Megduplázták bevételeiket a dolgozó nyugdíjasok
Nyugdíj mellett több mint félmillióan szereztek tavaly adóköteles jövedelmet az APEH adatai szerint. A nyugdíjbiztosítótól mintegy százezren kérvényezték járadékuk növelését, mondván, az elmúlt időszakban 365 napig munkában álltak - összegezte a Népszabadság.
A módosítások ellenére mégsem nőtt vagy csökkent a dolgozó nyugdíjasok száma, legalábbis az APEH 2007-es adatai szerint ugyanúgy 509 ezer nyugdíjasból került ki 240 ezer jövedelmet szerző nyugdíjas, mint 2001-ben. A munkára képes nyugdíjasok helyzetén és habitusán a jelek szerint sem az időközben megemelkedett nyugdíjkorhatár, sem a foglalkoztatási helyzet romlása nem változtatott.
Többet kerestek a nyugdíjasok
Ami viszont jelentősen változott, az a megszerzett jövedelem: ez jóval gyorsabb ütemben emelkedett, mint az aktívaké. Utóbbiak bruttó keresete 2001-ben átlagosan 103 ezer forint, 2007-ben pedig 185 ezer forint volt, míg ugyanezekben az években a nyugdíjasok havi 40 ezer forint körüli, illetve több mint 90 ezer forint átlagos adóköteles jövedelemről számoltak be. A munkavállaló nyugdíjasok tehát tavaly gyakorlatilag - illetőleg adóbevallásuk alapján - megduplázták átlag havi 80 ezer forintos nyugdíjukat.
Noha a KSH munkaerő-felmérése általában jóval kisebb arányúra teszi a nyugdíjas-munkavállalást, mint ahogy az az adóhivatal számaiból következne, az elmúlt hat év során ez a különbség csökkent. A munkaerő-felmérés adatai szerint tavaly 160 ezer nyugdíjas dolgozott, szemben a 2001-es év 120 ezres adatával. A 2005-ös mikrocenzus azt mutatja, hogy 60 éves kor felett jövedelemszerző munkára főként a vezető beosztásúak, a független értelmiségiek és - meglepő módón - a mezőgazdaságban dolgozók számíthatnak. Míg a munkavállalók között a törvényhozók, gazdasági vezetők aránya 9,5 százalék, addig az időskorúak közt 13 százalék. Az önállóan dolgozó értelmiségiek aránya a foglalkoztatottak teljes körében 12,6 százalék, a 60 évesnél idősebb munkavállalók között pedig 26,6 százalék. A felmérés szerint egyébként az iparban, építőiparban végzett munka a jelek szerint jobban felemészti az emberek energiáit, az ezekben az ágazatokban nyugdíjasként dolgozók aránya ugyanis az aktív korúak körében jellemzőnek töredékére csökken.
Eddig - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint - a nyugdíj mellett az adózók kevesebb mint fele, alig százezer ember kérvényezte járadékának emelését, közülük pedig mindössze hatezren nem teljesítették ennek feltételeit. Az emelés átlagos összege - a bevallott bruttó kereset fél százaléka - 830 forint volt. Azok tehát, akik nyugdíjuk emelését igényelték, átlagosan bruttó havi 170 ezer forintot vittek haza járadékuk mellett, vagyis jóval többet, mint ahogy az az adóbevallásokból következne.
Eltérő számok a két hivatalban
Az ONYF szerint az adóhivatal és a nyugdíjbiztosító adatai közötti eltérés vélhetően annak köszönhető, hogy az ellátás növelésének feltétele 365 nap foglalkoztatási jogviszony. Az adózók között ugyanis jelentős számban lehetnek azok, akik nem dolgoztak még egy teljes évet a nyugdíjuk mellett; a 365 napos feltétel pedig nem egy naptári évre szól, így könnyen előfordulhat az is, hogy valaki évek alatt teljesíti ezt a feltételt, és majd akkor kéri nyugdíjának növelését. Tulajdonképpen ezért sem jár ez az emelés automatikusan, hanem a - nyugdíj megállapításához hasonlóan - a jogosultnak kell igényelnie. Az ONYF tapasztalatai szerint a munkáltatók többsége fel is hívja erre a nyugdíjas dolgozóik figyelmét, sőt az ügyintézést is átveszi tőlük.
Azok a munkavállaló nyugdíjasok, akik nem töltötték be a törvényben "irányadóként" megjelölt korhatárt - azaz a 62. életévet -, 2010-től választás elé nézhetnek. Amennyiben a jövedelmük meghaladná a minimálbér tizenkétszeresét, le kell mondaniuk keresetük e fölötti részéről, vagy nyugdíjukat kell szüneteltetniük. (Ez a szabályozás már ebben az évben is érvényes volt azokra, akik idén mentek korkedvezményes vagy előre hozott nyugdíjba.)
Mivel az ellátásuk növelésére - munkájukkal - jogot szerzett nyugdíjasok a minimálbér mintegy kétszeresét keresték, sokakat érinthet ez a korlátozás. A nyugdíjbiztosító adatai szerint ugyanis a munkát vállaló nyugdíjasok fele 62 évesnél fiatalabb, 15 százalékuk pedig még az 56. életévét sem töltötte be. Így 2010-től a most dolgozók 40-45 százalékának valószínűleg döntenie kell az említett szint fölött a nyugdíj és a kereset között. A nyugdíjas munkavállalók harmada kerül ki a 62-65 évesek közül, hat százalékuk pedig már elmúlt 70 éves.
Népszabadság
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Nem a pénzügyi korlátok, hanem a tehetségek megtalálása a legnagyobb kihívás a cégek toborzásában. A megtartásban sem a fizetés az első számú... Teljes cikk
A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a... Teljes cikk
Minden elemzői várakozást felülmúltak a KSH által közzétett januári kereseti adatok. A bruttó átlagkereset 605.000 Ft, a rendszeres bruttó... Teljes cikk
- A foglalkoztatási ráta megyénként 2 hete
- Anyaként egy nagyvállalatnál: így látják a munka és a magánélet egyensúlyát a Hankooknál dolgozó édesanyák 2 hete
- Ezért sérül a siket és nagyothalló emberek esélyegyenlősége a munka világában 2 hete
- "Hősök adója", avagy miért lehet jobban kihasználni a segítő szakmák munkavállalóit? 2 hete
- Mire vágynak a dolgozó anyák? 2 hete
- A kormány mindent megtesz a bérek növekedéséért, de nem becsülik a dolgozókat? 2 hete
- Minden ötödik magyarországi német vállalat leépítést fontolgat idén 3 hete
- Nyugdíjmatek: egymillióval kevesebb adófizetővel nem lehet majd biztosítani 200 ezerrel több nyugdíjas ellátmányát 3 hete
- Foglalkoztatottság, nyugdíj, keresetek - jobban teljesítünk, mint 20 éve? 3 hete
- Varga Mihály: az év eleji 6 százalékos emelés a nyugdíjak reálértékében is növekedést jelent 3 hete
- NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti adószámláját 3 hete