Mire ügyeljünk a bevándorlók foglalkoztatása során?

2006-ban összesen több mint 154 000 külföldi állampolgár élt Magyarországon, ebből legtöbben Romániából, Szerbiából és Ukrajnából érkeztek. Csak 1800 afrikai születésű ember él az országban, kicsit kevesebben, mint ahányan az Amerikai Egyesült Államokból érkeztek.

A munkavállalási engedélyezés menete

A külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint 45 napos, "kétkörös" eljárást kell lefolytatni.

Az "első körben" a munkáltató a területileg illetékes munkaügyi központ felé jelzi munkaerő-igényét az adott pozícióra, valamint hogy azt külföldivel kívánja betöltetni. Az úgynevezett munkaerő-piaci vizsgálat során a munkaügyi központ 30 napon át meghirdeti az adott pozíciót a magyar munkavállalóknak. Ha ez alatt a 30 nap alatt nem sikerül a magyar munkaerő-piacról betölteni az állást, akkor kérheti a munkáltató külföldi felvételét. Ekkor következik a munkavállalási engedély beszerzésére irányuló 15 napos eljárás. A munkáltató egy formanyomtatványon kéri az illetékes munkaügyi központot, hogy engedélyezze a külföldi alkalmazását a munkáltató által megjelölt munkavégzésre. Ha a kérelem formailag rendben van, a munkaügyi központ 15 napon belül kiállítja a külföldinek a névre szóló munkavállalási engedélyt, mely csak az adott munkáltatónál betöltendő, meghatározott munkakörre érvényes.

A fentiekkel ellentétben közkeletű tévhit, hogy ha egy külföldinek van munkavállalási engedélye, akkor korlátlanul foglalkoztatható, ugyanis újabb engedély szükséges, ha a külföldi új munkakört kap, vagy egy évnél hosszabb időt tölt az adott állásban. Akkor is ez a teendő, ha másik munkáltatónál kíván elhelyezkedni. Az új törvény szerint a menedékkérők csak az elhelyezésükre szolgáló befogadóállomáson dolgozhatnak, és jelentősen lerövidül a menedékjogi eljárás hossza.

Tippek a menedékkérők alkalmazásához

Sok menedékkérő korábban még nem vett részt formális állásinterjún, így érdemes a HR vezetőnek, toborzónak szem előtt tartania a kulturális különbségeket akár az öltözködés, akár a viselkedés terén. Az állásra jelentkező attól még lehet komoly szakember, hogy lezserebb öltözetben jelenik meg, vagy előre nyújtja a kezét.

Jó tudni, hogy a menedékkérőben az eseménytelen, monoton menekülttábori lét és a teljes ellátás úgynevezett hospitalizációt és tanult tehetetlenséget alakít ki. Megoldást jelenthet az önkéntes munkavégzés: a menedékkérőt önmagában már az motiválja, hogy van miért felkelni. Ezt fokozza, ha utazási hozzájárulással vagy más anyagi kompenzációval is megtiszteli a munkáltató.

Ha a foglalkoztató elégedett a menedékkérő munkatárssal, akkor keresőtevékenység folytatása céljából kérhet számára tartózkodási engedélyt. Így akkor sem kell megválnia a bevált munkaerőtől, ha annak menedékjogi kérelmét esetleg elutasítják a hatóságok. Fontos, hogy ilyen esetben az új tartózkodási engedélyt még a humanitárius tartózkodási engedély érvényessége alatt kérjék meg, amíg a külföldi jogszerű tartózkodónak minősül.

Nem mindegy a toborzás mikéntje

Magyarországon a cégek üres állásaiknak csak a negyedét töltik be hirdetés útján, a többi pozíció ismeretségeken keresztül talál gazdára. A menekültek nem rendelkeznek természetes segítő környezettel, 32 százalékuknak egyáltalán nincs kapcsolata magyarokkal. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy körükben lényegesen magasabb a munkanélküliség, mint a befogadó társadalom tagjai esetében. Nagyobb eséllyel tudnak a megnyíló munkalehetőségekről, ha meghirdetjük helyi újságokban és a menekültekkel kapcsolatban álló szervezeteknél.

