Szerző: Mohácsi Györgyi Megjelent: 10 éve

Társadalom-biztosítás: változások április 1-jétől

Jóllehet a legtöbb társadalombiztosítási módosítás már tavaly szeptember 1-jével és idén január 1-jével megtörtént, április 1-jétől is hatályos lesz a már korábbiakban bejelentett néhány változtatás. Cikkünkben a közeljövőben hatályos módosulások közül a munkáltató szempontjából lényeges elemeket gyűjtöttük össze.

1.Táppénzjogosultság időtartama (Lsd. 1997/LXXXIII. tv. 46. §)

2007. április 1-jétől azon magánszemélyek és egészségbiztosítási ellátásra jogosultak, akiknek biztosított jogviszonya megszűnt, a megszűnés időpontjától számítva 45 napig vehetik igénybe a táppénzt, ellenben a jelenleg is érvényben lévő 90 nappal. Vagyis a passzív jogú táppénz időtartama a módosítás értelmében a felére fog csökkeni. Amennyiben a biztosított egészségügyi állapota alapján (kezelőorvosa igazolása mellett) rokkantsági nyugdíjra jogosult, úgy a kezelőorvosnak a táppénz lejárta előtt 15 nappal kezdeményeznie kell a csökkent keresőképességének a megállapítását.

A táppénzt érintően további törvényben és jogszabályban előírt változtatások 2007. április 1-vel nem várhatóak, tehát a táppénzfizetés maximális időtartama (1 év, amennyiben előzetesen legalább ennyi ideig folyamatos volta biztosítás), valamint a táppénzre való jogosultság meghatározása sem változott (1997/LXXXIII. tv. 48 1-5 bekezdés).

2. Nyugdíjas evások járulékfizetési kötelezettsége (Lsd. 1997/LXXX. tv. 37. § 1-2 bekezdés)

Április 1-jétől a nyugdíjas egyéni vállalkozóknak 9 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetniük, szemben a 2007. január 1-jével módosított 16 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékkal. A járulékfizetés alapja továbbra sem módosult, vagyis marad az eva-alap 10 százaléka.

3. Nyugdíjas foglalkoztatottak járulékfizetésének módosulása (Lsd. 1997/LXXX. Tv. 19. § 2 bekezdés és 1997/LXXXI. tv. 22/A § 1 bekezdés)

A nyugdíjas foglalkoztatottak 8,5 százaléka nyugdíjjárulékot köteles fizetni a járulékalapot képező kereste után. A járulékbefizetés a nyugdíjas foglalkoztatott döntésétől függően már 2007. január 1-jétől megkezdődhetett, azonban kötelező érvényűvé április 1-jétől válik. A nyugellátás mértékét a járulékalapot képező jövedelem havi átlagos összegének 0,4 százalékával kell emelni (egy évre, azaz 365 napra vonatkozóan, ettől eltérően időarányosan számítható ki).

4. Alkalmi munka közterhei

A foglalkoztatónak 2007. április 1-jétől nem kell természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetnie alkalmi foglalkoztatás esetén. Az alkalmi munkavállaló a minimálbér (2007-ben 65 500 forint) 9 százalékát fizeti be a járuléktörvény szabályai szerint, ami a természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetét szolgálja. Amennyiben az illetékes önkormányzat polgármestere igazolja, hogy az alkalmi munkavállaló bére nyugdíjminimum és a minimálbér összege közé esik, úgy a tényleges jövedelme képezi a járulékbefizetés alapját.

Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatónak már nem kell a továbbiakban az alkalmi munkavállalók után a természetbeni egészségbiztosítás járulékait megfizetni, mentesül annak fizetési kötelezettsége alól, viszont továbbiakban is a foglalkoztató terhe a nyugdíjbiztosítási-járulék befizetése, valamint a közteherjegy kiváltásával az egyéni nyugdíjjárulék, magánpénztári tagdíj, a tételes egészségügyi hozzájárulás, a személyi jövedelemadó, valamint a munkaadói és munkavállalói járulék megfizetése.
Az ilyen jellegű foglalkoztatás során, az alkalmi munkavállaló beleegyezése mellett, annak fizetési kötelezettségét más személy vagy szerv is átvállalhatja, amennyiben ebbe az adóhatóság beleegyezik (pl. a foglalkoztató).

