Már nem vonzó Nagy-Britannia a kelet-európaiaknak
Harmadával csökkent tavaly a mély recesszió sújtotta Nagy-Britanniában szerencsét próbáló kelet-európai munkavállalók száma a csütörtökön közzétett előzetes adatok szerint.
A brit statisztikai hivatal friss negyedéves összesítéséből kitűnik, hogy a tavalyi év minden vizsgált időszakában jelentősen elmaradt a 2004-ben EU-taggá vált nyolc kelet-európai országból újonnan érkezők száma az egy évvel korábbi időszakokhoz mérve.
A tavaly júniussal zárult egy évben 118 ezer keleti EU-munkavállaló jegyeztette be nagy-britanniai állását, 40 százalékkal kevesebb, mint a 2008 júniusáig terjedő évben, amikor 199 ezren folyamodtak munkavállalási engedélyért a brit belügyminisztériumhoz.
A már hozzáférhető adatok szerint tavaly összesen 106 ezer új keleti munkavállaló érkezett, 33 százalékkal kevesebb, mint 2008 egészében - áll a csütörtökön ismertetett legújabb kimutatásban.
Nagy-Britannia a 2004-es EU-bővítés után nem élt a kelet-európaiak munkavállalásának átmeneti korlátozási lehetőségével, munkapiacát azonnal megnyitotta az új tagállamok előtt. A munkáspárti brit kormány csak annyi feltételt szabott, hogy az ezekből az országokból érkezőknek be kell jegyeztetniük állásukat a brit belügyminisztériumnál, és egy évet fizetett munkaviszonyban kell tölteniük, mielőtt a szociális ellátó rendszer teljes szolgáltatási körét igénybe vehetik.
London annak idején évente mindössze 5-13 ezer tartós kelet-európai letelepülővel számolt, ám ennél sokszorta többen érkeztek az új uniós országokból. A Migration Policy Institute nevű intézet múlt hónapban ismertetett legújabb tanulmánya 1,5 millióra becsülte azok számát, akik a 2004-es EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkeztek az akkor uniós taggá vált kelet-európai országokból, köztük Magyarországról.
Az összeállítás szerint a 2004 után érkezett kelet-európai munkavállalóknak mintegy a fele azóta már hazament, és jelenleg 700 ezren lehetnek Nagy-Britanniában. Más független londoni szakintézetek korábbi elemzéseiben is az állt, hogy a 2004 óta Nagy-Britanniában megfordult kelet-európai munkavállalók fele már hazatért, de az a becslés, hogy összesen 1,5 millióan próbáltak szerencsét a brit munkapiacon, az eddigi legnagyobb; a korábbi tanulmányok 800 ezer és egymillió közé tették a Kelet-Európából érkezettek teljes számát.
A Migration Policy Institute nemrég ismertetett új tanulmánya szerint a kelet-európaiaknak több mint a felét - jóllehet gyakran magasan képzettek - igen alacsony bérezésű munkakörökben foglalkoztatják. A jobban fizetettek nagy többsége sem kap túl sokat: a kelet-európaiak 89 százaléka átlagosan heti 400 fontnál (120 ezer forintnál) kevesebbet keresett a vizsgált időszakban.
Az elemzés szerint a keletiek tipikusan a hazai munkaerő átlagos bérének 60-70 százalékát kapják, hozzávetőleg annyit, amennyit az új pakisztáni bevándorlók kerestek a 2005-2008-as időszakban. Ez azt is jelenti, hogy a kelet-európaiak foglalkoztatása valószínűleg negatív hatást gyakorolt a legalacsonyabb javadalmazású munkakörökben dolgozó britek bérezésére is - állt a tanulmányban.
A tavaly júniussal zárult egy évben 118 ezer keleti EU-munkavállaló jegyeztette be nagy-britanniai állását, 40 százalékkal kevesebb, mint a 2008 júniusáig terjedő évben, amikor 199 ezren folyamodtak munkavállalási engedélyért a brit belügyminisztériumhoz.
