kapubanner for mobile
Megjelent: 15 éve

A kis cégeknek is mentőövet dob a kormány

Kilenc programot indított a napokban a szakminisztérium a válság miatt fenyegetett munkahelyek megőrzésére és teremtésére. A kisebb vállalkozások is választhatnak a különböző támogatási lehetőségek közül, attól függően, hogy milyen sajátos probléma jelentkezik náluk a krízis negatív hatásai következtében.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) a napokban hirdette meg az első munkahelymegőrző és munkahelyteremtő programjait a válság kirobbanása óta. Bár egyes szakértők régóta sürgetik ezt a lépést, mondván, hogy késlekednek a krízis miatti nagyarányú leépítésekre adott válasszal, a szaktárcának a jelek szerint ennyi időre volt szüksége a helyzet feltérképezésére. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) segítségével ugyanis össze kellett gyűjteni a leépíteni szándékra vonatkozó bejelentéseket – ezek figyelembe vételével készültek el a nyilvánosságra hozott programok.

A szakminisztérium bejelentése szerint a cél kettős: egyrészt meg kell előzni a leépítéseket, és ha ez elkerülhetetlenné válik, akkor az érintett munkavállalók újbóli munkába helyezését támogatják.

A munkahelymegőrző támogatási programok a kisebb cégek számára is elérhetők: a legalább három főt foglalkoztató vállalkozások vehetnek részt azokon. Az igényelt támogatás összegét minden egyes vállalkozástípus esetén az érintett megőrzendő létszám alapján határozzák meg – kaptunk tájékoztatást az SZMM sajtótitkárságán.

Azt, hogy a meghirdetett támogatási programok közül az adott vállalkozás melyikre pályázzon, neki kell eldöntenie. Éppen azért van a programokon belül többféle támogatási lehetőség felkínálva, hogy a vállalkozás a nála jelentkező sajátos problémához igazodva tudjon a számára legmegfelelőbb támogatási lehetőségek közül választani – válaszolták azon kérdésünkre, hogy a kisméretű cégek számára mely pályázatok elérhetőek.

Támogatják a munkahelyek megőrzését

Inkább a nagyobb vállalatoknak nyújthat megoldást a regionális munkaügyi központok kezelésében lévő, „A munkahelyek megőrzéséért” elnevezésű program, amelyre tízmilliárd forintot különítettek el a Munkaerő-piaci Alapból, amely terhére ez év végéig lehet kötelezettséget vállalni.

A programban történő részvételt a regionális munkaügyi központ kezdeményezi úgy, hogy az átmeneti gazdasági visszaesés következtében létszám-leépítési szándékról tájékoztatást nyújtó, illetve a csoportos létszám-leépítési szándékot bejelentő munkaadóval felveszi a kapcsolatot és tájékoztatást nyújt a programba kerülés lehetőségéről. Együttműködési szándék - azaz a munkáltató munkahely megtartási hajlandósága - esetén a munkaügyi központ a munkaadóval közösen munkaerő-piaci programot dolgoz ki, például munkahelymegőrző bértámogatást kaphatnak, vagy a leépített munkavállalók újbóli elhelyezkedését segíthetik bértámogatással.

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) három munkahelymegőrző támogatási programot indított: támogatják a foglalkoztatottság megőrzését a gazdasági visszaesés miatt átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkavállalóknál, az elbocsátással fenyegetett munkavállalók munkába helyezését segítő munkaerő-piaci szolgáltatásokat, illetve a gazdasági visszaesés következtében állásukat vesztők újra elhelyezkedését más munkáltatónál. Ezekre a programokra – amelyekre 5,95 milliárd forint áll rendelkezésre - november 5-ig lehet benyújtani a pályázatokat.

Megelőzhető néhány csoportos leépítés

Központi munkahelymegőrző támogatási program is indult: e program keretében a jelentősebb létszámot foglalkoztató munkáltatók csoportos létszámleépítése előzhető meg. A programra fordítható 700 millió forint január 26. óta rendelkezésre áll, felhasználásával mintegy 1700-2000 munkahely őrizhető meg a szakminisztérium sajtóközleménye szerint.


