Szerző: Dr. Poór Ferenc Megjelent: 5 éve

Ön milyen vezető? - vezetési típusok és fajták

Sokan nem tudják, hogy a menedzser és a vezető nem egymás szinonimái, miként azzal sincsenek tisztában, hogy a vezetési típus és stílus is mást jelent. Előbbi a vezetésről szól, utóbbi pedig inkább a személyiséghez kapcsolódik. Cikkünkben végigvesszük mindkettő elemeit, és az is kiderül, melyik vezetési stílus ma az optimális.

1. A vezetés alapjai

A vezetés a menedzselés egyik területe, bár gyakran egyenlőségi jelet tesznek a kettő közé. Tény az, hogy napjainkban a menedzser típusú vezetői tevékenység szükséges, ez felel meg a mindennapok kihívásainak. Külön kell beszélnünk a vezetésről és a vezetőről, ugyanakkor általános elvként mindaz érvényes a vezetőre - a menedzser típusú vezetőre -, amiről a menedzser és menedzselés főbb vonásai témakörben majd szólunk.

A vezetés általános fogalma

Az emberi tevékenység jellemzője, hogy célt tűz ki maga elé és azt igyekszik megvalósítani, a cél elérése érdekében ezért összpontosítja az egyén akaratát, energiáját. Az emberi munka legfőbb jellemzője annak a céltudatos követése, ez alapvetően a vezetés lényege is. A vezetés azonban több mint egyszerűen céltudatos tevékenység, mert annak tartalma emberek egy csoportjára vonatkozóan érvényesül.

A vezetés és a végrehajtás munkája - a cél megvalósítása - ugyanazon folyamat két pólusa, ami a történelmi fejlődés során kialakult munkamegosztás következménye. A munkamegosztás egyik oldala a célkitűzés, kezdeményezés, késztetés, azaz a vezetés, a másik oldala a végrehajtás. A vezetés általános fogalmát több megközelítésben is igyekeztek leírni, mi most a tartalmában leglényegesebb jegyeket, tartalmazókat fogalmazzuk meg.

A vezetés társadalmi szerep, amely a társadalmi munkamegosztás keretében hárul az egyénre. Más megközelítésben: a vezetés az a tény, hogy valaki vezeti a rábízott szervezetet/közösséget és az ott folyó munkát, valamint képviseli azt mások előtt. (Bene László: A vezetés tudományos megalapozása. Közgazdasági és Jogi könyvkiadó)
A vezetés révén az egyéni tevékenység összhangja valósul meg, sokak együttműködéséből minőségileg újat, többet hoz létre ez a tevékenység.

A menedzser tevékenységével foglalkozó szakirodalom szerint a vezetés eredmények elérése mások erőkifejése által.

A vezetés fajtái

A vezetés napi gyakorlatában három vezetési fajtáról beszélünk (a magyar nyelv összefoglalóan egy szóval jelöli), mégpedig:

  • a vezetésről (operatív vezetés)
  • az irányításról és
  • az igazgatásról.

    A vezetés, az irányítás és az igazgatás bizonyos viszony-rendszerben helyezkedik el és attól függően sorolható be egy vezetői tevékenység az egyik vagy a másik fajtába, hogy melyik szintről nézzük. Például: egy üzemvezető tevékenysége az igazgató látószögéből vezetésnek tekintett, ugyanakkor a művezető nézőpontjából pedig irányítást végez az üzem vezetője.

    A vezetés fajtáit az különbözteti meg, hogy az közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódik a tevékenységhez, vagy annak feltételét biztosítja.

    Vezetés - operatív vezetés

    Egy szerven, szervezeten, cégen, munkahelyen, üzemen, műhelyen belül kifejtett közvetlen tevékenység a cél, a feladat megvalósítása érdekében.

    Az irányítás

    A felsőbb szervtől az alsóbb szint felé ható vezetői tevékenység, tartalmát tekintve elvi, általános.

    Az irányítás jellemzői:

  • átfogó jellegű,
  • távlatokra vonatkozik (tekint),
  • nagy területet, egy-egy szakterület egészét érinti, és
  • közvetett, azaz az irányítás mindig az operatív vezetés közreműködésével érvényesül.

