A hét éve mentőápolóként dolgozó 28 éves Karesz azért választotta ezt a szakmát, mert úgy gondolta, mentősre mindig szükség lesz, így az érettségit követően be is állt a debreceni mentőszolgálathoz. A sokszor igen megterhelő munka pedig nem rettentette el, sőt. A fővárosi "pörgősebb" munka jobban tetszik neki. Azt állítja, a mentősökre az van a leginkább demotiváló hatással, hogy a kollégák, a vezetők részéről csak kritikát kapnak, elismerést, tisztességes fizetést nem. Ahogy az sem "felemelő", amikor az ittas emberek, vagy hozzátartozók rajtuk vezetik le mérgüket. Mint mondja, érzelmileg egy 92 éves idős asszony halála viselte meg a legjobban hétéves pályafutása során, ugyanis már nem tudtak rajta segíteni. - Ez volt az első halálesetem, nagyon szíven ütött - meséli Karesz. - A munka kellemetlen oldalát - balesetek, részeg, tetves ember - akkor tudja csak valaki zokszó nélkül eltűrni, ha emberszerető, toleráns és egy kicsit fanatikus - vallja a mentőápoló. "Alapszabály" továbbá, hogy az ember nem gondol bele mélyebben a szerencsétlenségek hátterébe: ellátja a beteget, hazamegy és el is felejti - magyarázza. - Van ugyanakkor szép része is ennek a szakmának. Ha elismerik az ember munkáját, akár egy biccentéssel, akár egy kézfogással, az semmihez sem fogható érzés, ez ad erőt a folytatáshoz - vallja Karesz.

A rendőröknek és a tűzoltóknak is jobb

Hiába dolgoznak együtt, és vannak ugyanannak a pszichés nyomásnak kitéve a rendőrök, tűzoltók és a mentősök, munkájuk (anyagi és erkölcsi) megbecsülése igen különböző. Míg a rendőrségnél, tűzoltóságnál van lehetőség pszichológushoz fordulni, sportolni, magasabb a cafeteria-keret, addig a mentősöknek egy felületes munkaegészségügyi vizsgálatban merül ki a munkáltatói gondoskodás és rájuk nem vonatkozik a nyugdíjkedvezmény (kivéve sofőr), talán ezért sem olyan népszerű a szintén sok stresszes és komoly fizikai erőnlétet követelő helyzettel járó, a minimálbérnél alig jobban fizető pálya, ahol nagy a fluktuáció.

Az egészségügyi szaktárca is elismeri, hogy az elmúlt évtizedek egyik legnehezebben kezelhető kérdése a mentődolgozókra vonatkozó korkedvezményes nyugdíj helyzete, ugyanis csak a mentő-gépkocsivezetők rendelkeznek - maximum 5 éves - nyugdíj korkedvezménnyel, sem a mentőápolók, sem a mentőtisztek, sem a mentőorvosok nem jogosultak hasonló kedvezményre. Még élesebb a helyzet, ha az ún. veszélyes munkakörülmények között dolgozók közül a tűzoltókkal, illetve a rendőrséggel hasonlítjuk össze az Országos Mentőszolgálatnál (OMSz) dolgozók nyugdíj korkedvezmény helyzetét, ugyanis a társszerveknél bizonyos körülmények esetén 25 év munkaviszony után már van lehetőség a korkedvezményes nyugdíj igénybevételére, a mentődolgozóknak ilyen lehetőségük nincs.

Mint Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője lapunknak elmondta, évek óta szeretnék elérni, hogy a mentősöknek is járjon BKV-bérlet Budapest közigazgatási határain belül, ahogy a rendőröknek is, de eddig semmi eredmény.

Pszichológus és képzési támogatás: a mentősnek nem jár

Az ácsi családirtáshoz és más extrém esetekhez kivonuló mentősök számára a mentőszolgálat felajánlott pszichológus segítőt a lelkileg igen felkavaró eset feldolgozásához. Ez azonban csak eseti jellegű, a mentőszolgálat nem foglalkoztat pszichológusokat, bár tervezik a lelki tanácsadás rendszeressé tételét, hiszen szükség lenne rá - árulta el Győrfi Pál.

