Home office-ban nincs túlóra? Munkaidő otthon - a munkajogász szemével
Munkajogászként a legkülönbözőbb jelzéseket kapom annak tekintetében, hogy az otthon munkát végzők többet vagy kevesebbet dolgoznak-e, mint az irodában. A többség, úgy tűnik, mintha több időt töltene érdemi munkavégzéssel otthon, és azt intenzívebben is teszik, mint korábban. Nem egyszer családon belül is konfliktust okoznak a túl korai vagy túl késői telefonok; a rövid, egyértelműen extra munkát igénylő határidők. Fodor T. Gábor ügyvéd, munkajogász írása.
Olyan hangok is eljutottak hozzám, hogy egyes munkáltatók pusztán az otthoni munkavégzés ténye miatt nem fizetnek „túlórát” – (vagy munkajogilag pontosabban nem fizetik a rendkívüli munkavégzés ellenértékét), mondván, hogy „home office”-ban nincs túlóra.
Mi a pontos helyzet a munkaidős szabályokkal otthoni munka esetén?
Először is utalnom kell rá, hogy a munkajogászok között nincs egyetértés abban, hogy létezik-e jogi értelemben a „home office” intézménye, és ha igen, akkor az miben különbözik a távmunkától. Erről részletesen itt fejtettem ki a saját álláspontomat.
Bár a hivatkozott cikkben foglalt álláspontomat fenntartom, mely szerint felesleges egy, a magyar jog által érdemben nem szabályozott új jogintézménnyel növelni a létezők számát, de megjegyzem, hogy jelentős számú munkajogász kollégám tőlem eltérően úgy gondolja, hogy meg lehet különböztetni a home office és a távmunka jogintézményeit.
Ennek a kérdésnek nem csak jogelméleti jelentősége van, hanem témánk szempontjából is fontos. Távmunka esetében ugyanis eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló munkarendje kötetlen. Ahhoz, hogy a távmunkás munkavállaló nem kötetlen munkarendben végezze a munkáját, erről meg kell állapodni. Lehetőség szerint írásban, de a szóbeli vagy akár ráutaló magatartással történő megállapodást sem tiltja – legalábbis végső soron - a törvény.
Home office esetében ugyanakkor – már ha egyáltalán létezik ilyen jogintézmény – mivel az egész jogintézményt a törvény nem szabályozza, így értelemszerűen a munkarendre sincs törvényi előírás. Ebből viszont az következik, hogy eltérő megállapodás hiányában a korábbi munkarend érvényesül.
A fentiekből az következik, hogy az otthoni munkavégzés (távmunka vagy home office) esetén az első tisztázandó kérdés, hogy a munkavállaló normál (csúnya HR-es kifejezéssel „kötött”), vagy kötetlen munkarendben kerül-e foglalkoztatásra.
„Kötött” munkarend esetén a munkavállaló munkaidejét az általános szabályok szerint be kell osztani (ennek hiányában az előzőleg közölt munkaidőbeosztás érvényesül), és a munkavállaló a beosztáson kívüli időben csak a rendkívüli munkavégzés szabályai szerint – és értelemszerűen ellenérték fejében – köteles munkát végezni.
Kötetlen munkarend esetén ugyanakkor szintén nem lélegezhet fel a munkáltató, hiszen ebben az esetben a munkaidőbeosztás joga a munkavállalónál van, leegyszerűsítve akkor dolgozik, amikor akar. A törvény ugyan előírja, hogy a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti, azonban ez nyilvánvalóan nem jelentheti azt, hogy a különböző online meetingek és szoros határidők a munkavállaló teljes vagy közel teljes munkaidejét egy adott időszakra igénybe vegyék, valamiféle – jelentősebb – beosztási szabadság mindenképpen a kötetlenség velejárója.
Van-e rendkívüli munkavégzés?
A kötetlen munkarend tekintetében felmerül az is, hogy vajon előfordulhat-e rendkívüli munkavégzés ilyen munkarendben. Nos, álláspontom szerint az általános közvélekedéssel szemben igen, hiszen a munkavállaló nem „korlátlan”, csak „kötetlen” munkarendben végzi munkáját, azaz napi munkaideje nyolc óra marad (vagy a napi részmunkaidő), nem köteles átlagosan ennél többet ellenérték fizetés nélkül dolgozni. Ugyanakkor ennek kapcsán számos gyakorlati kérdés felmerül, pl. mi legyen az átlagszámítási időszak, felel-e a munkáltató a munkavállaló nem megfelelő tempójú munkavégzéséért is, stb. stb.), amelyekre a bírói joggyakorlat még nem, vagy legfeljebb kis mértékben adott választ.
Összességében kijelenthető, hogy akár „kötött”, akár kötetlen a munkavállaló munkarendje, átlagosan napi nyolc óránál hosszabb munkavégzés jogszerűen (legalábbis ellenérték fizetése nélkül) nem lehetséges.
Szintén megjegyzem, hogy a napi pihenőidő, tágabban a pihenéshez való alkotmányos jog a munkavállalókat otthoni munkavégzés esetén is megilleti. Ebből az is következik, hogy nem vonható felelősségre pl. azért, mert pihenőidejében nem vette fel a telefont, vagy nem válaszolt meg egy emailt.
Fodor T. Gábor
munkajogász, ügyvéd
Nyitókép: Tima Miroshnichenko fotója a Pexels oldaláról
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk
Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk
Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk
- Ragaszkodnak a munkavállalók az otthoni munkavégzéshez 1 hete
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 2 hete
- Felvehetem-e titokban az üzleti tárgyaláson elhangzottakat? 2 hete
- Hogyan hat az ingázás a dolgozók mentális egészségére? 3 hete
- Kihirdették Az Év Irodája verseny győzteseit - mutatjuk a legtrendibb munkatereket 3 hete
- Jogszerűen nem fizették ki a túlóráimat, ha táppénzen voltam? 1 hónapja
- Lehet távmunkázni, csak előléptetés nem jár érte 1 hónapja
- Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni 1 hónapja
- Ez a legjobban fizető szakma, amiben a leginkább jellemző a távmunka 1 hónapja
- Egy lassú előre, két gyors hátra: foglalkoztatási pávatánc 1 hónapja
- A munkahelyi együttműködés 7 aranyszabálya 1 hónapja