Történelmi rekordot döntött az álláskeresők számának emelkedése Franciaországban
A munkanélküliség növekedésének fő oka nem az elbocsátási hullám, hanem az, hogy a cégeknél nincs munkafelvétel.
Rekordütemben, 7,1 százalékkal (246 ezerrel) 3,7 millióra nőtt az álláskeresők száma márciusban Franciaországban - közölte hétfőn a francia munkaügy hivatal. A munkaügyi minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelmi mértékű növekedés nem a tömeges elbocsátások következménye, hanem annak, hogy márciusban szinte sehol nem volt munkafelvétel, így a korábban regisztrált álláskeresők - az előző hónapokkal ellentétben - nem tudtak visszakerülni a munkaerőpiacra.
"A történelmi emelkedés azzal magyarázható, hogy azok, akik munkanélküliek voltak februárban, márciusban is azok maradtak. Minden hónapban általában 550 ezer embert regisztrálnak és ugyanennyit törölnek a munkaügyi hivatalban. A karantén és az egészségügy válság matt most azonban jelentően csökkent azok száma, akik kikerültek a munkaügyi hivatal statisztikáiból" - hívta fel a figyelmet a tárca.
"A munkanélküliség azért növekszik, mert a vállalkozásoknál nincs munkafelvétel, és nem azért, mert tömegesen bocsátanak el" - tette hozzá. A jelenség a kormány szerint tulajdonképpen a Franciaországban bevezetett védőháló sikere, amely nélkül az új álláskeresők száma most nem pár százezer, hanem több millió lenne.
A márciusban utcára került 246 ezer új munkanélkülivel a 2017 szeptemberi szintre ugrott vissza az álláskeresők száma, 3 732 500-ra. A 2008-as pénzügyi válságot követően a legmagasabb emelkedést 2009 márciusban mérték Franciaországban, akkor 77 300 volt egy hónap alatt az új álláskeresők száma. A mostani adatok az akkorinál mélyebb szociális válságot vetítenek elő a járvány után.
A munkaügyi minisztérium emlékeztetett arra, hogy a kormány állami jövedelem-kiegészítést vezetett be a részleges kényszerszabadságra kényszerült munkavállalóknak a munkahelyek megóvása érdekében, így az egészségügyi válság miatti gazdasági nehézségekre hivatkozva nem történtek elbocsátások. Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter hétfőn jelezte, hogy a magánszektorban 863 ezer vállalkozás 10,8 millió munkavállalójának fizetését vállalta át részlegesen az állam. A rendkívüli segély a munkavállalóknak a fizetésük bruttó 70, nettó 84 százalékát szavatolja. A segély összegét teljes egészében átvállalja az állam a minimálbér 4,5-szöröséig, az ezen felüli részt a munkáltatók kifizetik a munkavállalóknak. Franciaországban a 35 órás munkahétnek megfelelő havi minimálbér bruttó 1539 euró (560 ezer forint).
MTI
"A történelmi emelkedés azzal magyarázható, hogy azok, akik munkanélküliek voltak februárban, márciusban is azok maradtak. Minden hónapban általában 550 ezer embert regisztrálnak és ugyanennyit törölnek a munkaügyi hivatalban. A karantén és az egészségügy válság matt most azonban jelentően csökkent azok száma, akik kikerültek a munkaügyi hivatal statisztikáiból" - hívta fel a figyelmet a tárca.
"A munkanélküliség azért növekszik, mert a vállalkozásoknál nincs munkafelvétel, és nem azért, mert tömegesen bocsátanak el" - tette hozzá. A jelenség a kormány szerint tulajdonképpen a Franciaországban bevezetett védőháló sikere, amely nélkül az új álláskeresők száma most nem pár százezer, hanem több millió lenne.
A márciusban utcára került 246 ezer új munkanélkülivel a 2017 szeptemberi szintre ugrott vissza az álláskeresők száma, 3 732 500-ra. A 2008-as pénzügyi válságot követően a legmagasabb emelkedést 2009 márciusban mérték Franciaországban, akkor 77 300 volt egy hónap alatt az új álláskeresők száma. A mostani adatok az akkorinál mélyebb szociális válságot vetítenek elő a járvány után.
A munkaügyi minisztérium emlékeztetett arra, hogy a kormány állami jövedelem-kiegészítést vezetett be a részleges kényszerszabadságra kényszerült munkavállalóknak a munkahelyek megóvása érdekében, így az egészségügyi válság miatti gazdasági nehézségekre hivatkozva nem történtek elbocsátások. Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter hétfőn jelezte, hogy a magánszektorban 863 ezer vállalkozás 10,8 millió munkavállalójának fizetését vállalta át részlegesen az állam. A rendkívüli segély a munkavállalóknak a fizetésük bruttó 70, nettó 84 százalékát szavatolja. A segély összegét teljes egészében átvállalja az állam a minimálbér 4,5-szöröséig, az ezen felüli részt a munkáltatók kifizetik a munkavállalóknak. Franciaországban a 35 órás munkahétnek megfelelő havi minimálbér bruttó 1539 euró (560 ezer forint).
MTI
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Kötelező képzést ír elő képviselői számára a munkahelyi zaklatások megelőzésére az EP
Az új szabályok 2024. július 16-tól lesznek kötelezőek. Teljes cikk
Utcára vonultak a pedagógusok Brüsszelben
A megmozduláson több mint ötezren vettek részt. Teljes cikk
A brit dolgozók 78 százaléka a munkahelyi stressz miatt mondana fel
A brit gazdaság csak tavaly 17,1 millió nap betegszabadságot veszített a munkahelyi stressz és szorongás miatt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Nagy Márton: a munkanélküliség emelkedése átmeneti 2 hete
- A vártnál jobban csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban 2 hete
- Szinte nincs munkanélküli ebben az európai fővárosban 2 hete
- Így alakult a munkanélküliség az EU-ban és az euróövezetben 3 hete
- Nyilvántartott álláskeresők száma Magyarországon - valóban rekord alacsony a legfrissebb adat? 3 hete
- A munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon - grafikon 1 hónapja
- A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma is nőtt februárban 1 hónapja
- Az OECD-országokban 4,8 százalékra csökkent a munkanélküliség januárban 1 hónapja
- Munkanélküliség az EU-ban - kik állnak a dobogón 2024 januárjában? 2 hónapja
- Januárban csökkent a munkanélküliség az euróövezetben 2 hónapja
- Németországban nőtt a munkanélküliség februárban 2 hónapja