Szerző: Berta László
Megjelent: 8 éve

Bárki lehet titkosügynök, főként ha mérnök

Elsősorban a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szerveknél dolgozók és a tartós állami tulajdonban lévő cégek munkatársai kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy megpróbálják beszervezni őket a nemzetbiztonsági szolgálatok. Főként akkor, ha mérnökök.

Persze, bárki érdekes lehet, ezért bármilyen más civil foglalkozásban dolgozót felkereshetnek állásajánlataikkal a titkosszolgálatok. Erre a célra többféle munkaviszony engedélyezett számukra. Minderre lehetőséget ad a Nemzetbiztonsági Törvény 2016 júliusi változtatásakor életbe lépett 30. paragrafusa.

Külön említi olyan területeket, ahol sok mérnököt alkalmaznak:


  • központi energiaellátó és hírközlési rendszereket üzemeltető szervek
  • a nemzetközileg ellenőrzött termékeket és technológiákat előállító és felhasználó szervek
  • a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények


Tehát, aki ilyen területen dolgozik, és főként a nemzetbiztonság vonatkozásában érzékeny állásban, esetleg beszél idegen nyelvet, valamiért kedvező benyomást tesz, vagy más, előre kiszámíthatatlan körülmény miatt válik érdekessé, akár ajánlatot kaphat a nemzetbiztonsági szolgálattól, és beállhat hálózati személynek vagy szigorúan titkos állományú tisztnek, ismertebb megfogalmazásban SZT-tisztnek (róluk a “Hálózati személyek és SZT-tisztek” című keretes írásban olvashatnak).

A nemzetbiztonsági szolgálatok külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra munkaviszonyt kezdeményezhetnek nem állami tulajdonban lévő szervezeteknél dolgozókkal is. Vagyis szabadon dolgozhatnak a civil szférában.

Tehát szinte bárkinek munkát ajánlhatnak, mert a törvény lehetőséget biztosít erre. Innen pedig nyitott az események sora.

Fontos, hogy önkéntes döntés előzze meg a belépést, mert kényszert alkalmazni törvénytelen. Ha botlik az ügynök, és kiderül, annak nagy visszhangja lesz, mert a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a kormány (és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat) irányítása alatt állnak: az Információs Hivatalról, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatról, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központról, vakamint az Alkotmányvédelmi Hivatalról van szó.

Utóbbiról a 444.hu cikke nyomán derült ki, hogy magánéletére vonatkozó zsarolással próbált beszervezni egy újságírót, legalábbis “volt valami”, aminek tartalmát a parlamenti bizottsági meghallgatás után nem lehetett nyilvánosságra hozni, és az ellenzéki pártok nyilatkozói sem bonthatták ki a részleteket. A titoktartási kötelezettség miatt valószínűleg nem lesz válasz, hogy milyen céllal kereste meg az újságírót az Alkotmányvédelmi Hivatal, de azt sejthették, vagy tudhatták, hogy az ország biztonságára veszélyt jelentő információk közelébe, vagy birtokába kerülhetett, mert az AH feladata felderíteni és elhárítani a:


  • külföldi titkoszolgálatokat
  • gazdasági bünözőket
  • veszélyt jelentő tudományos-technikai törekvéseket
  • kábítószer-kereskedőket
  • fegyverkereskedőket
  • 2016 júliusában migránsokra vonatkozó rész került be a törvénybe: a szolgálatok dolga figyelni és elhárítani az országba jogellenesen belépő személyek, csoportok “leplezett tevékenységét”.


Fontos hídfőállások

A kutatások eredményeként a '89 előtti időszakból több száz név merült fel, köztük ismert politikusoké, újságíróké, művészeké, sportolóké. "A nemzetbiztonsági szolgálatokon kívül senkinek nincsenek empirikus ismeretei arról, hogy az 1989 utáni időszakban jellemzően milyen munkakörben dolgozókat próbálhatott meg beszervezni a magyar titkosszolgálat" - mondta a HR Portálnak Ungváry Krisztián történész.

Arra keresve választ, hogy konkrétan milyen munkahelyeken dolgozókat kereshetnek meg a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai napjainkban, Ungváry javaslatára abból indultunk ki, hogy a Nemzetbiztonsági Törvényből le lehet vezetni, hogy nagy valószínűséggel mely szakmákban jellemző a beszervezés.

