Szakképzési hozzájárulás után, TÁMOP előtt

A múlt és a jelen

Magyarország fejlődése és versenyképessége tekintetében kulcskérdés, hogy a gazdaságot alkotó szervezetek munkatársaikat hogyan tudják képezni és tovább képezni, milyen megoldásuk van a szervezet folyamatos fejlesztésére. Az elmúlt 10 évben kiemelten a szakképzési hozzájárulás rendszere jelentette azt az évi több tízmilliárd forintos forrást a vállalatoknak, melyből képzési igényeiket finanszírozni tudták.

A törvény megalkotásakor az volt a fő szempont, hogy ösztönözzék a vállalatokat az alkalmazottak továbbképzésére, mivel ebben hatalmas lemaradásunk van az EU fejlettebb országaihoz viszonyítva. A rendszer óriási adminisztrációval járt, viszont erre épültek az oktatási programok és büdzsék, a HR részlegek számára életfontosságú mozgásteret jelentett. A vállalatok nagy része hatékonyan használta fel a forrásokat: nyelvi és informatikai képzéseket, szakmai és szervezetfejlesztési tréningeket, speciális és általános kompetenciafejlesztő programokat valósítottak meg.

A képzések szakképzési hozzájárulásra való elszámolhatósága a fent ismertetett módon 2012. január 1-jétől megszűnt, az erről szóló törvényt 2011. november végén fogadta el a Parlament. A vállalkozások jelentős része viszont a 2012-es oktatási tervében ugyanúgy épített a szakképzési hozzájárulásra, ezért komoly gondban vannak, hogyan valósítsák meg képzési, oktatási elképzeléseiket. A törvényi változások miatt kieső források pótlását a kormány EU pályázatból kívánja megvalósítani.

A TÁMOP 2.1.3 pályázat a vállalkozások versenyképességének növelésére, ezen belül a munkavállalók képzésének támogatására irányul. 2013-ig mintegy 21 milliárd forint forrást biztosít vállalati továbbképzésekre, akár 100 százalékos támogatással. A pályázat lényeges eleme, hogy mikro, kis- és nagyvállalatok számára is egyaránt nyitva áll, illetve az oktatás idejére a kieső munkabért is támogatja. A TÁMOP 2.1.3 pályázat társadalmi egyeztetése már megtörtént, várhatóan márciusban fog megnyílni a vállalkozások előtt.

Az érem két oldala

Bár a TÁMOP 2.1.3 pályázat igen rugalmas feltételeket biztosít, a budapesti és közép-magyarországi (KMR), valamint a vidéki (konvergencia) régiókra vonatkozóan a támogatás mértéke jelentősen eltér (lásd mellékelt ábra). Ez részben indokolt mivel, egyrészt a KMR régió már a korábbi években maximálisan kihasználta az ilyen típusú európai uniós támogatásokat, másrészt az uniós támogatások kiemelt szempontnak tekintik a vidéki régiók fejlesztését.

(Nagyításhoz kattintson a képre!)


Az ábra alapján láthatjuk, hogy a támogatás eloszlása a KMR régióra mindössze 1 milliárd, a konvergencia régióra pedig 20 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy az egy gazdasági szervezetre jutó TÁMOP forrás alig egytizede jut csak a budapesti és KMR cégeknek. Az elérhető pályázati kiírás alapján a KMR régióban a mikro- és kisvállalatok közül kb. 75-85 darab, a középvállatoknál 10-20 darab, a nagyvállalatoknál pedig 5-10 darab esélyes a nyerésre. Ugyanez a konvergencia régióban 1500-1700, 200-400 és 100-300 darab. Igaz viszont, hogy a vidéki telephellyel rendelkező KMR cégek a telephelyi dolgozók képzésénél (amelyek nem a KMR-ben vannak) a vidéki forrásból is "gazdálkodhatnak".

Ez azt jelenti, hogy ha nagy eséllyel el is akarjuk nyerni a pályázati támogatást, akkor nagyon gyorsan kell reagálnunk és a pályázatot benyújtanunk.

Különösen igaz ez a budapesti és közép-magyarországi régióban található cégeknél. Bár a pályázat kiírása cikkünk megjelenésekor még nem történt meg, a pályázat részletei már elérhetők. A pályázaton való indulást ez alapján kell mérlegelnünk, és a szükséges lépéseket még az indulás előtt meg kell terveznünk, elő kell készítenünk.

