Munka kisgyermek mellett: miért előnyös a kismama-szövetkezet?

Januártól emelkedett a GYED mértéke a novemberi minimálbér emelést követően, a GYES összege azonban idén sem változott: gyermekenként 25 650 forint maradt. Ez az összeg az elmúlt évek jelentős inflációja nyomán egyre több kisgyermekes szülőt motivál arra, hogy a GYES alatti időben is kiegészítő jövedelem után nézzen – mondták a HR Portálnak munkaerőpiaci szakértők.

„A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetében a GYES-ben, illetve a GYED-ben részesülő szülők dolgozhatnak, akár anyukák vagy apukák. Tehát kifejezetten kisgyermekes szülők munkavégzése, illetve a munkaerőpiacra történő visszatérésnek a megkönnyítése is a szövetkezetek céljai között szerepel, de természetesen a keresetkiegészítés sem mellékes cél és nem szabad megfeledkezni a közösségről, a szociális élményről sem, hiszen a kisgyerekekkel otthon lévők szociális szférája igencsak beszűkül” – érvelt a HR Portálnak a kisgyerekes szövetkezetek egyre nagyobb létjogosultságával kapcsolatban Csomai Eszter, a Kisgyermekes Északi Szomszédok Szövetkezet és a Kisgyermekesek Érdekképviseleti Szövetségének elnöke. A kismamák GYED, GYES ellátás alatti munkaerőpiacra történő visszatérése mögött a keresetkiegészítés mellett nem mellékes motiváció, hogy a kisgyerekes munkavállaló tudatosan szeretné a karrierjét tovább vezetni, vagyis nem szeretne kiesni a kisgyerekes időszak alatt sem a szakmai körforgásból, fejlődésből, így számos kismama és kispapa ezért is vállal munkát a gyermekszületés után – teszi hozzá Nerhaft Marianna, a WHC szövetkezeti-szolgáltatás területi vezetője.

Kiaknázatlan lehetőségek

Ma Magyarországon összesen mintegy 250 000 GYED vagy GYES ellátásban részesülő anyuka vagy apuka van, akiknek csak a töredéke (néhány száz, legfeljebb ezer munkavállaló) dolgozik, tehát nagyságrendekkel kevesebben, mint akár diák-, vagy nyugdíjas szövetkezetekben. A kisgyerekesek ugyanis – bár sokan szeretnének dolgozni – nehezebben vállalnak munkát, hiszen a gyermek számos olyan, akár váratlan kötelezettséget ró rájuk, ami a többi atipikus foglalkoztatási formában lévőknél (vagyis a diákoknál, vagy a nyugdíjasoknál) nem jelentkezik – teszi hozzá Csomai Eszter. Nerhaft Marianna szerint nehezíti az elhelyezkedést az a tény, hogy a részmunkaidős állások nincsenek elterjedve Magyarországon, jelenleg a teljes piacnak csak 4%-át teszik ki, illetve tovább szűkíti a keresztmetszetet az a tényező is, hogy a bölcsődei férőhelyek korlátozott számban állnak rendelkezésre a dolgozni vágyó kismamák, kispapák gyerekei számára. Ezzel szemben évente több tízezer kismama, kispapa szeretne, tudna munkát vállalni, így ezt a réteget hivatott a munkaerőpiacra bevonzani a szövetkezeti foglalkoztatás.

Éppen ezért az elhelyezkedő kisgyermekeresek nagyon lojálisak, értékelik, hogy a cégek megteremtik a számukra megfelelő körülményeket és élnek a lehetőséggel: gyorsan betanulnak, hatékonyan, megbízhatóan dolgoznak. A partneri visszajelzések alapján a kisgyermekeseket foglalkoztató cégek nagyon elégedettek – részletezi tapasztalataikat a területi vezető. A gyermekvállalás ráadásul szerinte nem egy különleges „probléma” a vállalkozások életében, sokkal inkább egy univerzális helyzet, hiszen nincs olyan cég, amelyben több-kevesebb női munkavállaló ne lenne, akik átmenetileg elhagyják a munkahelyüket gyermekszülés miatt, így hasznos lehet, ha a kisgyermekes munkavállalók irányába is rugalmasságot alakítanak ki a cégek. A kisgyermekesek foglalkoztatása, akár szövetkezeteken keresztüli visszafoglalkoztatása óriási tartalékokat, versenyelőnyt rejthet magában – teszi hozzá Nerhaft Marianna.  

Részmunkaidő vagy heti egy-két nap munka

Számos munkakörben helyezkedhetnek el: pénzügyi szektorban, könyvelőként, HR-es pozíción át a könnyű fizikai munkáig számos iparágban látnak el nap mint nap feladatot a kismamáink – számolt be tapasztalataikról a WHC szövetkezeti-szolgáltatás területi vezetője. „A legcélravezetőbb, mikor a munkaerőt kereső cég és az állásra jelentkező szövetkezeti tagok élethelyzetéből adódó igényeit hangoljuk össze. Előfordul, hogy rögös út vezet egy-egy elhelyezésig, így minél átfogóbb támogatást igyekszünk nyújtani a jelöltek számára: az államkincstárral, a bölcsődékkel, jogászokkal egyeztetünk, hogy az elhelyezkedésig el tudjuk juttatni a kismamákat, kispapákat. Ezt követően aztán nagyon gördülékeny tud ez az egész folyamat működni.” – teszi hozzá Nerhaft Marianna. Ők legtöbbször nem a napi 8 órás munkavégzést preferálják, hanem inkább napi néhány órában, vagy heti néhány napban vállalnának munkát. Ha lehetőségük van heti 1 vagy 2 napos munkavégzésre, abban az egy vagy két napban akár az egybefüggő 12 órás munkaidőt is elfogadják, visszajelzéseik szerint így a gyermekfelügyelet megoldása is könnyebb. Legkeresettebb köreikben a home office, érthető módon legtöbben otthonról szeretnének dolgozni, vagy olyan munkát keresnek, ami kombinált egy jelenléti foglalkoztatással, de lehetőség szerint munkaidejük nagyrészében otthonról dolgoznának. Ez a kisgyerekeseknek az ideális, mert így ők tudják beosztani az idejüket, például, amikor a gyermek alszik, akkor a szülő a munkára koncentrálhat. Ha ilyen ajánlat van, azt egyből elvállalják, ilyenkor a munkaidő beosztás sokkal többet nyom a latba, mint a munkabér. Van olyan cég is, ami kifejezetten kismama-műszakot indított, vagyis a hagyományos foglalkoztatású munkaerőnek kialakított két műszak mellé létrehoztak egy harmadikat kisgyerekeseknek 8-14 óráig – jegyzi meg a Kisgyermekesek Érdekképviseleti Szövetségének elnöke.

