Hova vezet a 16 éves tankötelezettség?
Még nagyobb lesz a lemorzsolódás a középfokú oktatásban a tankötelezettség korhatárának csökkenésével, amely leginkább a romákat fogja érinteni. A kisebb településeken kevesebb pedagógus kell majd, a megélhetési bűnözés és a fiatalok munkanélkülisége tovább fog nőni. Se itthon, se külföldön nincs igény a segédmunkásokra, márpedig az iskolapadból kikerülő 16 évesekből leginkább ez válhat - vázolták a következményeket a szakemberek.
Pokorni Zoltán nem változtatná meg a korhatárt
Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa több nyilatkozatában hangot adott véleményének, miszerint nem kellene megváltoztatni a ma érvényben lévő tizennyolc éves tankötelezettségi határt, hiszen most is be lehet fejezni a tanulmányokat 18 éves kor előtt egy szakma megszerzésével. Szerinte a most hatályban lévő tizennyolc éves tankötelezettségi határ is csupán vágy volt, nem teljesült, és éppen a szakmunkásképzésből rostálódtak ki ezrével a gyerekek. A politikus egy interjújában elismerte, hogy a magyar gazdaságban hiányoznak a jól képzett szakmunkások, amelynek oka szerinte az, hogy a szakképzést nem tudták erre alkalmassá tenni az elmúlt évtizedben, rengetegen lemorzsolódtak és alacsony a felnőttképzésben résztvevők aránya.
Európa emeli, mi csökkentjük a korhatárt
- Aggodalomra ad okot, hogy csökkentik a tankötelezettségi korhatárt - mondja Dr. Benedek András, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, egyetemi tanár, hiszen nemzetközi környezetben sem akad erre példa. Sőt, amint arra egy korábbi konferencián a szakemberek rámutattak, Anglia és Új-Zéland most tervezi a tankötelezettség 18 évre való felemelését. Benedek András szerint a tankötelezettség korhatárának leszállításával értékes tendenciák törnek meg az iskolázottság szintjének emelkedésében, amely hosszú évtizedek eredményeként indult meg pozitív irányba.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke sem támogatja jelenlegi formájában a tankötelezettség korhatárának lecsökkentését. A szakszervezet kifogásolja, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke mondja meg, milyen irányba fejlődjön az oktatási rendszer, minként annak is rossz üzenete van Mendrey szerint, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelentette be, hogy a korábban tervezett 17 helyett 15 év lesz korhatár, amely végül 16 lett.
Lemorzsolódnak a gyerekek
Semmiféle biztosíték nincsen arra - mondják pedagógusok -, hogy az iskolából kikerülő 16 évesek befejezzék tanulmányaikat, mert ebben az életkorban a gyermekeknek nincsen határozott jövőképük, nem elég érettek, éppen ezért le fognak morzsolódni. Egy évtized alatt 150 ezerre is nőhet ezen kiszolgáltatott fiatalok száma. A BME professzora emlékeztet arra, hogy az iskolaérettség kitolódásával egy átlagos gyerek is 6, 8 éves korában kerül be az iskolarendszerbe, abból pedig 15 évesen kerül ki. A hátrányos helyzetű diákok pedig 16-17 évesen, bizonyítvány nélkül hagyják el az általános iskolát. Ez pedig még inkább így lesz a közeljövőben, ha valóban 16 év lesz a tankötelezettség korhatára.
Még több fiatal munkanélküli lesz
Mindkét pedagógus úgy véli, a tankötelezettség korhatárának megváltozása leginkább a kisebb, hátrányos helyzetű településeken élőket, elsősorban a roma népességet fogja érinteni, ahol nincs munkalehetőség. A munkaerőpiac egyébként sem képes befogadni a lemorzsolódott, mindenfajta szakképzettség és iskolai végzettség nélküli 16 éveseket. - Ha 17 és a 18 évesek, akkor sem - teszi hozzá Benedek András. -Egyrészt azért, - folytatja a pedagógus -, mert képzetlen fizikai munkásra itthon sincs igény, márpedig alapfokú iskolai tanulmányok és mindenfajta szakképzettség híján ez az egy lehetőség marad nekik, na meg a szociális foglalkoztatás.
Külföldön pedig a legegyszerűbb munkák is nyelvtudáshoz és minimális iskolázottsághoz kötöttek. - Magyarországnak amúgy is minimális a munkaerő-kibocsátása. Arról nem is beszélve, hogy hazánkban még nem alakult ki a kivándorlásnak olyan hagyománya, mint amilyen a Németországba vándorló török családoknál figyelhető meg - fűzi hozzá magyarázatként Benedek András.
A fiatalok elvándorlásától tehát nem kell tartani a PDSZ elnöke, és a BME professzora szerint, mert mint mondják, az inkább a szakképzett és a magasan kvalifikáltak körében tapasztalható (pl. orvosok). - Így egy újratermelődő inaktív társadalom formálódik, s megjelenik a második és harmadik generációs munkanélküliség. A fiatalokban nem a munkaerőpiacra való visszatérés fog problémát okozni, hanem az arra való belépés - nyomatékosítja az egyetemi tanár. És mivel soha nem álltak munkában, álláskeresési járadékra sem lesznek jogosultak, s bekerülnek a szociális ellátó rendszerbe, aminek szintén véges a kapacitása - magyarázza a tanszékvezető.