Hogyan pályázzunk?

Ha szeretnénk a TÁMOP-on indulni, nézzük meg, melyek azok a fontos szempontok, amiket figyelembe kell vennünk egy pályázati projekt indításánál! Kezdjük a legfontosabbal, a tervezéssel!

A vállalatoknál jellemzően nemcsak egy konkrét igény, hanem több különböző igény komplex kezelésére van szükség a pályázatokon belül. A pályázatok több szereplő magas szintű, összehangolt munkáját igénylik, ezért fontos a tudatos tervezés, a konkrét célok meghatározása, a gyors döntés és a jó projektvezetés.

1. Idő

Vegyük számításba, hogy a pályázatok kiértékelése, a szükséges szerződéskötések, esetlegesen közbeszerzés lebonyolítása, az oktatások tényleges beütemezése több hónapot is igénybe vesz. Képzéseink megvalósítása legjobb esetben nyár elején - illetve a szabadságolások miatt inkább ősszel - indulhat. Sürgős oktatási igényeinket, rövid távú célok megvalósításához kapcsolódó képzéseket tehát célszerűen ne tegyük bele a pályázatba!

2. Alkalmazzunk szakértőket

Szakértő az, akiknek a segítségével az üzleti igényeket optimálisan le tudjuk fordítani a konkrét képzési igények nyelvére. Ezután illesztjük azokat a pályázat kritériumaihoz, így a vállalat céljaihoz a legjobban illeszkedő oktatási megoldást kaphatunk. A komoly képző intézmények olyan komplex oktatási tanácsadást is kínálnak, melynek keretében pontosan felmérik és elemzik az üzleti célokat, az igényeket, a prioritásokat. Elemzik a projekt megvalósíthatóságát, számos esetben a képzések piaci követelményekhez és trendekhez való igazítása is a feladatok közé tartozik.

3. Pályázatíró

A pályázatíró cégek kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy megfelelő gyakorlattal, referenciákkal, rendelkezzenek az adott programban (TÁMOP), és legalább alapszinten képben legyenek (átlássák) a beadandó pályázat szakmai tartalmát, céljait. Alaposan járjuk körbe a pályázatírók cégek díjazásait is (sikerdíjas, pályázatírói díjas stb.), és nézzük meg, hogy az árért milyen szolgáltatásokat és milyen garanciákat biztosítanak a pályázatra. A pályázatok utólagos nyomkövetése, monitoringja és menedzselése a teljes pályázati projektciklusnak akár a kétharmadát is kiteheti, ezért nem mindegy, hogy ezen feladatok ellátását mennyiért és milyen támogatásokkal kapjuk meg.

4. Belső dedikált erőforrás

Mivel az oktatási pályázatok a pályázó céggel szemben igen szigorú dokumentálási és elszámolási követelményeket támasztanak, az ehhez szükséges belső erőforrást is biztosítanunk kell. A pályázatíró nem fog és nem is tud minden feladatot elvégezni, tehát szükségünk lesz legalább egy belső pályázati projektvezetőre, projektadminisztrátorra. A cégek sokszor alulbecsülik az adminisztrációs követelményeket. Fordítsunk erre kiemelt figyelmet, mert a pályázat elnyerése csak az első kis mérföldkő a teljes projektben, és sok pályázatnál az erőforrások hiánya problémát okozhat a támogatás lehívásában.

Jó hír, hogy a mostani TÁMOP 2.1.3 pályázat esetében részben elszámolható a cég alkalmazásában álló pályázati projektvezető és a pénzügyi vezető költsége is.

5. Lehetséges beszállítók megválasztása

Ügyeljünk arra, hogy a képző intézményeknek FAT akkreditáltnak kell lenniük, és a pályázatba beadandó képzések egy részének is (cégmérettől függően) programakkreditációval kell rendelkezniük. Ideális esetben a pályázatba pontosan azon képzések nevének kell bekerülniük, melyek később megvalósításra is kerülnek (ha erre nem figyelünk előre, sok-sok adminisztratív problémánk lehet.) Természetesen van lehetőség a módosításra, de ez ismételt csúszást okozhat a képzések lebonyolításában.