A program révén azok a regionális munkaügyi központok kaphatnak központi forrás-kiegészítést, amelyek illetékességi területén 2009. év folyamán olyan csoportos létszámleépítést terveznek végrehajtani, melyek az adott térség vonatkozásában jelentősnek tekinthetők és a térség munkaerőpiacát rendkívül hátrányosan érinthetik, ugyanakkor a munkahelymegőrző támogatással az elbocsátások elkerülhetővé válnak.

A válság miatt terjedhet a rugalmas foglalkoztatás

A válság miatt nagyobb hangsúlyt kapnak az olyan alternatív foglalkoztatási formák, mint a részmunkaidős vagy a távmunka keretében történő foglalkoztatás. A részmunkaidős foglalkoztatásra áttérőkre húsz milliárd forint juthat. A program a piacszűkülés következtében átmeneti teljesítménycsökkenésre kényszerülő vállalkozások számára lehetővé teszi a munkaerő megtartását, a munkavállaló számára lehetőséget kínál új szakképesítés megszerzésére, illetve a kulcskompetenciák (nyelv, informatika) fejlesztésére.

A 3-12 hónapon át a kieső munkabér és közterhei legfeljebb 80 százalékát a munkavállaló számára a munkáltatón keresztül téríti meg a szaktárca. Ehhez a támogatási típushoz kapcsolódhat a képzési költségek maximum 80 százalékos támogatása is, ami nem kötelező, hanem alternatív lehetőség.

A cégeknek lehetőségük van a távmunka alkalmazására is pénzt igényelni. A pályázati felhívást az SZMM a Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központtal közösen tette közzé. Ennek keretében bértámogatáshoz juthatnak a cégek (a távmunkás munkabéréhez, de legfeljebb hatvanezer forinthoz fejenként havonta plusz járulékok), illetve a távmunka alkalmazásához és fenntartásához szükséges infrastruktúra megteremtéséhez is kaphatnak pénzt, az eszközök és megoldások nyolcvan százaléka, legfeljebb bruttó 160 ezer forint számolható el.

Járulékmentesség a kkv-knak


A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatás bővítése esetén járulékmentességet igényelhetnek. A hátrányos helyzetű térségekben élő személyek foglalkoztatását pedig kiemelten lehet ösztönözni a létszámot növelő munkáltatók esetében. A kiegészítő járulékkedvezmény alapján 2010-től kötelezettséget lehet vállalni abban az esetben, ha a munkáltató legalább három évre Start Extra kártyás munkavállalót alkalmaz. Az ehhez rendelkezésre álló forrás ötmilliárd forint.

További 31,5 milliárd forint áll rendelkezésre uniós forrásokból, ötmilliárd pedig a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből. A vállalkozások ezen túl 2,25 milliárd forint keretösszeg erejéig pályázhatnak foglalkoztatás bővítése esetén. A kormány további 37 milliárd forintot különített el aktív munkaerő-piaci programokra, amelyek pontos felhasználásáról később döntenek majd.
  • 2024.05.16Atipikus foglalkoztatási formák – Dr. Bankó Zoltán Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Legyen naprakész a társadalombiztosítási jogokkal és kötelezettségekkel!

Ismerje meg a BNO kód jelentőségét az egészségügyi diagnózisok és adókedvezmények szempontjából. Használja ki a betegszabadság kalkulátor... Teljes cikk

A közszolgálati jogviszony szabályai: illetmények, szabadságok, felmentési idő nagyító alatt

A közszolgálati tisztségviselők életében az illetményalap és a szabadságrendszere kiemelt jelentőséggel bír. A 2024-es minimálbér-emelkedés... Teljes cikk

Foglalkoztatottság, nyugdíj, keresetek - jobban teljesítünk, mint 20 éve?

Lemaradunk a visegrádi országoktól, vagy épp az élre törünk? Tényleg megelőzött minket Románia? Május 1-én uniós csatlakozásunk 20.... Teljes cikk