Problémás továbbá a szakemberek szerint, hogy az egészségügyi dolgozók szakképzését döntően iskolarendszeren kívül végzik, amit az állam nem támogat. A mentőtiszteknek legalább főiskolai végzettséggel kell rendelkezniük, míg a mentőápolóktól érettségit kérnek és el kell végezniük egy nyolcvanórás minimumképzést, hogy egyáltalán szakképzetlen mentőápolóként három hónapos próbaidőre felvegyék őket. - Hiába fogalmazza meg a jogszabály az alkalmazás feltételét mentőápolói munkakör esetén, a nagy fluktuáció miatt ezt a mentőszolgálat nem tudja betartani, hisz egy ilyen képzés ideje 2 év. Legfeljebb egy ún. minimum vizsgát tesznek le a mentőápolói munkakörben foglalkoztatott új dolgozók - közölte portálunkkal Dr. Betlehem József, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási Tanszék vezetője.

Ha viszont a dolgozó nem szerzi meg a munkakörhöz szükséges középfokú mentőápolói képzettséget 5 éven belül, melyet saját zsebből kell finanszíroznia és szabadidejáben elvégeznie, akkor nem töltheti be a munkakört. Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke szerint ez nem korrekt eljárás.

Havi kilencvenezer forintért mentik az életet

Jelenleg 7075-en dolgoznak az OMSZ-nél. - Egy mentőápoló vagy gépkocsivezető havi jövedelme 90-95 ezer forint, amely nem mindig elegendő a megélhetéshez, a család eltartásához, ezért vállalnak sokan másodállást, amelynek egyenes következménye a dupla vagy tripla terhelés - mondja a mentősök szóvivője. A mentősök fizetése a közalkalmazotti bérbesorolás alapján alakul, pozíciótól, kortól és munkatapasztalattól függően. Ezt egészíti ki a betegektől, hozzátartozóktól kapott borravaló, amely 5 ezer forint és 20 ezer forint között szokott mozogni havonta Karesz beszámolója szerint. - Egy mentőápoló általában nyolc órában dolgozik, de ha egész hónapban 12 órás műszakot vállal, akkor 15-16 nap is szabad marad, így könnyen lehet másodállást vállalni - ismeri el a mentőápoló, aki nettó 160 ezer forintos fizetéssel már megelégedne. Az érdekvédők igyekeznek kiharcolni a bérek reálértéken való tartását. A 2010-es adóváltozások miatt ugyanis keresetcsökkenést szenvednek a közszférában dolgozók, ha nem emelik a bérüket - mondja Toma Lajos. A szakszervezeti vezető és a mentőszolgálat szóvivője is megerősítette, hogy folynak az egyeztetések.

Cafeteria, veszélyességi pótlék: emelés várható

A mentősök cafeteria-kerete a négyezer forintos melegétkezési utalványban és a munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári támogatásban ki is merül, ami - a portálunk által megszólaltatottak szerint is - kevés. Győrfi elmondta: a most elfogadott adótörvények tükrében megvizsgálják, miként lehetne ezen változtatni, a javaslatokat összeszedik, tárgyalnak az érdekképviseletekkel, és elképzelhető, hogy már a közeljövőben változást fognak észlelni a dolgozók. Ezt megerősítette az OMSz főigazgatója is a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárságának. A szakszervezeti vezető szerint ugyanakkor az sem sokat javít a helyzeten, hogy kétmilliárd forint többlettel gazdálkodhatnak, mert azokat kizárólag dologi kiadásokra fordíthatják, így béremelésre, béren kívüli juttatásokra nem.