    Az irányítás a felsőbb szervtől az alsóbb egységhez (szervhez, szervezethez) szól közvetett módon, viszont a vezetés egy szerven, szervezeten, cégen, üzemen, műhelyen, munkahelyen belül kifejtett, közvetlen tevékenység.

    Az igazgatás

    Az a vezetői tevékenység, amely megteremti a meghatározott feladatok végrehajtásának feltételeit. Mindig a feladat meghatározása és annak gyakorlati megvalósítása között helyezkedik el. A vezetés három fajtája nem különül el szorosan egymástól egy-egy vezető napi munkájában szinte mindegyik megjelenik bizonyos viszonylatokban.

    A testületi és az egyéni vezetés

    A vezetés fogalma és tartalma témakörben beszélnünk kell annak a vezetést gyakorlók köre szerinti fajtáiról is:

  • testületi,
  • egyéni,
  • egyszemélyi vezetés.

    A testületi vezetés

    A vezetés bonyolult tevékenységgé vált a társas tulajdonú és nagy szervezetek esetében, ezért egy személy már nem tudja teljes felelősséggel és kompetenciával ellátni. Napjainkban egyre több az a gazdasági (és egyéb) szervezet, amelyben testületi jellegűvé (igazgatótanács, felügyelő bizottság, részvényesek közgyűlése stb.) válik a vezetés.

    A testületi vezetés nem "értéktelenítette el" az egyéni, egyszemélyi vezetést, hisz a testület szinte kizárólag az irányítást végzi. A testület által kialakított koncepciót, irányelvet, gazdasági követelményeket, utasítást, rendelkezést az általa (vagy más szervezet, tulajdonos) kiválasztott egy személy (vezérigazgató, igazgató) hajtja végre.

    Az egyszemélyi vezetés

    A testületi vezetés jellegéből egyenesen következik, ugyanis nem más, mint a testületi vezetés operatív folytatása. (Társas vezetés, egyszemélyi felelősség!)

    Az egyéni vezetés

    Napjaink magyar gazdaságára a közép és kisvállalkozások - kisiparos, kiskereskedő, családi vállalkozás, kkt, kft, bt - igen jellemzőek, és ezek rendszerint egyéni vezetéssel működnek. A kicsi létszámú korlátolt felelősségű társaságok (kft) bár társas tulajdont képviselnek, mégis döntően egyszemélyű vezetéssel működnek. (Meg kell jegyezni, hogy akár jogi-személyiségű /pl.: kft/, akár nem jogi-személyiségű (bt, kkt, kht), az e körbe tartozó kisvállalkozások minden esetben kötelezettek időszakonként a tulajdonosok részvételével közgyűlést tartani, azaz a testületi vezetés csírája itt is jelen van. (De jellemző hazánkban az egyszemélyű kft. is!)

    A vezetési típusok

    A vezetés fogalma és tartalma keretében szoktunk beszélni a vezetői tevékenység típusba sorolásáról is. Tartalmi preferenciák alapján különböztetjük meg a típusokat, azonban egyéni véleményünk, hogy ez függ a vezető személyiségétől is (erről a vezetői stílusoknál teszünk említést). Alapvető típusként a technokratikust és az emberközpontút szoktunk említeni, de három "köztes" típusról is szól a szakirodalom, amit a gyakorlat is alátámaszt.

    A technokratikus vezetési típus

    Az e típusba tartozó vezetés a tevékenység műszaki feltételeinek, a technikának tulajdonít kiemelkedő szerepet, minden egyéb feltétel háttérbe szorul. Még az ösztönzés, értékelés esetében is ez a meghatározó elv.

    Az emberközpontú vagy szociális vezetési típus

    Ez a technokratikus típus ellentétje, hisz ennél a vezetésnél a munkatársakról való gondoskodás, a belső légkör harmóniája, a munkatársak biztonságérzete a vezérelv. Alaptétele az elégedett dolgozó a munka sikerességének alapja. Domináns elem az alkalmazottak alapos ismeretére való építés.

    Az eddig említettek jelentik a két alap típust, ezek a két szélsőséget képviselik. A vezetési gyakorlat igazolta, a szakirodalom feltárta, hogy még legalább három vezetési típus van jelen mindennapjainkban.