Az interjúztató kulturális tájékozottsága létfontosságú

A kiválasztás eljárásának szabályozásán túl elengedhetetlen, hogy a benne résztvevő szakemberek vagy toborzó ügynökségek felkészültek legyenek a diszkrimináció megakadályozásában. Készítsük fel az interjúztatókat arra, hogy az eltérő kulturális háttérből érkezett jelentkezők eltérő testbeszédet, kommunikációs mintákat használhatnak, amely nem a személyiségük tükröződéséből fakad. Például az európai kultúrában az erős szemkontaktus a tisztelet és a nyitottság jele, míg más kultúrákban nem illik a szemébe nézni egy magasabb rangú személynek, például akár az interjúztatónak.

Az sem ritka, hogy a sietve, kaotikus körülmények között menekülők ritkán tudják magukkal hozni a személyes papírokat, köztük a megszerzett szakképesítést igazoló irataikat. Próbaidőszak alatt ismerjük meg a menekült képességeit, vagy ha lehetőség van rá, adjunk időt a külföldön maradt családtagokon keresztül a fellelhető papírok összegyűjtésére. Az idegen nyelvű diplomák honosítása idő-és költségigényes folyamat, szakmánként eltérő nehézséggel zajlik, legalább 45 napot kell számolni rá, de akár fél év is lehet. Kapcsolódó probléma, hogy sok menekült tanult szakmája nem kompatibilis a magyar rendszerrel. Például egy pakisztáni ügyvéd nem ismeri hazánk jogrendszerét. Ezek a magasan kvalifikált szakemberek jobb híján egyszerű munkákat is elvállalnak az adott területen (laboráns, asszisztens), hogy így aktualizálják ismereteiket, és szokják a szervezet munkakultúráját.

Beilleszkedés a munkahelyre

A munkahelyi patrónusrendszer során egy régebben ott dolgozó "törzsgárdatag" segítheti az újonnan érkező beilleszkedését. Rendszerint gondot okoz a magyar nyelvtudás hiánya vagy alacsony foka, emiatt nem bíznak összetettebb feladatokat a menekült alkalmazottra. A menekültek csak az elismerés után vehetnek igénybe ingyenes magyartanulási lehetőséget, és nagyobb nyelvi fejlődést mutatnak, ha a foglalkoztató lehetővé teszi az órákon való jelenlétüket. Mivel sokuk anyanyelve nem ismeri a magázást, a külföldiek néha nehezebben sajátítják el az udvarias nyelvhasználati módot. Ha úgy érezzük, hogy a munkatárs tiszteletlenül vagy nem helyénvaló fordulatokkal beszél, finoman korrigáljuk. A legtöbb menekült magas szinten használ több világnyelvet, de azzal is jó tisztában lenni, hogy a miénktől eltérő iskolarendszerben vagy másként ismerték meg azokat. Ezek könnyen tisztázhatók a munkába állás előtt, így a munkavállaló a képességeihez legjobban igazodó munkafolyamatokat láthatja el.

Hogyan küszöbölhető ki a kulturális különbség?

A magyar nyelvi környezet, a nyelvhasználat kényszere is segíti a menekült fejlődését. A munkatársak azzal teszik a legjobbat, ha lassan és érthetően, egyszerű szavakkal, de lehetőleg magyarul kommunikálnak (azonban nem egy "lebutított" nyelven, a menekült ugyanis nem fogyatékos). Kis odafigyeléssel a magyar szokások elmagyarázásával is segíthetjük új munkatársunk integrációját. Gyakran azért zárkóznak el külföldi alkalmazásától a munkáltatók, mert nem ismerik az illető hátterét.

A menedékjogi eljárás teljes egészségügyi kivizsgálással kezdődik, több interjún és biztonsági szűrésen kell átesnie a menedékkérőnek. Így az elismert menekültek alkalmazásával kisebb biztonsági kockázatot vállal a foglalkoztató, mint az átlagos magyar polgáréval. Bármennyire is érdekelne, lehetőleg minél kevesebbet kérdezzük a menekültet a hazájáról.