Úgy értesültünk, hogy az államtitkárságnál a szakszervezet kezdeményezésére a veszélyességi pótlék 120 százalékos jelenlegi értékét az egészségügyi ágazat némely más területén jelen lévő 150 százalékos értékre történő emelésének lehetőségét is áttekintik.

Rosszak a munkakörülmények, öregek a mentőkocsik

Nemcsak a fizetések, hanem a munkakörülmények, a mentőállomások, mentőkocsik állapota, felszereltsége is aggasztó a szakszervezet és a dolgozók beszámolója szerint. A mentőszolgálat tervezi a mentőállomások felújítását, 22 új mentőállomást építenek, 60 mentőállomást újítanak fel - nyilatkozta a mentősök szóvivője. Emellett az ígéretek szerint megújítják a mentőgépkocsi flottát is. A fejlesztési tervtől a munkakörülmények nagymértékű javulását várja a mentőszolgálat.

Fizikailag és érzelmileg is megterhelő a mentősök munkája

A fentiek tükrében már azon sincs mit csodálkozni, hogy sem lelkileg, sem fizikailag nincsenek jó állapotban az OMSZ kivonuló dolgozói: túlhajszoltak, több mint negyedük elhízott és gerincpanaszokkal, fejfájással is sokan küzdenek. Minderre egy két évvel ezelőtti felmérés mutatott rá, melyet a nyáron értékeltek ki részletesen. Az önkéntes válaszadáson alapuló felmérést végző Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási Tanszék vezetője portálunknak elárulta: nem kaptak megbízást a mentősök, sürgősségi dolgozók egészségének felmérésére, a tanszék maga döntött úgy, hogy a hallgatók és az oktatók tudományos előmenetelét segítve elvégzi a felmérést és kielemzik az eredményeket.

Betlehem József - aki tíz évig maga is dolgozott a mentőszolgálatnál - szívügyének tekinti ezt a területet, hiszen pontosan tudja, hogy gondok vannak, ezért is szerette volna erre felhívni a figyelmet és ezt tudományosan is alátámasztani. Győrfi Pál a két évvel ezelőtti felmérést visszaigazolta, valóban nem könnyű ma a mentősök munkája, amely az egészségi állapotukban is visszatükröződik. Azóta nyilvánvalóan nem történt sok változás, hiszen a bérhelyzet és a munkakörülményekben sem következett be változás, ahogy az érzelmi stressz sem apadt. Ugyanakkor tervezik a felmérés megismétlését, hogy látni lehessen a mostani helyzetet, melyet Betlehem József is megerősített.

A munkáltató felelőssége a gondoskodás

- A mentősök azért vannak fokozottabb veszélynek kitéve munkájuk során még a többi egészségügyi dolgozóval is összehasonlítva, mert a munkájukból kifolyólag nem lehet előre felkészülni a várható eseményekre, nem tudják, mi vár rájuk egy riasztás során és gyakran fizikailag is megterhelő feladatokat kell elvégezniük - emelte ki portálunknak az egyetemi docens. Ráadásul a mentősöket gyakran érik fenyegetések, inzultusok, emellett gyakran szembesülnek érzelmileg felkavaró halálesetekkel. A pszichés nyomás miatt gyakran alakul ki náluk poszt-traumatikus stressz szindróma, melynek megelőzésében és gyógyításában a munkáltatónak is van, lenne szerepe - mutatott rá a tanszékvezető.

Szakemberek magasabb fokú gondoskodást javasolnak az OMSZ-nek. Ez magába foglalhatja a gyakoribb szűrővizsgálatokat, a munkahelyi körülmények javítását, a rekreációs lehetőségek bővítését és egyebek mellett főállású pszichológusok alkalmazását is. Nem elég családi vagy baráti körben kibeszélni a tragikus eseteket - véli Betlehem József. A szakember a svédországi modellt hozta fel követendő példának. A skandináv országban ugyanis már tíz évvel ezelőtt működött az egyénre szabott pszichés tanácsadás és szupervízió. A készenlétiseknek pedig természetesen biztosítva van a mentőállomásokon két eset között a megfelelő, kulturált körülmények közötti pihenés. A svéd mentőszolgálatnál egyébként a tűzoltókkal együtt edzenek a mentősök, így készülnek fel a fizikai erőnlétre. Így talán nem nyúlnak olyan gyakran a különböző feszültség levezető módszerekhez.