Ha van rá lehetőség, válasszunk olyan képző intézményt, ahol a fenti szolgáltatásokat egy közös megoldás csomagban kínálják; ennek segítségével jelentős időt, utánjárást (és így pénzt is) takaríthatunk meg a pályázat tartalmi-szakmai előkészítése és későbbi követése és zárása során. Egy alaposan körbejárt és jól megtervezett oktatási pályázati projekt már több mint fél siker a beadás előtt, és rengeteg utólagos pluszmunkától kímélhetjük meg magunkat!

6. Belső kommunikáció, lebonyolítás

A legjobban összeállított oktatási terv sem tud hatékonyan megvalósulni, ha a munkavállalók inkább nyűgnek, mint hasznos időtöltésnek érzik az oktatásokat. Helyezzünk hangsúlyt ezért a szervezeten belüli kommunikációra! Ismertessük az érintett munkavállalókkal a pályázat célját, fontosságát, üzleti céljait; vonjuk be őket a képzési igények felmérésébe, összeállításába! Magyarázzuk el, miért lesz jobb nekik és a vállalkozásnak a továbbképzések által; alakítsunk ki erre épülő motivációs rendszert számukra! Bár a pályázatok "talált pénzt" jelenthetnek a vállalatok számára és nagyon sok képzés megvalósítását tehetik lehetővé, nem szabad túlvállalni magunkat. Egy agyonbonyolított, nem jól előkészített pályázati projekt időben kifuthat a megvalósításra szánt időből. A többletmunkával járó kieső munkabérek nem térülnek meg és üzleti értéket sem fognak jelenteni.

Próbáljuk a képzési igényeket a cég rövid és középtávú üzleti céljaihoz igazítani, legyünk racionálisak a képzések időbeli lebonyolításában, ütemezésében! Vegyük figyelembe a pályázat adminisztrációs időigényeit is! Állítsuk fontossági sorrendbe az igényeket, kérjük ki szakértők tanácsát!

Esélyek/Lehetőségek

Vidék:
A fentieket összegezve próbáljuk meg optimalizálni a lehetőségeinket! Ha a vidéki (konvergencia) régióban tudunk indulni, cselekedjünk gyorsan, használjuk ki a lehetőséget, és próbáljunk a lehető legtöbbet kihozni a pályázatból!

KMR:
Nézzünk szembe a realitásokkal! Amennyiben a közép-magyarországi régióban indulunk, tekintsünk a TÁMOP-ra úgy, mint egy jó támogatási lehetőségre, kiegészítő finanszírozási forrásra. Ha a pályázati anyagot rövid időn belül és ésszerűen össze tudjuk állítani és be tudjuk adni a kiírás első pár napjában, csak akkor induljunk el rajta. Ne csak erre alapozzuk oktatási tervünket! (Lásd ábra a valószínűségekről és elérhető forrásokról.) Különösen akkor ne, ha sürgős vagy a pályázatba nem integrálható képzési igényeink is vannak.

Ha úgy döntünk, hogy nem akarunk vagy nem tudunk indulni

A képző cégek is tisztában vannak azzal, hogy a szakképzési hozzájárulás felhasználási lehetőségének megszűnése óriás kihívás elé állította a vállalatokat.

Érdemes felderíteni és kihasználni a képző intézmények által biztosított költséghatékony megoldásokat. Ilyenek például az e-learning megoldások, az időben rövidebb, intenzívebb és különböző mértékben testreszabott képzési formák, on-line tanfolyamok. Figyeljük a kedvező finanszírozási konstrukciókat, mint például az időszakos akciók, kedvező keretszerződések, tanfolyami utalványok. Éljünk ezekkel, segítségükkel sok esetben jelentős összegeket takaríthatunk meg, és tarthatjuk magunkat az eredeti oktatási tervünkhöz.

A pályázat tervezete, a társadalmi egyeztetés részletei:

Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalkozások számára (támop-2.1.3.c-12/1,2)

Munkahelyi képzések támogatása középvállalkozások számára (támop-2.1.3.b-12/1,2)

Munkahelyi képzések támogatása mikro-és kisvállalkozások számára (támop-2.1.3.a-12/1,2)

Nyisztor József ügyvezető igazgató
Training360 Kft.