    Ezek a következők:

    A kompromisszumos vezetés

    A kompromisszumos vezetési típust az "arany középútnak" is nevezhetnénk, hisz az a törekvés jellemzi, hogy egy adott időszakban a feladatok megoldásához kellő arányban tartsák szem előtt a termelés műszaki feltételeit és a személyi feltételeket, a jó személyi, emberi kapcsolatokat, hogy ezzel a jó teljesítmény elérését biztosítsák. A technikai és a humán követelmények időleges összhangja jellemzi.
    A közömbös vezetési típus

    E típus képviselői nem figyelnek sem a termelési feladatokra, sem a munkatársakról való gondoskodásra. A gondok a problémák megoldását elodázzák, magukra hagyják a céget. Ezt a látszat megtartása, másrészt nemtörődömség jellemzi.

    A komplex vagy hatékony vezetési típus

    Ez tekinthető az optimális vezetési típusnak, ugyanis maximális érdeklődés jellemzi mind a termelési eredmények, mind a munkatársak iránt. A kompromisszumos vezetési típusnál időleges egyensúlyra való törekvés a jellemző, a komplex típus esetében pedig egy viszonylagosan állandó egyensúly valósul meg a technika és a humán oldal tekintetében. Jellemzője ennek a vezetésnek az, hogy az egyéni, a csoport és a cég (vállalat), a vállalkozási érdekek között összhang állandósuljon. Ez a legkívánatosabb, a legmegfelelőbb vezetési típus.

    2. A vezető

    A vezető hivatásszerűen foglalkozik egy cég, egy szervezet és az ott dolgozók irányításával. A leginkább elfogadott meghatározás szerint: a vezető az a személy, aki tudja, hogy mit és hogyan kell tenni a vezetettek célba juttatásához és ezért felelősséggel is tartozik.

    A vezetési tevékenység témakörében beszéltünk a vezetési típusokról, mivel ezek tartalma, jellemzői inkább tevékenység meghatározottságúak. Bár tény, hogy azok érvényesülésében is van szerepe a vezető személyiségének, de inkább a személy szakmai meghatározottsága jut szerephez, mint tartalmi típusa. A vezetőről, a vezető belső meghatározottságát tükröző stílusról itt célszerű beszélnünk.

    Úgy fogalmazhatunk, hogy a vezetésről szól a típus, a stílus a személyiséghez kapcsolódik, ezért választottuk külön a tipizáló törekvést.

    A vezetői stílus

    A vezető személyiségével hozható szoros kapcsolatba a tevékenységben képviselt stílusa. A stílus a személlyel áll szoros összefüggésben, egy-egy stílus más és más emberi habitust testesít meg. A vezetői, menedzseri munka gyakorlatának tanulmányozása alapján három "klasszikusnak" nevezhető stílust határoztak meg,

  • az autokratikus,

  • a liberálist és

  • a demokratikust.

  • Az utóbbi évek tapasztalati, alapvetően a menedzser-jellegű vezetői tevékenység nyomán figyelték meg és írták le az aktuális vezetői stílust.

    A következőkben a négy vezetői stílust tekintjük át leglényegesebb jellemzőik felvázolásával.

    Az autokratikus vezetői stílus

    Az autokratikus vezetői stílus hatalmi, tekintélyi eszközökkel oldja meg a vezetés feladatait. Jellemző ennek képviselőire, hogy kevésbé támaszkodnak az alárendeltek véleményére, tapasztalataira, javaslataira. Nem igénylik a munkatársi közösség véleményét a vezetési funkciók esetében, például a döntés előkészítésében sem.

    Az autokratikus vezetői stílus - még ha más vonatkozásban igazságos, emberséges magatartással jár is együtt - hosszú távon helytelen, semmiképpen sem eredményez korszerű vezetést. E stílus képviselői nem igénylik a munkatársak segítségét, nem is bontakoztatja ki az ilyen vezető azok alkotó munkavégzését, nem segíti fejlődésüket. Napjaink tapasztalatai azt igazolják, hogy a vezetés egyedül nem képes megoldani a feladatokat, legalább is a ma kívánatos szinten nem.

