A program az Európai Unió támogatásával a magyar-szlovák határmenti térségek közös fejlesztését célozza. Főbb célja a térség foglalkoztatási helyzetének elemzése, lehetőségek keresése az általános célok megvalósítása érdekében, a térség gazdasági és humánerőforrás fejlesztését érintő elképzelések összehangolása, programok, projektek tervezése és megvalósítása a foglalkoztatás elősegítése érdekében.

Az Együttműködési Programot az Európai Bizottság 2007. december 20-án hagyta jóvá. Az együttműködési program több szakaszban valósul meg. A pályázati felhívások keretében a fenntartható gazdasági fejlődés, a turizmus, humán erőforrás fejlesztés, oktatás, kulturális és innovációs együttműködések, környezet- és természetvédelem, valamint az infrastruktúrafejlesztés terén megvalósuló határon átnyúló együttműködések támogatására nyílik lehetőség. Eddig három pályázati felhívás, illetve pályáztatás valósult meg a határmenti térségekben. A legutóbbi, harmadik pályázati felhívás tavaly december 1-jén jelent meg, beadási határideje ez év február 28-a volt.

Az első pályázati felhívás keretében összesen 635 38 887 euró ERFA közösségi forrás állt rendelkezésre. A második pályázati felhívás 2009. június 29-én jelent meg, amelyre 270 egyfordulós pályázat és 17 második fordulós kidolgozott projekt érkezett be a határmenti magyar és szlovák megyékből. Ezek közül 107 projektötlet nyert támogatást, így megközelítőleg 53 millió euró ERFA támogatás került szétosztásra a projektek között, illetve további 11 millió euró a korábban indult, második fordulós pályázatoknál. A 2010 őszén meghirdetett, harmadik pályázati felhívás keretében továbbra is számos támogatási területre pályázhattak a jogosult partnerségek. E pályázati felhívás keretében összesen 10 365 801 euró ERFA közösségi forrás állt rendelkezésre.

Beutazás, tartózkodás

A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban. Három hónapon túli tartózkodás esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek. Tartózkodási engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki. A három hónapon túli tartózkodásnál azonban a tagállamok kérhetik a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelem és a teljes körű betegbiztosítás igazolását, vagy a foglalkoztatást, illetve tanulmányok folytatását bizonyító okiratot.

A Szlovák Köztársaság területére való belépéstől számított 10 napon belül az EGT tagországok állampolgárai kötelesek regisztráltatni beutazásuk időpontját, helyét, valamint tartózkodásuk várható időtartamát a helyileg illetékes rendőrkapitányságon. Három hónapot meghaladó tartózkodás esetén az EGT tagországok állampolgárainak állandó lakosként kell regisztráltatniuk magukat. A regisztrációhoz érvényes útlevél, két darab fénykép és illetékbélyeg szükséges. A regisztrációt követően a rendőrség fényképes személyi igazolvány formájában kiállít egy állandó tartózkodási kártyát, amely öt évig érvényes, majd ezt követően tíz évvel meghosszabbítható. Amennyiben az állandó tartózkodási kártyával rendelkező személy végleg el kívánja hagyni Szlovákia területét, köteles ezt bejelenteni a helyileg illetékes rendőrkapitányságon. Az uniós polgárok harmadik országbeli családtagjainak három hónapon túli tartózkodásához tartózkodási kártyát kell igényelni a helyileg illetéke rendőrkapitányságon.

Munkavállalás, munkakeresés

2004. május 1-jétől az EU tagországok állampolgárai korlátozás és munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát a Szlovák Köztársaságban és a szlovák állampolgárokkal azonos jogokat élveznek a munkavállalás terén. Ez alól kivételt jelentenek a közigazgatási munkakörök. Harmadik országok állampolgárai továbbra is csak munkavállalási engedély birtokában vállalhatnak munkát Szlovákiában. Aktuális állásajánlatokról és a munkavállalás feltételeiről az EURES honlapján illetve a szlovák Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny) honlapján lehet tájékozódni.

