményét szintén informatikai úton küldje meg munkaadója részére.
A távmunkavégzés mind a munkavállaló, mind a munkáltató szempontjából előnyös lehet, ha a munkavállaló sikeresen, nagy önfegyelem mellett képes kezelni otthona által nyújtott nagyfokú szabadságot. A csökkenő stressz, az "otthonos" ergonómiai feltételek, a napi munkábajárás idejének és költségeinek megtakarítása jó megoldási alternatíva lehet a megváltozott jogszabályi környezetben a gyermekgondozási segélyre jogosult szülők számára.
A bedolgozói jogviszonyt kevesen fogják választani
A bedolgozói jogviszony szabályait a 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet, és háttérjogszabályként természetesen a Munka Törvénykönyve rendezi.
A bedolgozói jogviszony esetében a munkavégzés helye - a szociális foglalkoztatóknál történő bedolgozó jogviszonyt kivéve - a bedolgozó személyi igazolványba bejegyzett lakóhelye, vagy más, általa, a munkavégzés céljára biztosított helyiség. Erre való tekintettel a Cst. 21.§ (1) bekezdésének b) pontjában foglalt "munkavégzés otthonában történik" kitételnek a bedolgozó jogviszony egyes formái is megfelelőek lehetnek.
Mi helyzet akkor, ha a foglalkoztató nem járul hozzá a részmunkaidős foglalkoztatáshoz?
A Mt. 84/A.§ (1) bekezdése kimondja, ha a munkavállaló a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, a munkáltat mérlegelési jogkörében eljárva - jogos érdekére, így különösen a munkaszervezés körülményeire, a gazdaságos működés és a munkakör betöltésének feltételeire tekintettel - dönt a módosításra vonatkozó ajánlat elfogadásáról. A munkáltató a döntéséről tizenöt napon belül írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni.
- 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Így segít a Bérgarancia Alap az elmaradt munkabér kifizetésében
Ha a munkáltató fizetésképtelenné válik, akkor a munkavállalókat is komoly hátrány érheti, hiszen akár jelentős munkabér követelésük is... Teljes cikk
A hó, mint tükör
Kovács-Pajor Michaela szupervízor gondolatai a hóhelyzet kapcsán a HR Blogon. Teljes cikk
A néma fluktuáció ára: Miért az asszertivitás a 2026-os év legfontosabb HR-stratégiai befektetése?
A bérverseny korszaka után 2026-ban a megtartásért folytatott harc a szervezeti kultúra terepére költözött. A fluktuáció mögött ugyanis gyakran... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Véradás és plazmaadás - mit mikor hogyan? 10 hónapja
- Béremelés GYES után 1 éve
- Fizetési előleg: mindent, amit érdemes tudni róla 1 éve
- Bejelentették: a nők a gyermek 8 éves koráig részmunkaidőt vagy otthoni munkavégzést kérhetnek 1 éve
- A Z generációs munkavállalók hajlandóbbak megkerülni a szabályokat 1 éve
- A Napi és Heti Pihenőidő Új Szabályozása: Hogyan Hat a Munkaadókra és Munkavállalókra a Kúria Legújabb Döntése? 1 éve
- A 30 év alattiak adókedvezménye és a táppénz mennyiben befolyásolja a CSED GYED GYES összegét? 2 éve
- Jó hír iskolakezdés előtt! Korábban érkeznek a szeptemberi családtámogatások 2 éve
- Hoppá! Felülvizsgálja a kormány szinte a teljes családtámogatási rendszert 3 éve
- Munkajog és társadalombiztosítás: fontos kifejezések és fogalmak 3 éve
- Egyre több cég ismeri fel a kisgyermekes szülőkben rejlő munkaerő-potenciált - fókuszban a kismama-szövetkezet 3 éve

Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig