Gyermekszegénységhez vezet a munkanélküliség

Riasztó gyermekszegénység

Az unió adatai alapján az öreg kontinensen 78 millióan élnek az úgynevezett szegénységi küszöb alatt, ami a lakosság 16 százalékát jelenti, de a gyermekek körében 19 százalékos az arány. Magyarország lakói közül 13 százalékot tartanak szegénynek, viszont a gyermekeket alapul véve 20 százalék fölötti a becsült adat. Az utóbbit ugyan sokan vitatják, de egy most nyilvánosságra került nyíregyházi összesítés azokat látszik igazolni, akik szerint minden negyedik-ötödik gyermek valóban veszélyeztetett.

A szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely önkormányzata átfogó értékelést készített gyermekvédelmi feladatairól a közelmúltban. A hivatalos összesítés szerint a közel 120 ezres nagyvárosban 23,87 százalékos a hátrányos helyzetű fiatalok aránya. A "három h-betűs", a halmozottan hátrányos helyzetűek mutatója pedig még ennél is rosszabb, 26,10 százalékos.

A nyírségi nagyvárosban 2009. január 1-én a legutolsó összesített hivatalos adat szerint 117 597-en éltek, 20,78 százalékuk - azaz 24 439 fő - gyermekkorú volt. Közöttük 5835 hátrányos helyzetűt tartottak nyilván: 1021-en óvodába, 2195-en általános iskolába, 2619-en pedig középiskolába jártak. A nehéz sorsú családokban élő gyermekek közül 1523-an - 217 óvodás, 711 általános iskolás és 595 középiskolás diák - halmozottan hátrányos helyzetűek voltak.

Pedig Nyíregyháza gazdasági fejlettségével és az azzal járó jobb foglalkoztatási lehetőségekkel a települések élmezőnyébe tartozik. A kutatók szerint a gyermekszegénység ugyanis szorosan összefügg a foglalkoztatási szinttel, a családok jövedelmi viszonyaival. Azokban a családokban, ahol egyik vagy mindkét szülő munkanélküli, értelemszerűen kevesebb anyagi forrás jut a gyermekekre.

Csakhogy a szabolcsi megyeszékhelyen jelenleg 7 százalék alatti a munkanélküliség. Ez az önkormányzatnak is köszönhető, amely az elsők között hozott létre saját ipari parkot. Nyolcvanhatmilliárd forint befektetéssel közel 5000 új munkahelyet teremtettek eddig gazdasági területen, és a betelepült gyárak, kisebb üzemek évente 50 milliárd forint értékű terméket állítanak elő. Emellett kereskedelmi és szolgáltató multinacionális cégeknek, valamint hazai vállalkozásoknak is adtak-adnak területet nyíregyházi egységeik létrehozására. Az anyagi nehézségekkel küzdő családok számíthatnak az önkormányzat szociális védelmi rendszerének támogatására is. A városban jól működik az úgynevezett szegénység észlelő-jelző hálózat.

Az állampolgároktól az oktatási- és egészségügyi intézményeken, az igazságszolgáltatási, társadalmi, egyházi és civil szervezeteken át a szociális szolgálatokig sokan közlik, ha tudomásukra jut egy-egy veszélyeztetett gyermek vagy család. A legutóbbi évben például közel 1700 esetben érkezett jelzés és kértek segítséget csupán a helyhatóság gyermekjóléti központjától.

Segélyek és támogatások

Az önkormányzat pénz- vagy természetbeli ellátásokkal segíti a rászoruló gyermeket, illetve családokat. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben tavaly 5229 fiatal részesült. Az érintett gyermekek családjában az egy személyre jutó jövedelem az esetek 60 százalékában még a nyugdíjminimumot sem érte el.

A gyermekétkeztetés normatív kedvezményében 5040-en részesültek. A juttatáshoz kapcsolódó egyszeri pénzbeli támogatást 2009 júliusában 4980, 2009 novemberében pedig 5315 gyermek kapta meg, összesen közel 60 millió forint értékben. Étkezési térítési díjkedvezményben pedig 192 gyermek részesült, rájuk csaknem 3 millió forintot költöttek. A nyári iskolai szünetben 1302 gyermeknek biztosítottak ebédet több mint 20 millió forint értékben. Ingyenes tankönyvellátást 7581 gyermek számára biztosítottak, a gyermekvédelmi kedvezményben részesülőkön kívül a tartósan beteg, a három vagy több gyermekes családokban élő, illetve a saját jogon családi pótlékra jogosult gyermekeket is segítették.

Az óvodába járást 269 gyermeknél támogatták, az iskolába járáshoz pedig 912-en kaptak kedvezményes buszbérletet közel 7,5 millió forint összértékben. Rendkívüli támogatást 1704 esetben fizettek egyfelől taneszközök és ruhaneműk beszerzéséhez, másfelől betegség miatti többletkiadások fedezéséhez. Az összeg meghaladta a 17 millió forintot. A felsőfokú oktatási intézményekben tanuló fiatalok közül 300 rászoruló kapott havonta Bursa Hungarica ösztöndíjat az önkormányzattól. Megelőlegezett a helyhatóság 120 gyermek részére közel 30 millió forint összegű tartásdíjat is, huszonnégy fiatalnak pedig összességében több mint 35 millió forint támogatást nyújtott otthonteremtéshez. Segítette 280 gyermek átmeneti vagy tartós nevelését, valamint 51 fiatal utógondozását.

