Lehúznák a rolót vasárnap a hazai boltok

"Nem szükségszerű, hogy az élelmiszer-kereskedelmi egységek a hét minden napján nyitva tartsanak" - véli Neubauer Katalin, a CBA Kereskedelmi Kft. kereskedelmi vezérigazgatója. - "A jelenlegi gyakorlat feleslegesen húzza szét egész hétre a bevásárlást. Az amúgy is szűkös szabadidő szétforgácsolása többet árt, mint használ. A vasárnapi nyitva tartás korlátozását annak ellenére támogatjuk, hogy ez a mi egységeinket is jelentős mértékben érintené, hiszen a legtöbb üzletünk szintén nyitva tart vasárnap."

Nem szeretik a dolgozók, de jól járnak vele?!

A CBA vezetője egy saját munkavállalóik körében végzett felmérésre hivatkozva állítja: hiába kapnak magasabb bért ezekre a napokra a dolgozók, túlnyomó többségük szívesebben töltené idejét vasárnap az egészség és a család megőrzés érdekében nyugalomban - szerettei körében.

Ezzel valamilyen szinten ellentétes véleményt fogalmazott meg a Tesco szóvivője, Hardy Mihály. Szerinte a cégüknél a magasabb pótlékok miatt a munkavállalók körében messze nincs olyan elutasítás, mint azt a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete állítja.


Mennyi embert érint a hétvégi munka?

Magyarországon az 1978-as belkereskedelmi törvény és a Munka Törvénykönyvének 1992. évi XXII. törvénye teremtette meg a lehetőséget a kereskedelemben munkát vállalók vasárnapi foglalkoztatására. A vasárnapi nyitva tartás a nagy bevásárlóközpontok megjelenésével vált széleskörűvé. Jelenleg hazánkban mintegy százezerre becsülik a vasárnapi munka által érintett munkavállalók számát a kereskedelemben. Hozzátette: a konkurenciától függetlenül kitartanak eredeti filozófiájuk mellett: a hét minden napján 24 órában fogadják a vásárlókat. Vevőik körében ez a rendszer sikeres és megszokott, s amennyiben nem változik a törvény, a cég nem fogja módosítani nyitva tartási rendjét. Hardy Mihály szerint a - törvényi előírásoknak megfelelően biztosított - ötven százalékos hétvégi- és harminc százalékos délutáni pótlék komoly ösztönző. A vasárnapi nyitva tartás nélkül esetleg kevésbé rugalmasan lehetne beosztani a munkaidőt, és csökkennének a fizetések.

A vásárlók a nyitva tartásra szavaznak

Az ország legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi láncának a véleményével szöges ellentétben áll a munkavállalói érdekképviseletek érvrendszere, amelyek évek óta küzdenek a vasárnapi nyitva tartás ellen. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, Sáling József - a Népszavának nyilatkozva - azt mondta: a nagy cégek csak a Munka törvénykönyve előírásait kijátszva tudják megoldani a hétvégi nyitva tartást. Ráadásul a kereskedelmi dolgozók gyakran kétnapos pihenőidejüket sem tudják igénybe venni, hiszen sok cég úgy osztja el a negyven, illetve a 48 órás "szabadságot", hogy a munkavállaló második pihenőnapjának délutánján már kénytelen ismét a pult mögé állni vagy a pénztárgéphez ülni.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára határozottan visszautasította a szakszervezet vádjait. Szerinte a kereskedelmi vállalatok döntő többsége teljesíti az előírt kötelezettségét. Ha másképp lenne, akkor az ellenőrző hatóságok sokkal gyakrabban büntetnének, tette hozzá.

A szövetség és az érdekképviselet a jövőben is egyeztet a kérdésben, s ha bármilyen javaslat felmerül, arról a kereskedők szívesen tárgyalnak.

Vámos György szerint ugyan a kereskedők között sincs egységes álláspont a vasárnapi nyitva tartást illetően (amit jelez, hogy számos üzlet tart ilyenkor zárva), és azt is elismerte, hogy számos érv szól ellene, ám - mint mondta - jelen helyzetben a nyitva tartás mellett több indok szól. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szakszervezetek által oly gyakran emlegetett osztrák és német modell is puhult az elmúlt években, miközben az unió többi tagországában inkább a liberálisabb felfogás uralkodik.

Mekkora a forgalom vasárnap?

Vámos szerint mindazonáltal a vásárlók igénylik a vasárnapi nyitva tartást, a cégeknek pedig hozzájuk kell alkalmazkodniuk. Ezt jelzi, hogy a vasárnap realizált bevételek éves szinten négyszázmilliárd forintot tesznek ki, ami a kiskereskedelmi forgalom öt százalékát jelenti. Mindez egy átlagos hétköznapi forgalom harminc százalékának felel meg.