Az átvállaló félnek az átvállalást követően 15 napon belül be kell jelentenie az illetékes adóhatóságnak a fizetési kötelezettség változását, aki az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv felé továbbítja a kérést.

5. Külföldön munkát vállalók járulékfizetési kötelezettsége (Lsd. 1997/XXX. Tv. 39. § 2-6 bekezdés)

A külföldön munkát vállalók 9 százaléka egészségügyi járulék fizetésére köteles. A járulékfizetési kötelezettséget – hasonlóan, ahogy az alkalmi foglalkoztatottak körében – egy arra illetékes személy vagy szerv átvállalhatja. A járulékfizetés átvállalását a járulékfizetésre kötelezettnek 15 napon belül az adóhatóság felé jelezni szükséges. Amennyiben a járulékfizetési kötelezettséget átvállaló mégsem tesz eleget kötelezettségének, úgy a 2007. április 1-jétől 9 százalékos egészségbiztosítási járulékot az eredeti kötelezettnek, azaz a külföldön munkát vállalt magánszemélynek kell megfizetnie.

Végül egy módosulás az igazgatási szervek feladatkörében: a kifizetőhellyel nem rendelkezők részére április 1-jétől a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai látják el a családtámogatási feladatokat, vagyis állapítják meg és folyósítják a családtámogatásokat.


Mohácsi Györgyi
Follow hrportal_hu on Twitter

Szabadságra kell-e küldeni a munkavállalókat az év vége közeledtével vagy átvihető a ki nem adott szabadság a következő évre?

Lassan itt az év vége, ezért a vállalkozásoknak időszerű áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók hány nap szabadságot vettek ki az éves szabadságból, illetve hány nap szabadság adható még ki részükre. A kérdés azért is aktuális, mert a Munka törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni (azaz a 2016. évi szabadságot a 2016-os évben). A szabadság kiadása csak a törvényben meghatározott kivételes esetékben és feltételekkel vihető át a következő évre. De melyek is pontosan a szabadság kiadásának szabályai? A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjével, Dr. Parázsó Helgával beszélgettünk erről a témáról. tovább..

További cikkek
Szabadságra kell-e küldeni a munkavállalókat az év vége közeledtével vagy átvihető a ki nem adott szabadság a következő évre?

Lassan itt az év vége, ezért a vállalkozásoknak időszerű áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók hány nap szabadságot vettek ki az éves... Teljes cikk

Szabadságra kell-e küldeni a munkavállalókat az év vége közeledtével vagy átvihető a ki nem adott szabadság a következő évre?

Lassan itt az év vége, ezért a vállalkozásoknak időszerű áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók hány nap szabadságot vettek ki az éves... Teljes cikk

A családosokat és messziről járó dolgozókat támogatja az EU

A bölcsődei, óvodai férőhelyek bővítésére 8,8 milliárd forintot, a munkaerő-mobilitás támogatására 24,4 milliárdot ad az EU Magyarországnak - írja a napi.hu. Teljes cikk

Bíznak abban, hogy a magyaroknak is nyitva marad az Egyesült Királyság

Bízom benne, hogy az Egyesült Királyság és Brüsszel meg tud egyezni arról, hogy az uniós állampolgárok - köztük a magyarok - a Brexit után is a... Teljes cikk

Lojálisabb és kevesebbet hiányzik a dolgozó, ha van jóléti program

A dolgozói jólét programok jelentősen növelhetik a munkavállalók lojalitását és munkakedvét - közölte a Xerox legfrissebb, 33 ország 428... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

A TB-járulékot is csökkenti Románia

A jelenlegi 29 százalékról 27,5 százalékra csökken jövő év decemberétől a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítása járulék...