Munkaszerződés

A szerződésnek tartalmaznia kell a munkaköri leírást, a munkavégzés helyét, a foglalkoztatás kezdetének időpontját, a fizetést, egyéb juttatásokat, valamint a fizetés napját, a munkaidőt, a felmondási idő hosszát, a szabadság mértékét. Továbbá a munkaszerződésnek tartalmaznia kell még a próbaidőt, melynek mértéke nem haladhatja meg a három hónapot, valamint nem hosszabbítható meg. A munkaszerződés részben vagy egészben csak a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével módosítható, melyet írásba kell foglalni.

Munkaidő

Főszabály szerint a heti maximális munkaidő nem haladhatja meg a 40 órát. A munka típusától függően a munkaórák száma átlagosan 37,5-40 hetente, ötnapos munkahét esetén. A munkaidő egy héten a túlórával együtt legfeljebb 48 óra lehet. Minden ledolgozott hatodik óra után jár egy átlagosan 30 perces szünet, melyet azonban nem számítanak bele a rendes munkaidőbe. A munkavállalók számára biztosítani kell 24 órán belül legalább 12 óra folyamatos pihenőidőt, valamint egy héten két pihenőnapot.

Nyugdíjak

A szlovák nyugdíjbiztosítási rendszer társadalombiztosítási alapokra épül. Ellátásai kiterjednek a munkavállalókra, önfoglalkoztatókra és a szövetkezetek tagjaira, valamint a munkanélküliekre. Az önfoglalkoztatóknál a biztosítás önkéntes alapon működik abban az esetben, ha az előző évi jövedelmük a minimálbér 12-szerese alatt volt. A katonák és a rendőrség társadalombiztosítását külön jogszabályok szabályozzák. A szlovák baleseti nyugellátási rendszer is társadalombiztosítási alapokra épül. A baleseti nyugellátás járulék-alapú rendszer, jövedelemfüggő ellátást biztosít a munkavállalóknak és az önfoglalkoztatóknak.

Öregségi nyugdíj

Az öregségi nyugdíjhoz legalább 15 év biztosítási idő szükséges. Az öregségi nyugdíjkorhatár 62 év mind nők, mind férfiak esetében, de a demográfiai mutatók miatt elkerülhetetlennek tűnik a nyugdíjkorhatár emelése Szlovákiában. Jelenleg még több a munkapiacra belépő személy, mint a nyugdíjba vonuló. Három év múlva azonban megfordul a helyzet, 2013-ban 76 ezren érik el a 62. életévet, viszont náluk tízezerrel kevesebben lesznek a 19 évesek, vagyis a középiskolát befejezett, a munkapiacra belépő fiatalok száma.

Szlovákiában a mai negyvenesek, de akár az ötvenes éveik elején, közepén járók is szinte biztosak lehetnek benne, hogy legkorábban 65 éves korukban mehetnek majd nyugdíjba. A negyveneseknek és a fiatalabb korosztályoknak pedig igen nagy esélye van arra, hogy 67 vagy akár 70 éves korukban vonuljanak nyugállományba. Szlovákiában az átlagos nyugdíjellátás mértéke 350 euró. Lehetőség van azonban arra, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után a jogosult tovább dolgozzon, és ezzel további szolgálati időt szerezve növelje nyugdíjának összegét, de a minimális szolgálati idő megléte ebben az esetben is követelmény. A nyugdíjkorhatár betöltése utáni minden olyan 90 napos időszakra, amelyben a nyugdíjjogosult még dolgozik, 1,5 százalékkal nő a nyugdíj megállapításához figyelembe vett alapjövedelem.

Családi támogatások

A családoknak a Szlovák Köztársaság az állami szociális támogatási rendszer keretében nyújt pénzbeli ellátásokat. A családi támogatások a Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztérium hatáskörébe tartoznak, az ellátásokat a munkaügyi, szociális- és családügyi hivatal helyi kirendeltségeinek közvetítésével nyújtják. Az állami szociális támogatási rendszer egyszeri és ismételt juttatásokból tevődik össze. Az egyszeri támogatások közé tartozik a születési juttatás és szülői támogatás, míg a családi pótlék és a gyermekgondozási segély ismételt juttatás. A "hagyományosnak mondható" családi ellátásokon kívül a szülők eltartott gyermekeik után adókedvezményre is jogosultak, melyet az adóhatóság közvetítésével vehetnek igénybe.