Sohase erőltessük, hogy az illető öltözetében, szokásaiban "magyarrá váljon". Ha nem okoz fennakadást a munkamenetben, ne akadályozzuk kollégánkat a vallása gyakorlásában és engedélyezzük számára a tradicionális viseletet. A tévhitekkel ellentétben a muszlim vallásúak nem imádkoznak folyton, még a kimondottan vallásosak esetében is csak egy ima esik napközben a munkaidőre - ezt a 15 perc kiesést bizonyára szívesen pótolja az alkalmazott.

A vallási különbségek kezelése

Vallásgyakorlásra az a legegyszerűbb megoldás, ha egy tiszta, csendes helyiséget jelölünk, melyet akár felváltva is használhatnak az egyes felekezetekhez tartozók. Az ünnepek kapcsán figyelembe kell venni a munkatársak kérését, hogy szabadságukat saját vallásuk ünnepein vehessék ki. Ez nem többletszabadságot jelent, hanem az éves szabadságkeretnek az igényeknek megfelelő elosztását.

Amennyiben a szervezetben konyha működik, érdemes konzultálni a munkavállalókkal az eltérő étkezési kötöttségekről. Sok vallásban kötelező hosszabb-rövidebb böjti időszakok betartása. Jó, ha a munkavállalók személyes megaláztatás és konfliktus nélkül betarthatják ezt az időszakot.

Ha egy szervezetben a munkaruhára vonatkozó szabályok vannak, biztosítani kell, hogy ne ütközzenek a különböző vallású dolgozók öltözködési hagyományaival. Ebbe a folyamatba érdemes bevonni a munkavállalókat. Az ékszerviselésre, tetoválásra vonatkozó szabályoknak kellően rugalmasak kell lenni, hogy a vallási hagyományokat ne sértsék. Némely vallás nem engedi, hogy mások jelenlétében levetkőzzenek hívei, ilyen esetekben érdemes elgondolkodni a szervezet lehetőségein.

Amire érdemes odafigyelni menekültek alkalmazásakor

A menekültek jellemzően háborús vagy diktatórikus országokból érkeznek, és ez kihat magyarországi életükre is. Egyrészt, mert sok menekült szenved poszt-traumás stressz-zavarban, amit az átélt bántalmazások, kínzások, fenyegetettség és a menekülés sokkja vált ki, általában 1-6 hónappal az események után. Amennyiben a munkáltató úgy gondolja, hogy munkavállalója ettől szenved, a legokosabb, ha fölveszi a kapcsolatot a menekült valamely segítőjével, hogy mielőbb megkezdődhessen a kezelés. Magyarországon a Cordélia Alapítvány foglalkozik a PTSD gyógyításával és látja el térítésmentesen a menekülteket.

Miért éri meg bevándorlókat foglalkoztatni?

Magasan képzett, tanulni vágyó, motivált munkaerő, akiknek a korábbi szakmai tapasztalata jól hasznosítható a vállalati teamben. Emellett kulturális erőforrásaikkal gazdagítják a vállalat profilját, problémamegoldó képességét. Idegennyelv-tudásukkal hozzájárulhatnak a szervezeti portfolió bővítéséhez. Bizonyos munkahelyek esetén (szolgáltatóipar) kapcsolatrendszerükkel piacbővítést is eredményezhet foglalkoztatásuk. A menekültek megbecsülik nehezen szerzett munkájukat, sokszor kitartóbbak a munkában. Rugalmasság a beoszthatóság tekintetében, többen vállalnak közülük hétvégi munkát, éjszakai műszakot is. Kreativitás, a miénktől eltérő szakmai kultúra ismeretében új módszerek és megoldási módok meghonosítása. A monotonitás-tűrés főként az afrikai munkavállalókra jellemző.

Hol szükséges munkavállalási engedélyt beszerezni?