Órabérek

„A munkaerő-áramlás kétirányú lehet: kapunk egy igényt egy cégtől és arra a saját adatbázisunkból keressük meg a megfelelő munkaerőt, vagy az adott cég a már saját állományában lévő munkavállalóját foglalkoztatja vissza a szövetkezeti formán keresztül, igénybe véve ezáltal az adózási és egyéb kedvezményeket”. A szövetkezeti foglalkoztatásnak köszönhetően anyagilag a munkáltató és a munkavállaló is jobban jár. Az órabérből ugyanis sokkal többet megkap a kisgyermekes munkavállaló, akár a bruttó bére 100 százalékát is hazaviheti, ha szövetkezeten keresztül dolgozik, mert ilyenkor nem kell megfizetnie a TB-járulékot (vagyis 18,5%-kal több marad nála) illetve ugyanúgy érvényesíthetők a különféle adókedvezmények, mint például a családi adó-és járulékkedvezmény. Egy éttermi munkánál például nagyjából bruttó 1900 Ft-os órabérrel, vagy egy autóipari összeszerelés, csomag összekészítés esetén is hasonló kifizetéssel lehet számolni. Persze nyilvánvalóan van olyan munka is, ahol ennek a többszörösét is meg lehet keresni, kvalifikáltabb munkakörökben, ami nyelvtudást, szaktudást igényel – tette hozzá Csomai Eszter. A könnyű fizikai pozíciók esetében 1600 forinttól kezdődnek a feladat összetettségétől függően hozzávetőleg az órabérek. Szellemi munka esetén pedig 2100 forinttól indulnak az óradíjak attól függően, mennyire igényel speciális szaktudást, korábbi tapasztalatot igényel az adott munkakör – mondta a WHC illetékese. Ezen felül akár egyéb juttatásokat, bónuszokat, cafeteriát is adhatnak a kisgyermekeseknek a megbízók, erre vonatkozóan nincsen megkötés.

A keresetnek és a bónuszoknak egyébként nincs maximum korlátja és az is tudni kell, hogy ez a kereset és a szövetkezeti tagsági jogviszony nem befolyásolja a korábbi munkaviszonyukat, ahonnan ők ellátásba mentek, illetve az ellátásuk mértékét sem. Ráadásul az is fontos tényező, hogy ezek a munkavállalók csak és kizárólag a ledolgozott órák alapján kapják a fizetésüket és ebből egyedül a 15% SZJA kerül levonásra. Ez a partneri oldalról ad egy rugalmasságot – teszi hozzá Nerhaft Marianna – így nem kell szabadságról, betegszabadságról, táppénzről, továbbá munkáltatói járulékokról beszélni az esetükben. A munkavállalóknak is egyszerűbb a helyzete: könnyebben tudnak számolni a megkeresett pénzükkel. Ha többet dolgoznak többet keresnek, ha kevesebbet akarnak dolgozni, arra is van lehetőség.

Lesz szemléletváltás?

A kisgyermekesek számára létrehozott szövetkezeti forma 2021 második felétől létezik, akkor négy-öt szövetkezet indult el, mostanra viszont mintegy 10 ilyen szervezet működik, az elnök szerint ebből is látszik, hogy van igény az ilyen foglalkoztatásra, hiszen ez is egy megoldást jelenthet a munkaerőhiány kezelésében a vállalatok számára. Akár a jelenlegi kisgyerekes munkavállalók többszörösét is be lehetne integrálni a munkaerőpiacra, azonban ez csak egy lassú folyamat révén valósulhat meg. Sokan ugyanis még nem is hallottak erről a lehetőségről, sok cég pedig egyelőre nem látja a potenciális lehetőséget a kisgyermekes munkavállalókban – véli Csomai Eszter.

Emellett társadalmi szemléletváltásra is szükség lenne, hiszen a köztudatban az él a kismamákkal, kispapákkal kapcsolatban, hogy „maradjon otthon az anyuka vagy apuka, mert az a dolga, hogy nevelje a gyerekét”. „Ezeken a társadalmi berögződéseken szerintem érdemes lenne változtatni, ám ehhez mindenképpen idő kell” – teszi hozzá a szövetség elnöke, sokuk részéről ugyanis van igény a munkára, ráadásul ez a réteg már munkatapasztalattal is rendelkezik. A piac is egyre inkább igényli a kisgyerekesek munkáját, ám az ő munkavállalásuk eddig hazánkban nem volt gyakorlat, nem így rendezkedtünk be. Szükséges még idő ahhoz, hogy a cégek is lássák, hogy ez működik és a munkavállalói igény is célt érhessen, ezáltal a munkaerőpiac is nyerjen a foglalkoztatási formának köszönhetően – tette hozzá a szövetség elnöke.