A már hozzáférhető adatok szerint tavaly összesen 106 ezer új keleti munkavállaló érkezett, 33 százalékkal kevesebb, mint 2008 egészében - áll a csütörtökön ismertetett legújabb kimutatásban.
Nagy-Britannia a 2004-es EU-bővítés után nem élt a kelet-európaiak munkavállalásának átmeneti korlátozási lehetőségével, munkapiacát azonnal megnyitotta az új tagállamok előtt. A munkáspárti brit kormány csak annyi feltételt szabott, hogy az ezekből az országokból érkezőknek be kell jegyeztetniük állásukat a brit belügyminisztériumnál, és egy évet fizetett munkaviszonyban kell tölteniük, mielőtt a szociális ellátó rendszer teljes szolgáltatási körét igénybe vehetik.
London annak idején évente mindössze 5-13 ezer tartós kelet-európai letelepülővel számolt, ám ennél sokszorta többen érkeztek az új uniós országokból. A Migration Policy Institute nevű intézet múlt hónapban ismertetett legújabb tanulmánya 1,5 millióra becsülte azok számát, akik a 2004-es EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkeztek az akkor uniós taggá vált kelet-európai országokból, köztük Magyarországról.
Az összeállítás szerint a 2004 után érkezett kelet-európai munkavállalóknak mintegy a fele azóta már hazament, és jelenleg 700 ezren lehetnek Nagy-Britanniában. Más független londoni szakintézetek korábbi elemzéseiben is az állt, hogy a 2004 óta Nagy-Britanniában megfordult kelet-európai munkavállalók fele már hazatért, de az a becslés, hogy összesen 1,5 millióan próbáltak szerencsét a brit munkapiacon, az eddigi legnagyobb; a korábbi tanulmányok 800 ezer és egymillió közé tették a Kelet-Európából érkezettek teljes számát.
A Migration Policy Institute nemrég ismertetett új tanulmánya szerint a kelet-európaiaknak több mint a felét - jóllehet gyakran magasan képzettek - igen alacsony bérezésű munkakörökben foglalkoztatják. A jobban fizetettek nagy többsége sem kap túl sokat: a kelet-európaiak 89 százaléka átlagosan heti 400 fontnál (120 ezer forintnál) kevesebbet keresett a vizsgált időszakban.
Az elemzés szerint a keletiek tipikusan a hazai munkaerő átlagos bérének 60-70 százalékát kapják, hozzávetőleg annyit, amennyit az új pakisztáni bevándorlók kerestek a 2005-2008-as időszakban. Ez azt is jelenti, hogy a kelet-európaiak foglalkoztatása valószínűleg negatív hatást gyakorolt a legalacsonyabb javadalmazású munkakörökben dolgozó britek bérezésére is - állt a tanulmányban.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Kötelező képzést ír elő képviselői számára a munkahelyi zaklatások megelőzésére az EP
Az új szabályok 2024. július 16-tól lesznek kötelezőek. Teljes cikk
Utcára vonultak a pedagógusok Brüsszelben
A megmozduláson több mint ötezren vettek részt. Teljes cikk
A brit dolgozók 78 százaléka a munkahelyi stressz miatt mondana fel
A brit gazdaság csak tavaly 17,1 millió nap betegszabadságot veszített a munkahelyi stressz és szorongás miatt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Új vállalkozásfejlesztési központot hoztak létre a romák elhelyezkedésének támogatására 2 hete
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 2 hete
- Nagy Márton: a munkanélküliség emelkedése átmeneti 2 hete
- Nagy Márton: a külföldi irányítású vállalatok 2,5-szer hatékonyabban működnek 2 hete
- Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk? 2 hete
- Innentől nehezebb lesz megszerezni a a brit munkavállalói vízumot 3 hete
- Uniós pénzt csak olyan cégek kaphatnának, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait 3 hete
- Így alakult a munkanélküliség az EU-ban és az euróövezetben 3 hete
- Nyelvvizsga 3 hete
- Felmérés: túlhajszoltak és alulfizetettek a brit munkavállalók 1 hónapja
- 20 éve az EU-ban: így változtak a magyar nyugdíjak a többi országhoz képest 1 hónapja