Anyasági támogatás és szabadság

Az anyasági támogatás nem az állami szociális támogatási rendszer része, hanem járulékalapú, biztosítási kötelezettséghez kötött ellátás. Minden Szlovákiában biztosított nő (munkavállaló, önálló vállalkozók, önkéntesen biztosított) jogosult anyasági támogatásra, amennyiben a szülést megelőző két évben legalább 270 napon át biztosított volt. A biztosított nők a szülés várható időpontját megelőző hatodik héttől jogosultak anyasági szabadságra és támogatásra. Koraszülés esetén a jogosultság a szülés napján kezdődik. Az anyasági szabadság és támogatás folyósításának hossza normál esetben 28 hét. A támogatást minden naptári napra folyósítják, összege a betegbiztosítási járulékok kiszámításának alapjául szolgáló napi jövedelem 55 százaléka.

Születési támogatás

A szülési támogatás olyan ellátás, amelynek révén az állam hozzájárul az újszülött alapvető szükségleteinek kielégítéséhez kapcsolódó költségek fedezéséhez. A juttatás átalányösszegű, és a gyermek születése után egy alkalommal jár, amennyiben a gyermek megéri a 28 napos kort. Születési támogatásra a szülést követően jogosult az anya, illetve az apa, ha az anya meghalt vagy az egy évnél fiatalabb gyermeket az apa neveli, illetve az örökbefogadó szülő. A juttatás iránti igényt a születéstől számított 6 hónapon belül kell benyújtani. A határidő jogvesztő, azaz ezt követően már nem nyújtható be igénylés. Az ellátás összege jelenleg 151,370 euró. Két vagy több gyermek egyidejű születésekor, amennyiben legalább kettő megéri a 28 napos kort, ez az összeg minden gyermek után további 50 százalékkal emelkedik. A juttatás nem jár, ha a szülők az igény benyújtását megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbeadásához, vagy ha a gyermek a gyámhatóság döntése alapján elkerül a családtól.

Szülői támogatás

A szülői támogatás olyan szociális ellátás, amelyet általában a 3 évesnél fiatalabb gyermek, a hosszan tartó egészségkárosodásban szenvedő, 6 évesnél fiatalabb gyermek, és a harmadik személy által a szülő helyett nevelésbe vett, szintén 6 évesnél fiatalabb gyermek neveléséhez és létfenntartásához való állami hozzájárulás címén fizetnek a szülőknek. A szülői támogatás összege 158,67 euró havonta.

Gyermekgondozási segély

Gyermekgondozási segélyben részesülhetnek a három évnél fiatalabb gyermekről gondoskodó szülők. Súlyosan beteg gyermek esetében a jogosultsági korhatár hat év. A gyermekgondozási segélyt ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő veheti igénybe. Az a szülő, aki anyasági támogatásban részesül, és az a juttatás esetében alacsonyabb a gyermekgondozási segély összegénél, kérvényezheti a különbség kiegyenlítését.

Családi pótlék

A családi pótlék 2004. január 1-jétől alanyi jogon jár mindenkinek, függetlenül a család jövedelmi szintjétől és a gyermek életkorától. A családi pótlékot az állam tehát minden olyan személynek nyújtja, akinek eltartott gyermek neveléséről és létfenntartásáról kell gondoskodnia, feltéve, hogy eleget tesz annak, hogy a gyermeket ténylegesen eltartja, önmaga állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkezik Szlovákiában, az eltartott gyermek állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkezik Szlovákiában.

A családi pótlékot főszabály szerint a gyermek iskolaköteles korának végéig folyósítják, azaz jelenleg 16 éves korig jár. Amennyiben a gyermek közép- vagy felsőoktatási intézményben tanul tovább, illetve nappali tagozatos szakképzésben vesz részt, 25 éves korig jogosult a család az ellátásra. Nem kaphatnak családi pótlékot azok a diákok, akik nem nappali tagozaton, vagy állandó munkaviszony mellett folytatják tanulmányaikat. A családi pótlék havi összege jelenleg havi 21,25 euró.