A CBA indítványa alapján - állítja a társaság - a vásárlókat nem érné kár. Javaslatuk szerint ugyanis a kis alapterületű, családi vállalkozásban, családtagok által üzemeltetett, száz négyzetméter alatti eladóterű üzletek a jövőben is nyitva lehetnének vasárnap, mondta Neubauer Katalin.

Ennek a felvetésnek azonban a vásárlási statisztikák ellentmondanak: a GfK Hungária Kft. elemzése szerint ugyanis számottevő vasárnapi vásárlás az utóbbi években a nagy alapterületű hipermarketekben és a cash&carry üzletekben volt megfigyelhető. Előbbiek esetében a vasárnapi értékesítés tavaly az értékbeli forgalom 9 százalékát, utóbbiaknál pedig 8,5 százalékát adta.

Egy, a kereskedelemben érintett forrásunk úgy véli: a CBA lépése mögött számos érv húzódhat meg. Egyrészt a cég üzletei döntően 200-400 négyzetméteresek, egy részük valószínűsíthetően vasárnap nem bonyolít túl nagy forgalmat, így a zárva tartás sem jelentene komoly kiesést.

Veszteséges vasárnapok

Figyelembe kell venni azt is, hogy (például a munkavállalóknak járó extra pótlékok miatt) a vasárnapi nyitva tartás sok cégnek elvileg nem érné meg, azonban a piaci verseny miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy attól eltekintsenek.

Kérdésünkre Neubauer Katalin elismerte, hogy a CBA-nál az üzletek méretéből adódóan az egy-egy boltra, illetve négyzetméterre eső élőmunkateher jóval magasabb, mint egy hipermarketnél. Így a vasárnapi nyitva tartás költségeinek kitermelése is nehezebb, mint azoknál a konkurenseknél, ahol döntően nagy alapterületű egységek vannak.

A cég kereskedelmi vezérigazgatója szerint összességében megéri nekik a hétvégi üzemeltetés, miközben természetesen vannak olyan üzletek, ahol veszteséges a nyitva tartás. Mindazonáltal az igazgató úgy látja, hogy az emberek, ha hat napon keresztül lennének nyitva a boltok, akkor hat nap alatt vennék meg a számukra szükséges élelmiszereket és árucikkeket. Emiatt a kereskedelmet és így a CBA-t sem érné veszteség.

Arra a kérdésünkre, hogy ha számukra ennyire fontos kérdés a vasárnapi szünnap, miért csak a véleményüket fejtik ki, ahelyett, hogy demonstratív lépésként bezárnának, Neubauer Katalin azt válaszolta: a piacon ők lennének az egyetlen ilyen szereplő, ezt pedig az éles versenyben nem engedhetnék meg maguknak.

Abban több érintett is egyetértett - és ezt forrásunk is megerősítette -, hogy a közeljövőben komoly differenciálódás kezdődhet a láncok között. Míg a hipermarketek foggal-körömmel ragaszkodnak majd a vasárnaphoz, a többi (kisebb egységeket üzemeltető) lánc könnyen szembe helyezkedhet ezzel. Utóbbiaknak így nem kellene vállalniuk az esetlegesen ráfizetéses nyitva tartást, és ha törvényileg tiltanák azt, versenyhátrányt sem szenvednének. Sőt, a dolgozói elégedettséget még növelni is tudják azáltal, hogy az "alkalmazottak mellé álltak". Így végeredményben egyes cégek számára egy esetleges korlátozás kifejezetten előnyös lehet.

Senkinek sem kötelező

Kérdésünkre Vámos György is elismerte, hogy a kiskereskedelmi vállalatok egy részének veszteséges a vasárnapi üzemeltetés. A hálózatok, illetve esetenként azokon belül az egyes boltok azonban maguk döntik el, hogy vállalják-e ezt a lépést - kivéve a bevásárlóközpontok üzleteit, ahol a bérlőket erre kötelezik. (Itt a többség elégedett a vasárnapi forgalommal.) Mint a főtitkár elmondta, egy bolt számára sem kötelező a vasárnap: ha valaki nem akarja vállalni a mínuszt, nem nyit ki.

Hozzátette: a kérdésben a vásárlók igénye a döntő, és szerinte nem hagyható figyelmen kívül az idegenforgalom sem. Furcsa lenne például, ha a Balaton partján vasárnap zárva lennének az üzletek. Ráadásul több ezer dolgozó kerülne az utcára, emelte ki a főtitkár.