A megélhetésért fognak bűnözni
Egy konferencián több pedagógus is kiemelte, hogy az iskolapadból kikerülő 16 évesek elkallódhatnak, amely közbiztonsági kérdéseket is felvet. Benedek András elismeri, hogy a megélhetési bűnözésnek nagyobb a kockázata, ha ezek a tizenévesek kimaradnak az iskolából, és munka hiányában elkallódnak. A korhatár leszállításának következményeit illetően nem ilyen borúlátó Mendrey László. Azt azonban a PDSZ elnöke is elismeri, hogy az iskolapadból kikerültek a munkanélküliek táborát fogják erősíteni, de úgy véli, a korhatár leszállítása nem fogja veszélyeztetni a közbiztonságot.
Kevesebb diák, kevesebb pedagógus
Továbbá kevesebb pedagógusra lesz szükség a korhatár csökkenése következtében, ami a vidéki, száz százalékban hátrányos helyzetű diákokat tanító általános iskolákat fogja dominánsan érinteni, de a nyolcadik osztályok létszámcsökkenése a szakiskolákra is ki fog hatni.
Gazdasági szempontból sem éri meg
Benedek András véleménye szerint a kormány ezzel a lépéssel elismeri, hogy a hosszú évtizedek alatt nem sikerült érvényesíteni a korhatári kötelezettséget, s bár nőtt az iskolázottak száma, a gyerekek tíz százaléka nem teljesíti a tankötelezettséget. - Bár erről nincsenek pontos adataink, valószínűleg ennél jóval többen hagyják ott idő előtt az iskolát - teszi hozzá az egyetemi tanár. Úgy véli, a kormány szándéka valószínűsíthetően az iskolaszerkezet racionálisabbá tétele, de nem számolnak azzal, hogy miközben a fiatalok 40-50 százaléka magasan iskolázottá válik, az iskolázatlanok aránya 10-15 százalékkal fog emelkedni a jelenlegi 5-10 százalékról. - Ez azt jelenti, hogy amennyi költséget megtakarítunk a korhatár csökkentésén, annyit el is fog vinni ezen csoport szociális ellátása, már ha képes lesz befogadni őket a jelenleg is túlterhelt ellátó rendszer - vélekedik a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke.
Csak szakképesítéssel lehessen kilépni a munkaerőpiacra
A PDSZ elnöke szerint a tanulás folytatásának a lehetőségét kell megteremteni, vagyis azt, ha valaki nem fejezte be a nyolc általánost, később visszatérhessen tanulmányaihoz, de azt is fontosnak tartják, hogy a szakmunkásképzőt végzettek is továbbléphessenek. A szakszervezet csak így támogatja a 16 éves tankötelezettséget - mondja Mendrey László.
A pedagógusok remélik, továbbra is ingyen lehet majd tanulni az érettségi befejezéséig, ez azonban még képlékeny, ahogy azt sem lehet tudni, hogy a 16 éves korhatár érinti-e a családi pótlékot. - Már csak azért sem tudunk erre választ adni, mert január óta nincs egyeztetés a kormányzattal. Mást értünk ugyanis az érdekegyeztetés fogalma alatt. Véleményünk szerint a kérdőívek kiküldése ugyanis nem tartozik alá - fűzi hozzá Mendrey László.
A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke is a szakmai végzettség szükségességét hangsúlyozza. A BME professzora úgy véli, szinkronba kellene hozni a tankötelezettség korhatárát a szakiskolai képzés hosszával. Négy évessé kell tenni a szakiskolai képzést, amelynek a pedagógiai részére is nagy hangsúlyt kellene fektetni. Az egyetemi tanár szerint azt kellene elérni, hogy a fiatalok csak szakképesítéssel lépjenek a munkaerőpiacra, akárhány évesek is. Jó eszköznek tartja az ösztöndíjrendszerrel történő motiválást arra, hogy az iskolai rendszeren belül tartsák a gyerekeket, ehhez azonban - fűzi hozzá Benedek András - az alapfokú iskolai tanulmányok befejezése és egyfajta tanulási kultúra megteremtése szükséges, ezek hiányában ugyanis nem fognak tudni továbblépni a szakképzésbe.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Employer branding, toborzás, munkáltatói márka, karrierút, megtartás, juttatások, bérbenchmark stb. Szinte már elcsépelt szavak, unalomig... Teljes cikk
A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk
Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk
- Pölöskei Gáborné: a minőségi szakképzésnek lakosságmegtartó ereje van 7 napja
- Megütötte és fellökte a 12 éves diákot a budapesti tanár 1 hete
- Több mint ötven vállalati partner vesz részt a BGE állásbörzéjén 1 hete
- A korai iskolaelhagyók arányának változása 1 hete
- Szakképzés: kiemelt ösztöndíjat kaphat, aki sikeresen leteszi a szakmai vizsgáját 2 hete
- Szlovákiában betiltják a mobiltelefonok használatát az általános iskolákban 2 hete
- Százmilliárd forintos felújítási program indul a szakképzésben 3 hete
- Hankó Balázs: A kormány célja, hogy Magyarország világbajnok legyen a szakképzésben 3 hete
- Pölöskei Gáborné: az idei év a látványos fejlesztések éve lesz a szakképzésben 4 hete
- A pedagógusok száma Magyarországon (1990-2023) 1 hónapja
- Csák János: Sikeres a felsőoktatás átalakítása 1 hónapja