Életpályamodell a munkaerő megtartásáért

Az egészségügyben azonban pénzhiány van és a rendelkezésre álló forrásokból csak "tűzoltás" jellegű feladatok végezhetőek el - hívja fel a figyelmet Betlehem József. Jó hír, hogy a munkakörülmények javulni fognak, a kormányzat ugyanis meg akarja oldani a mentős dolgozók "emberierőforrás-krízisét". Ez része a Semmelweis-tervnek, melyet Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár mutatott be egy konferencián. A sürgősségi ellátást átható krízisen azt értette az államtitkár, hogy 4-500 szakorvos hiányzik, a mentőszolgálaton belül - főként a fővárosban - nagy a fluktuáció, megközelíti éves szinten a 20 százalékot. Ennek hátterében - számos egyéb ok mellett - a nehéz munkakörülmények, a nem túl magas fizetés is áll - ismerte el a szakállamtitkárság, Így nem csoda, hogy a munkaerő megtartását tűzték ki célul. Az egészségügyért felelős államtitkárság együttműködve az országban működő szakmai és társadalmi szervezetekkel, ellátó intézményekkel, kijelölte azokat a nagy területeket, amelyeken belül változást kell elérni. Ez a jövedelmi helyzet, az egészségügyi dolgozók képzése, munkakörülmények, munkabiztonság, valamint az egészségügyi dolgozók életkörülményei, életminősége.

Folytatódik az a felnőttképzési program például, amely révén a mentőszolgálat dolgozói térítésmentesen szerezhetik meg az OKJ mentőápolói képesítést. A Semmelweis Terv szerint, amely még társadalmi vitára vár, az emberi erőforráskrízist egyfajta forgórendszerrel kívánnánk kezelni, vagyis a mentőszolgálatnál és a sürgősségi osztályokon dolgozó orvosok forgórendszerben szerveződnének, amelybe a mentőtiszteket és ápolókat is integrálnánk.

A szaktárca úgy tájékoztatta lapunkat, hogy jelenleg zajlik az egészségügyi szektoron belüli, jól körülhatárolható életpályacsoportok meghatározása, ami után megkezdődhet az életpálya modell kidolgozása és bevezetése. Erre Toma Lajos és Betlehem József is kíváncsi. Az PTE egyetemi docense szerint egy a lényeg, hogy legyen, hiszen a mentősöknél nagy a fluktuáció, az életpályamodell biztosítaná a mentősök munkájának a megbecsülését, a megfelelő szakmai munka minőségét és az ehhez szükséges munkafeltételeket, munkakörülményeket.

Győrfi Pál kiemelte: a mentőmunka természetes velejáróit nem lehet kiiktatni. - Vannak a mentőmunkának olyan faktorai, amelyek állandók. Nyilvánvaló, hogy nem tudjuk megkímélni a mentősöket a traumatizáló lelki élményektől, a sokszor reménytelen küzdelemtől, a betegek és hozzátartozók részéről felmerülő agressziótól. Ahogy a tartós stresszt sem lehet kiküszöbölni, hiszen a készenléti munka során mindig hirtelen jön a riasztás - húzza alá Győrfi Pál. A mentőszolgálat kommunikációs szakembere szerint azon viszont tudnak változtatni, hogy a dolgozóik testi, lelki állapota javuljon, ezt szolgálja a már említett fejlesztési terv is.

Források nélkül ugyanakkor nem lehet megvalósítani a jobb munkafeltételeket, béreket, munkakörülményeket, szűréseket. Tehát a tárca, a munkáltató és az egyén szintjén is felmerül a felelősség.