Jelenleg külföldiek csak engedély birtokában vállalhatnak munkát, de vannak kivételek. Nincsen szükség munkavállalási engedélyre: a menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi számára, továbbá magyar állampolgár családtagjaként Magyarországon élő külföldinek. És nincsen szükség munkavállalási engedélyre az EGT állampolgárainak (vagyis az európai uniós tagállamok, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein állampolgárainak) magyarországi munkavégzéséhez.

Fontos azonban tudni, hogy a korábbi európai uniós tagállamok közt különbséget teszünk: az ír, az angol, a svéd, a finn, a görög, a portugál, a spanyol, az olasz és az izlandi állampolgárok szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát hazánkban, ahogy a magyar állampolgárok is szabadon vállalhatnak munkát ezekben az országokban. Magyarország a dán, a norvég, a francia, a luxemburgi és a belga állampolgárok itteni munkavégzését - anyaországuk magatartására figyelemmel - munkavállalási engedélyhez köti, de az engedélyt kedvezményes eljárás keretében adja ki. Míg Ausztria, Hollandia, Liechtenstein, Németország és Svájc esetében továbbra is munkavállalási engedélyhez kötött a munkavállalás, addig a cseh, az észt, a lett, a litván, a lengyel, a szlovén, és a szlovák állampolgárok magyarországi foglalkoztatása nem engedélyköteles.

Bulgária és Románia uniós tagságának első két évében 219, jogszabályban megjelölt szakmára terjed ki a kedvezményes, azaz a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli engedélykiadás. Fontos kivétel azonban, hogy nincs szükség engedélyre a további magyarországi foglalkoztatásához, ha az érintettet 2007. január elsején vagy azt követően megszakítás nélkül legalább 12 hónap időtartamban jogszerűn foglalkoztatták.

Az európai uniós állampolgárok többségének foglalkoztatása továbbra is engedélyköteles Magyarországon, és - természetesen - engedélyköteles a harmadik államok hazánkban munkát végző állampolgárainak foglalkoztatása is, hacsak esetükben nem áll fenn mentesség.

Nemzetközi védelem - menekültügy

Menedékkérőnek attól számít valaki, hogy személyesen beterjeszti kérelmét a BÁH Menekültügyi Osztálya felé. A menekültügyi eljárás időtartamára kibocsátott humanitárius tartózkodási engedélye igazolja, hogy jogszerű tartózkodónak minősül. Korábban akár évekig is húzódhatott egy ilyen eljárás, ezért született az a szabály -1997. évi CXXXIX.törvény 16. §. (2) - , hogy egy évvel a kérelem benyújtása után már vállalhat külső munkát a kérelmező. Ilyenkor be kell szerezni a munkavállalási engedélyt, annak kézhezvételéig illegálisnak minősül a munkavállalás.

Menekültstátusz, menekültek foglalkoztatása

A menekültstátusz elnyeréséhez hazánkban személyesen kell bizonyítania a külföldinek, hogy a törvényben meghatározott okok folytán országának hatóságai üldözték, vagy nem tudták megvédeni az üldöztetéstől, és ezért nemzetközi védelemre jogosult. Menekültek három év magyarországi tartózkodás után kérhetnek magyar állampolgárságot. A menekültstátusz határozatlan időre érvényes, kivéve ha az illető lemond róla, illetve bizonyos esetekben a hatóságok is visszavonhatják - mindkettő elvétve fordul csak elő.

A menekültek a magyar állampolgárokkal azonos módon vállalhatnak munkát. Magyar személyi igazolványt, lakcímkártyát, adó- és TAJ-kártyát kapnak a helyi hivatalokon keresztül. A menekült eközben is jogosult a munkavégzésre, az elismerő határozattal tudja igazolni a kilétét, a TAJ-t pedig ilyenkor a munkáltatón keresztül egy nap alatt be tudja szerezni. Becslések szerint 6000 elismert menekült él hazánkban.

Forrás: Budapesti Humán Erőforrás Fórum: "Tippek és tanácsok migránsok munkahelyi befogadásának elősegítésére"

Gyimóthy Éva, HR Portal