Nyíregyházán helyhatósági fenntartásban három gyermekjóléti központ működik, továbbá létezik átmeneti otthon családoknak, illetve külön egy a gyermekeknek. Civil szervezetek - köztük a Human Net Alapítvány, a Periféria és a Szocio East Egyesület - és egyházi intézmények szintén segítik a rászoruló szegényeket.

Háromgenerációs munkanélküliség

A vitadöntő nyíregyházi adatokat erősíti Szabolcs-Szatmár-Bereg megye többi településének becsült gyermekszegénységi mutatója is. A megye további 26 városában ugyancsak 25 százalék körüli - vagy 1-2 százalékkal rosszabb - a nélkülöző gyermekek aránya, a kisebb településeken pedig 30 százalék feletti. Különösen a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben riasztóak a számok.

Az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségének csaknem egyötöde - szám szerint hat - Szabolcsban található. Baktalórántháza, Csenger, Fehérgyarmat, Mátészalka, Nyírbátor és Vásárosnamény környékének községeiben 20-30 százalékos a munkanélküliség, sőt a roma nemzetiség tagjai között nem egy helyen meghaladja a 90 százalékot is. Az állástalanság súlyos terhe már háromgenerációs, a nagyszülő és a szülő mellett munkára vár a felnőtté vált gyermek vagy unoka is.

A kis falvakban a helyi önkormányzatok közintézményei a legnagyobb foglalkoztatók. Néhány vállalkozás és szolgáltató egység ad még munkát keveseknek, a többiek esetleg ingáznak, de inkább a mezőgazdaságból próbálnak megélni. A megtermelt áruk értékesítésének szervezetlensége, az alacsony, a termelési költségeket sem mindig fedező felvásárlási árak azonban leszorítják a családok jövedelmét, amelyet zsugorítanak az utóbbi időben rendszeressé vált természeti csapások is.

A képzések és a milliárdok sem segítettek

S a szegénység kiváltó okaként említeni kell még azt is, hogy a munkanélküliek több mint a felének nincs semmilyen szakmája, vagy ha van is, az nem piacképes. Ezen a képzések sem változtattak, hiszen ugyanolyan rossz az arány, mint volt a munkanélküliség megjelenésének kezdetekor, pedig a 2-6 milliárd forint közötti, évenkénti megyei decentralizált munkaügyi alap 60-70 százalékát képzésre költötték és költik ma is.

Kívánnivalót hagy maga után annak a közel 17 milliárdos külön fejlesztési forrásnak a felhasználása is, amelyet a hat leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkózáshoz biztosítanak. A projektek megvalósítása ugyanis lassan halad. Az európai uniós LEADER programban rendelkezésre áll még további 14 milliárd forint, de a tervezésnél ott sem jutottak sokkal messzebbre...

Nehézkes a többi megnyert uniós támogatású beruházás indítása is, pedig azok ugyancsak növelhetnék a foglalkoztatást a térségben. Sokszor a kivitelezésen civakodó vállalkozások miatt odázódik el a munka, és a vitás kérdésekben a Közbeszerzési Döntőbizottság sem jár el nevéhez illő határozat-felvállalással.

Kitörési pontok

Amit dicsérni lehet és kell, az az iskolakorszerűsítési program. Mntegy 9 milliárd forintért szépülnek meg a megye 26 településének általános és középiskolái. Az oktatás megújítása a hozzáértők szerint fontos lépés a szegénység újratermelődésének megakadályozásában. A szépülő épületekben ugyanis az oktatás színvonala is változik, minden feltételt megteremtenek az élethosszig tartó tanulás alapjainak elsajátításához.

S emellett - szintén uniós, milliárdos nagyságrendű forrásból - felzárkóztatási programok is indultak Szabolcsban. A Biztos Kezdet Gyermekház- és a Tanoda-program a leghátrányosabb helyzetű gyermekeknek jelent kitörési pontot a szegénységből.

A gyermekházakban olyan 5 éven aluliak járhatnak szüleikkel, akik családi helyzetük miatt amúgy nem jutnának hozzá a jó minőségű bölcsődei, óvodai ellátáshoz. A létesítményben szakemberek segítségével küzdhetik le otthonról hozott hátrányaikat, pedagógusok és pszichológusok készítik fel őket az iskolakezdésre, miközben szüleik is szervezett segítséget kapnak napi gondjaik megoldásához.

A tanodákba pedig azok a gyermekek járnak délutánonként, akiknek otthon nincsenek biztosítva a megfelelő körülmények. Az intézményben tanárok, tanítók segítségével készülhetnek fel a másnapi iskolai órákra.

A kutatók állítják: a szegénység, és benne a gyermekszegénység elleni küzdelem egyik hatásos eszköze lenne, ha a nyíregyházi önkormányzat szerteágazó gyermekjóléti munkáját más települések helyhatóságai is átvennék és alkalmaznák. Emellett szükség lenne a Gyermekház- és a Tanoda-program kiterjesztésére, minden településen kellene ilyen intézményt nyitni. Hely éppenséggel lenne a meglévő iskolákban, a pedagógusok között is biztosan akadnak olyanok, akik vállalnak túlmunkát, a költségekre a pénzt pedig uniós és nemzeti forrásból, valamint az önzetlenül segítők támogatásából lehetne - és kellene - előteremteni.