    Az autokratikus vezetői stílus leszűkíti, korlátozza a vezetés hatékonyságát, hiszen megfosztja magát attól a többlettől, amivel a munkatársak, beosztottak, vezetőtársak hozzájárulhatnak a vezetés színvonalának emeléséhez. Jellemző, hogy a munkatársakat passzivitásra készteti, ezzel fejlődésüket korlátozza, továbblépésüket meggátolja.

    A liberális vezetői stílus

    A liberális vezetői stílus nem is nevezhető vezetésnek (szabad kezet adó, laissez fair). A liberális stílus képviselője megjelöli ugyan a célt, a feladatot, de nem irányít, szükség esetén sem lép közbe, hagy mindent menni a maga útján. Jellemző erre a vezetőre az, hogy fél a népszerűtlennek látszó feladatoktól, a felelősségvállalásától, esetleg nem is tud alternatívát adni. A liberális stílusú vezető legszívesebben soha sem szól bele a dolgok menetébe, az ilyen vezetőtől nem is lehet sokat várni, legalább is tartósan nem.

    Amíg a munkatársak nem ismerik meg ezt a vezetői stílust, addig még kedvelhetik is az ilyen vezetőt, de tiszteletre már nem kerül sor, mert ilyen vezetés mellett a közösség számára elkerülhetetlen a kudarc. A különböző képességek, elképzelések összefogása, gyakorlati irányítása, célok és feladatok megvalósításának összehangolása a vezető, elsőrendű feladta, tevékenységének lényegi vonása volna. Itt azonban nincs vezetés, elmarad a tevékenység összehangolása, akkor helyet kap a disszonancia, a fejetlenség, ez pedig csak kudarcot szülhet.

    A liberális vezetői stílus azonban nem tévesztendő össze azzal, amidőn a vezető hagyja munkatársait önállóan tevékenykedni, önállóságukat messzemenően kibontakoztatni, és csak akkor avatkozik be, ha ezt szükségesnek látja. Ez az alkotóerő kibontakozására épít, eredményeket hoz, az kívánatos, modern vezetésre valló el-járás.

    A demokratikus vezetői stílus

    A demokratikus vezetői stílus az eddig említettekhez viszonyítva a legkorszerűbb, a legmegfelelőbb a vezető számára. Miben áll ennek a demokratizmusa? Abban, hogy az e stílus képviselője messzemenően épít a munkatársi közösségre, támaszkodik a kezdeményezőkészségére, tapasztalataira, véleményére, javaslataira. Ez lehetővé teszi, hogy a vezető döntése előtt az így kialakult alternatívákat mérlegelje és erre alapozva a vélhetően leghelyesebb döntést hozza. Itt sem nélkülözhető természetesen a vezető egyszemélyi felelőssége, hisz a közösség előkészítésben való részvételét követően a döntés már a vezető személyes felelőssége és a feladat végrehajtásának megkövetelése is az ő kötelezettsége. A demokratikus vezető eszközei közé tartozik a meggyőzés, a célok, a feladatok világos körvonalazása is, amely a végrehajtásban biztosítja a dolgozók aktív részvételét.

    A demokratikus vezetési stílus kibontakoztatja a munkatársak aktivitását, mindenki számára biztosított a fejlődés, a továbblépés. Ennek a vezetésnek jellemzője az, hogy maga mellé állítja a jó szakembereket, nem ő akar a szakmai csúcs lenni.

    A demokratizmus helytelen értelmezését jelenti viszont az, amikor a vezető minden apró-cseprő kérdésben a közösséghez fordul. Ez már nem a demokratikus vezetői stílus jellemzője, hanem félelem a felelősségtől, az egyszemélyi döntéstől. Előfordul a demokratizmus játszása is, amikor a vezető megkérdezi a munkahelyi közösséget, a vezetőtársakat, meghallgatja javaslataikat, érveiket, hagyja is vitatkozni őket, de a döntéshozatalnál nem veszi mindezt figyelembe, vagy már eleve kész a döntése a megkérdezés idején. Ez gyakran a "megrettent" autokrata vezető kimenekülési próbálkozása.