Feltűnő, hogy az állami szférában és az állam tulajdonában lévő cégeknél nagy kiterjedésű vadászterületet kaptak a szolgálatok, mivel munkaviszonyt létesíthetnek fontos pozícióban dolgozó emberekkel. Nyitva állnak a hálózatépítésre a:


  • minisztériumok
  • rendvédelmi szervek
  • Magyar Nemzeti Bank
  • Nemzeti Adó- és Vámhivatal
  • Gazdasági és Versenyhivatal
  • Magyar Nemzeti Vagyonkezelő
  • Közbeszerzési Hatóság
  • Nemzeti Befektetési Ügynökség (Hipa)
  • Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal
  • Nemzeti Választási Hatóság
  • Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság
  • tartós állami tulajdonban lévő cégek


A törvény külön említ olyan területeket, ahol sok mérnököt alkalmaznak, és a szolgálatok munkaviszonyt létesíthetnek velük.

Ilyenek a központi energiaellátó szervek. Ide tartozik Magyarország vezető villamosenergia-termelője és -nagykereskedője, a stratégiai irányító és ellenőrző feladatokat ellátó Magyar Villamos Művek Zrt. Állami tulajdonban van, bevétele alapján az ország negyedik legnagyobb vállalatcsoportja. Az MVM-csoportnak van tizenkét erőműve, köztük a Vértesi Erőmű és a Paksi Atomerőmű, szén- és gázturbinás erőművek, szénbányák, szél- és fűtőremű. Az MVM tulajdonában lévő Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVÍR) dolgozói is képbe kerülhetnek a titkosszolgálatoknál. A MAVÍR-osok irányítják a villamosenergia-rendszert, gondoskodnak a hálózaton és az erőművekben lévő tartalékról, a hálózat felújításáról és összehangolják azt a külföldi hálózatokkal.

Fontos hely a magyar-szlovák nagynyomású földgázszállító vezeték rendszerüzemeltetője is. Az MVM-csoportból kivált, szintén állami tulajdonú Országos Villamostávvezeték Zrt.-t (OVIT) a Belügyminisztérium képviseli.

Az MVM Csoport megvásárolta az E.ON-tól a Magyar Földgázkereskedő Zrt. és a Magyar Földgáztároló Zrt.-t, és honlapján aztcírja, ezzel "nemzeti tulajdonban szavatolja Magyarország biztonságos földgázellátását". Ezen a stratégiai területen is nagy valószínűséggel ott vannak a nemzetbiztonság emberei.

Digitális terjeszkedés

A törvény szerint a hírközlési rendszereket üzemeltető szerveknél is szabad munkaviszonyt létesíteniük a titkoszolgálatoknak. A külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatókkal, hírközlési és postai szolgáltatókkal. Mielőtt ezek bekerült volna a törvénybe, a Belügyminisztériumnak cáfolnia kellett, hogy ezután médiatartalom-szolgáltatók, köztük az internetes portálok kötelesek lennének foglalkoztatni a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársait. A tárca azzal indokolta a változtatást, hogy egy világszerte alkalmazott dologról van szó, mert szükséges, hogy a távközlési szolgáltatóknál - például a mobiltelefon-társaságoknál - legyenek ilyen alkalmazottak. Egy éve a magyar titkosszolgálatok gyakorlatilag bármilyen digitális kommunikációt megfigyelhetnek.

A törvény említi a nemzetközileg ellenőrzött termékeket és technológiákat előállító és felhasználó szerveket is, valamint a hadiipari kutatással foglalkozó üzemeket és intézményeket. Ezek közé tartozik például a Honvédelmi Minisztérium által felügyelt négy hadiipari vállalata.

Van, ahol tilalomfát állítottak a szolgálatok munkatársai elé. Nem kezdeményezhetnek munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál dolgozókkal.

Hálózati személyek és SZT-tisztek

A hálózati személyeket és SZT-tiszteket mindig nagy becsben tartotta az állam. Nem tükrözi a jelenkori helyzetet, de azért figyelmet érdemel, hogy 1979-89 között az állambiztonság számára releváns információk 27 százaléka hálózati személyektől, 12 százaléka az SZT-tisztektől származott.

Kérdéses, hogy ki számít hálózati személynek ma - írta Ungváry Krisztián 2012-ben. Úgy tűnik, hogy a titkosszolgálatoknak dolgozók védelme miatt kötött olyan feltételekhez a hálózati személy definíciója a jelenlegi szabályozás szerint, hogy gyakorlatilag senki nem nevezhető annak. Komoly visszhangja volt, amikor az 1956-os Intézet nyilvánosságra hozta Nagy Imre 1989-es újratemetése kapcsán jelentő hálózati személyek listáját.

A szigorúan titkos állományú tiszt az állambiztonsági szempontból fontos munkahelyen konspiráltan dolgozó belügyminisztériumi alkalmazott - írja a Beszélő állambiztonsági kisszótára. Néhány ismertebb személy nevén túl az SZT-tisztek tevékenységéről keveset lehet tudni. Akit érdekelnek a nevek, böngészhet a szigoruantitkos.hu-n megjelent levéltári kutatás publikált verziójában. Név szerint megtalál több száz szigorúan titkos állományú tisztet.


