Adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás

Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.

A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességéhez az Szja. tv. 1. számú mellékletének 2.7 pontjában foglalt összes feltétel együttes megvalósulása szükséges:

Az adómentesség feltétele a munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználása

Lakáscélú felhasználásnak minősül:
- a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,
- a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
- a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez,
- a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés.
A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12.2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján korszerűsítés:

- a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,
- fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,
- központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is,
- az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
- a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje,
- tető cseréje, felújítása, szigetelése.
Az adómentesség kizárólag hitelintézet útján történő hitelnyújtás esetén érvényesíthető

A támogatás "hitelintézet útján" való nyújtásának a feltétele akkor teljesül, ha azt a munkáltató a hitelintézetnél külön e célra elkülönített számlára utalja. Nem valósul meg a törvényi feltétel azonban akkor, ha a támogatást a munkáltató pénzintézeten keresztül ugyan, de közvetlenül a dolgozó folyószámlájára utalja. Ez esetben a pénzintézet nem tudja követni a pénz útját, a folyósítás jogcímét, ezért nem fog arról igazolást kiadni, sem adatot szolgáltatni.

Az adómentesség az Szja tv-ben meghatározott összeghatárig vehető igénybe

A lakáscélú munkáltatói támogatás a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben adómentes.

Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás ezen szabálya 2006. január 1-jétől hatályos. Erre tekintettel:

- a 2006. évi folyósításnál egy megelőző évet,
- a 2007. évi folyósításnál két megelőző évet,
- a 2008. évi folyósításnál 3 megelőző évet
kell figyelembe venni.

Ha a munkavállaló a lakáscélú felhasználást lakás tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzésével valósítja meg, akkor a vételár a lakáscélú felhasználás igazolására szolgáló szerződés alapján állapítható meg.

Ha a munkavállaló építéssel, építtetéssel, bővítéssel vagy korszerűsítéssel valósítja meg a lakáscélú felhasználást, akkor az építési költségként figyelembe vehető kiadásokat a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet határozza meg.

Építési költség a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, lakásra jutó hányada:

- a lakás, a lakóépület szerkezetének, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
- a lakások rendeltetésszerű használhatósághoz szükséges helyiségeknek, melléképületeknek (tüzelőanyag-tároló, lomkamra stb.), melléképítményeknek (hulladéktartály-tároló, közműpótló építményeknek és berendezések, közmű-becsatlakozás építményei stb.), valamint egyéb építményeknek (lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok) gépkocsitároló építési költségei,
- a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
- a lebonyolítási költségek, a műszaki tervezési költségek,
- a jogszabály alapján fizetendő út- és közműfejlesztési hozzájárulás,
- távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
- a közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
- az építmény megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei (tereprendezés, földkiemelés és deponálás),
- az építmény megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek (épületek, építmények bontása), valamint
- a telek ára.
A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességének feltétele, hogy a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigényt.

Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakás építési (vásárlási) költsége az alábbi feltételeknek megfelel.

A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a rendeletben - a jövedelmüktől függetlenül - meghatározott családtagok) számától függően a következő:

- egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
- három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
- négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő.

Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár1 esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni.

Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét nem haladja meg.


Szobaszám / Az építési átlagköltség Budapesten (ezer forintban) / más helységekben (ezer forintban)
1 / 10 500 / 9 500

1,5 / 12 500 / 11 500

2 / 15 000 / 14 000

2,5 / 17 500 / 16 500

3 / 19 500 / 18 500

3,5 / 22 000 / 21 000

4 / 24 500 / 22 500

4,5 / 27 000 / 25 000

5 / 29 000 / 27 000

5,5 / 31 500 / 29 500

6 / 33 500 / 31 500

6,5 / 36 000 / 33 500

7 / 38 000 / 36 000