    Az aktuális vezetői stílus

    A három "klasszikusnak" nevezhető vezetői stílust illetően megállapíthatjuk, hogy teljes tisztaságában, eredetiségében nagyon nehéz lenne ilyen stílusokat találni, ezek csak elméleti kategóriaként ilyen egyértelműek. Ezek a vezetői stílusok még egy vezetőnél is keverednek, csupán valamelyik domináns szerepéről beszélhetünk és erre alapozottan mondjuk autokratikusnak, liberálisnak, vagy éppen demokratikusnak az adott vezető stílusát. Mivel tiszta formában egyik stílus sem lelhető fel, az elmélet művelői keresték az optimális stílust, a mai követelményeknek legmegfelelőbb vezetői magatartás-keretet, amit a több stílus jegyeit is magában foglaló formában találtak meg. Ezt először vegyes stílusként nevezték, majd kialakult a legmegfelelőbb elnevezése az aktuális vezetői stílus.

    Az aktuális vezetői stílus lényegében az adott helyzetben szükséges stíluselemeket foglalja magában, alapja a demokratikus vezetői stílus.

    Ma az optimális stílus, a menedzser típusú tevékenységgel harmonizáló, korszerű csak az aktuális stílus lehet. Napjaink vezetésével szemben támasztott követelmények csak ebben a vezetői felfogásban teljesülhetnek.

    Szükséges megemlítenünk, hogy az érvényesülő vezetői stílust alapvetően két tényező határozza meg, az egyik a vezető személyisége - személyiségtípusa, felkészültsége, képességeinek szintje, azaz a kompetencia -, a másik pedig a vezetésével működő munkahelyi közösség - a munkatársak felkészültsége, az emberi-, közösségi viszonyok, egy-egy csoportban kialakult szokások - állapota. Az optimálisnak tekinthető vezetői stílus alkalmazása, funkcionálása tehát két tényező függvénye, általában egy bizonyos idő és "tájékozódó" folyamat szükséges mind a vezető, mind a munkatársak részéről eléréséhez. Talán nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy a munkatársi közösségek milyensége maghatározó tényező a vezetői munka stílusa és eredményessé.


    Források:

    - Bene László: A vezetés tudományos megalapozása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1970.
    - Szabó László: Vezetői döntések a szervezetben. In: Vezetési ismeretek II. Szerk.: Susánszky János,
    Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1968.


  • Follow hrportal_hu on Twitter

    A kisboltokat lehetetlenítheti el a vasárnapi pótlék

    Bár csak ősszel indul újra az egyeztetés a vasárnapi pótlék kérdéséről, illetve az nyitva tartás újra felmelegített témájáról, az eddig nyilvánosságra került tervek mindenképpen több tízmilliárd forintos többletkiadást jelentenek a kereskedelemben, írja a VG Online.tovább..

    További cikkek
    Járulékcsökkentés és adóreform - az ellenzék szerint ez az elvándorlás ellenszere

    Az LMP társelnöke zsákutcának tartja a kormány foglalkoztatáspolitikáját, Szél Bernadett szerint ugyanis a legfrissebb statisztikák is azt mutatják:... Teljes cikk

    Veszélyben a munkaügyi bíróságok?

    Sajtóértesülés szerint egy új bírósági rendszert kíván alkotni a kormány. A kiszivárgott dokumentumban azonban megjelenik a munkaügyi bíróságok... Teljes cikk

    "Nyugdíj mindig lesz, az a kérdés, mennyi"

    Nem mehet csődbe a magyarországi nyugdíjrendszer - mondta az InfoRádióban Futó Gábor ügyvéd, társadalombiztosítási szakértő. Teljes cikk

    Távozik a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet vezetője

    Önként távozik a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója - tudta meg a Népszabadság. Teljes cikk

    A gazdasági növekedésről és munkahelyteremtésről szól a következő G20-csúcs

    A munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés és a nemzetközi beruházások tartoznak majd a hangcsoui G20-csúcs kiemelkedő témái közé - jelentették... Teljes cikk

    Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

    Dubaj: elbocsátották a vezetőket, mert lógtak

    A dubaji városi kormányzat több vezetőjét elbocsátotta Sejk Mohamed bin Rasíd Ál-Maktúm, Dubaj uralkodója és az Egyesült Arab Emírségek...