Csapdát állítanak és rejtjeleznek

A nemzetbiztonsági szolgálatok többféle munkaviszonyt kezdeményezhetnek:


  • hivatásos szolgálatit (ez egy különleges közszolgálati jogviszony, tiszti rangban dolgozóknak)
  • közszolgálatit
  • kormányzati szolgálatit
  • állami szolgálatit
  • közalkalmazotti jogviszonyt
  • munkajogviszonyt


A foglalkoztatásra a hatályos jogszabályok érvényesek, de külön megállapodása tartalmazza a nemzetbiztonsági jelleggel kapcsolatos speciális szabályokat, és az állományba kerülőknek meg kell felelniük a szigorú alkalmazási feltételeknek.

A laikusok érdeklődését ébren tarthatják a törvény kémfilmekből visszaköszönő részletei. A titkos információgyűjtés során az ügynökök:


  • titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel
  • sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak
  • fedőokmányt készíthetnek és használhatnak fel kilétük eltitkolása érdekében.
  • fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn
  • lehallgathatnak
  • az információszolgáltatás érdekében alkut köthetnek bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel, abba az esetben, ha a nemzetbiztonsági érdek erősebb, mint az állam büntetőjogi igénye. Nincs alku olyan személlyel, aki szándékosan ölt. Az egyezkedésre csak előzetes ügyészi jóváhagyással után kerülhet sor.


A beszervezést visszautasító újságíró állítása szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal igazolványával léptek oda hozzá. A törvény szerint az ügynökök fedőokmányt készíthetnek és használhatnak fel kilétük eltitkolása érdekében. Rendvédelmi szerv és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal okmányát csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazhatják. Ezek szerint, ha rendőrigazolványt, vagy NAV-os igazolványt, vagy bármilyen más igazolványt lobogtatva lép hozzánk valaki, akkor elvileg lehetséges, hogy valamelyik titkosszolgálat munkatársa.

A gyakorlatban persze nem csak terepmunkásokra van szükség, hanem elemzőkre, technikai hátteret biztosító személyekre is. E területek is bemozgathatják a jelentkezők fantáziáját: az Információs Hivatalnál például végezhetnek minősített adatok védelmére szolgáló rejtjelző eljárásokat, algoritmusokat és az országhatáron kívül rejtjelzésre használt eszközök kriptográfiai bevizsgálását és minősítését. Sőt, rejtjelkulcsot állíthatnak elő.

Száz jelentkezőből tizenhárman alkalmasak arra, hogy felvegyék őket az Alkotmányvédelmi Hivatal állományába - közölte a Belügyminisztérium a Magyar Időkkel. A titkosszolgálat várja az életrajzokat; zászlósnak már érettségivel is el lehet menni, de tucatnyi feltételnek kell megfelelni. A minisztérium arról tájékoztatta a lapot, hogy évente átlagosan nyolcvanhét százalék körüli a lemorzsolódás a pályázók között.

Sokat kér, de hátteret ad

Aki a titkosszolgálatba áll, mérlegelnie kell, képes lesz-e olyan nyomás alatt élni, hogy érvényesítenie kell a nemzetbiztonság érdekeit, és az élete árán is védenie kell az országot. Ennél is nehezebb lehet beilleszkedni a szigorú függelmi rendbe.

A felvételi eljárásban valószínűleg jó arányban kiszűrik az erre alkalmatlanokat, és a próbaidő sem véletlenül tarthat egy évig. Az sem való mindenkinek, ami az Információs Hivatalnál bevett szokás: felügyelik, hogy munkatársaik kifogástalan életvitelt folytatnak-e. A hivatalos állományt gyakorta vetik alá megbízhatósági vizsgálatoknak.

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja köteles bejelenteni az elöljárójának, mikor és hova utazik külföldre, amit indokolt esetben megtilthat a parancsnok. Kötelezhető arra, hogy közölje, hol tartózkodik szabadidejében, elérhető legyen és szolgálatképes állapotban maradjon. Köteles bejelenteni, ha tagsága van gazdasági társaságban, kivéve, ha kisebbségi üzletrész tulajdonos. Áthelyezéséhez pedig nem kell mindig engedélyt kérni tőle stb.

A csomó kötelem mellett elég hosszú a mézesmadzag. A hivatalos állomány tagjainak jár családalapítási, üdülési, lakáshitel, utazási, tanulmányi, szociális támogatás, szolgálati lakás, ruhapénz stb. A vezetői állásban lévők kinevezésük visszavonása után akár egy évet eltölthetnek rendelkezési állományban, ha nem tudnak számukra megfelelő állást ajánlani, és közben bérük 85 százalékára jogosultnak.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek