Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 8 éve

Kevés tanár használja pihenésre a nyári szünetet

Hiába a két hónapos nyári szünet, a tanárok jelentős része nyáron is dolgozik. Nem eredeti munkahelyén, hanem fizetéskiegészítés céljából "fusizik". Valaki magánórákat ad, mások a legkülönbözőbb helyeken - az idegenforgalomban, a vendéglátásban - próbálnak szerencsét. Az ok egyszerű: a bruttó 150 ezer forintos átlagfizetés sokaknál nem elég a megélhetésre.

Surányi Zsófia, egy budapesti általános iskola tanítónője augusztus elejéig a Balaton partján élvezi a nyarat, ám a nyár második felében már tanítani fog. Iskolakezdésig magántanítványokkal, angolkorrepetálással tervezi kiegészíteni a fizetését. A példa nem egyedi. A pihenés helyetti munkagyakorlatot a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Árok Antal is megerősíti. Úgy tudja: a hazai, mintegy 157 ezer fős pedagógustársadalom legalább fele kényszerül egzisztenciális okokból szabadsága alatt is munkát vállalni. Rengetegen dolgoznak felszolgálóként, idegenvezetőként, takarítóként és nyári táborokban, de tud olyan extrém esetről is, amikor a pedagógus szobafestő-mázoló mellett ragadott festő pemzlit és vállalt segédmunkát a nyári időszakban. A cél a családi kassza időszakos gyarapítása mellett többnyire egy-egy szerényebb üdülés finanszírozása.

Tipikus példaként említ egy általa ismert kétgyermekes pedagógus-házaspárt, akik valamilyen pluszmunka nélkül még néhány napos balatoni kikapcsolódást sem engedhetnének meg maguknak év közben keresett fizetésükből. Pedig az év közben felhalmozott stresszt sem ártana valahol kipihenni. Elég felidézni az utóbbi pár hónap nagy vihart kavaró tanárveréseit és a tanárelbocsátások okozta feszültséget.

Bruttó 156 ezer forint az átlagbér

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat éves bérstatisztikája is igazolja a régóta közismert sztereotípiát, miszerint a katedrát választani egyáltalán nem jelent belépőt az egzisztenciális biztonságba. Az ÁFSZ 2007-es bérstatisztikája szerint tavaly a pedagógusok átlagkeresete bruttó 156 ezer forint volt. Egy pályakezdő, főiskolai diplomával rendelkező tanár bruttó 122 ezer forinttal, egyetemi diplomás kollégája 129 500 forinttal startol a közalkalmazotti bértábla alapján és jelentősen ez az összeg a munkában töltött évekkel sem emelkedik. Csak összehasonlításként: a versenyszférában jelenleg egy piacképes területen - például gépészmérnökként, informatikusként, közgazdászként frissen végzett fiatal nyelvtudással, szinte nulla vagy minimális munkatapasztalattal, bruttó 200-240 ezer forinttal indul. A fizetés pedig három-négy év múlva duplázódik.

Jogellenes határozott idejű szerződések

A pedagógusok helyzetét emellett egy, az utóbbi években hallgatólagosan elfogadottá vált gyakorlat is nehezít. Számos oktatási intézmény határozott idejű, azaz szeptember 1-től június 30-ig szóló munkaszerződést köt a pedagógusokkal. Mindezt évről évre. Így viszont júliusban és augusztusban nincs fizetés, ráadásul a tanár száz százalékig abban sem lehet biztos, hogy szeptember elsejétől újra szerződést kap.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy értesült, a jelenség főként a pályakezdők és a nyugdíj mellett munkát vállaló pedagógusok életét keseríti meg. Hallottunk azonban olyan esetekről is, amikor öt-hat éve az intézménynél dolgozó tanárok kapnak ilyen szerződést, akik július elsején megjelennek a munkaügyi kirendeltségen, regisztráltatják magukat munkanélküliként, majd szeptember elsején kijelentkeznek. Ezzel az állam pénzt spórol, ugyanis a munkanélküli segély alacsonyabb, mint a közalkalmazotti munkabér. Ám megalázó helyzetbe hozza a pedagógusokat.

Mindazonáltal a határozott idejű munkaszerződés jogi problémákat is felvet. Dr. Sipos Márta munkajogász elmondta: a költségvetési intézményeknél, így tehát az iskolákban csak pályakezdő pedagógust vagy helyettes tanárt, esetleg munkahelyteremtésre szánt pályázati pénzből felvett egyéb munkaerőt jogszerű határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazni. Minden egyéb gyakorlat jogellenes. Tapasztalatai szerint a pedagógusok nem nagyon merik perre vinni ezeket az ügyeket, mert féltik az állásukat.

Nyár elején adminisztrálnak és iskolát festenek

A tanárok nem csupán a kényszerű nyári keresetkiegészítés miatt nem élvezhetik végig felhőtlenül az első látszatra két és fél hónapos szabadságukat. A művészeti iskolában dolgozó Kálmán Csilla sem tette le a lantot június közepén, a tanév befejezésekor. Ezután még rengeteg papírmunka, adminisztráció vár a pedagógusokra. "Év végén ellenőrizni kell, hogy a tanulók törzskönyvében (adatlapján) és bizonyítványában megegyeznek-e a feltüntetett adatok. A tanév befejeztével kiállítást szerveztünk a tanulók év során készített munkáiból. Én például egy hétig dolgoztam egy napközis művészeti alkotótáborban is." Mindehhez hozzátartozik: az iskola, ahol tanít, keddenként ügyeletet tart, így elvben bármikor berendelhetik. Tud olyan iskoláról is, ahol a szűkös anyagi keretek miatt a pedagógusok takarítják és festik újra a termeket még a nyári szünet elején.

Takács Gabriella
Follow hrportal_hu on Twitter

Hamis nyelvvizsgája buktatta le a csaló közszolgát

A Miniszterelnökség által 2014-ben elrendelt nyelvvizsga-felülvizsgálaton derült fény arra a visszaélésre, amely miatt a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség csalás bűntettével vádolja a csongrádi önkormányzat, illetve a Csongrád Megyei Kormányhivatal egyik korábbi dolgozóját - tájékoztatta a kormányhivatal.tovább..

    További cikkek
    Tehetségeket fedeztek fel a Mol versenyén

    A Mol-csoport egyetemistáknak szóló tehetségkutató versenyén, a Freshhh döntőjében egy cseh csapat lett az első, a második és harmadik helyen pedig... Teljes cikk

    Munkajogi reform: összecsapások és sztrájk az energiaszektorban

    Összecsapások törtek ki csütörtökön maszkos fiatalok és a rendőrök között a munkajogi reform elleni tiltakozó felvonuláson Párizsban. Teljes cikk

    Pszichiátria: nincs szakember, kevés a pénz, összeomolhat a rendszer

    Bár a mentális zavarok a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb okai Magyarországon, a pszichiátriai okokból kieső munkaerő pedig az... Teljes cikk

    Ki felel az alultáplált kislány haláláért? - munkajogi felelősségre vonás szükséges

    A Heves Megyei Kormányhivatal vizsgálata szerint információhiány, a "nem megfelelő jelzések" és a jogszabályban rögzített eljárásrend is... Teljes cikk

    Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

    Adó és járulékok: vezetjük a régiós listát

    Bár Magyarország az idei adócsökkentéssel szembement a régiós trenddel, a munkavállalói járulékok kiugró szintje miatt vezetjük a...
    © Copyright HR Portal - 2003 - 2016