A rendes szabadság az új törvény szerint is alapszabadságból és pótszabadságból áll. Különbség, hogy a mostani szabályozás szerint az alapszabadság mértéke az életkorral arányosan növekszik. Az új törvény viszont egységesen 20 napban állapítja meg az alapszabadságot, az életkor alapján pedig pótszabadságként járnak további napok a munkavállalónak, mégpedig ugyanolyan számban, mint ma - írja Kártyás Gábor munkajogász HR Portálon futó munkajogi blogjában. Fontos változás lesz, hogy az új törvény szerint a rendes szabadságot nem napokban, hanem órákban kell elszámolni. Azaz egy nap szabadság 8 óra munkavégzés alól mentesít.

Egészen június elejéig úgy volt, hogy a kollektív megállapodás, az üzemi megállapodás vagy a felek külön megállapodása alapján a pótszabadságok száma csökkenthető. Czomba Sándor államtitkár azonban bejelentette, változtatnak a törvényen, így a pótszabadság kérdésében nemcsak a munkaszerződésben, hanem a kollektív szerződésben is kizárólag a munkavállaló javára lehet majd eltérni.

Jó hír, hogy 2012. január 1-je óta jelenleg is, de az új Mt. szerint is mindkét szülőt megilleti a gyermek után járó pótszabadság (egy gyermek után kettő, kettő után négy, kettőnél több gyermek esetén összesen 7 nap). Korábban ezt a kedvezményt csak az egyik szülő vehette igénybe. Továbbá az új törvény pótszabadsággá alakítja az apák munkaidő-kedvezményét. Ez alapján az apa 5 munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha gyermeke születik.

Az új Mt. a szabadságok kiadásának tekintetben is hoz fontos változásokat. A törvény megőrzi azt a sajátosságot, hogy a köznyelvi fordulattal szemben a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. A szabadsággal tehát elsősorban a munkáltató rendelkezik, és - a munkavállaló véleményének meghallgatása után - maga dönti el, hogyan ütemezi a szabadságot. Évente 7 munkanap szabadságot azonban a munkavállaló kérése szerint kell kiadni, legfeljebb két részletben. Ez a fiatalabb munkavállalók (43 év alatt) számára kedvezőbb változás a hatályos szabályokhoz (5 munkanappal rendelkezik a munkavállaló) képest.

A szabadság felaprózódása ellen született az a szabály, amely szerint csak a munkavállaló beleegyezésével lehet a szabadságot úgy kiadni, hogy ne legyen egy legalább 14 napos összefüggő pihenés az év során.

Akár a munkáltató adja ki a szabadságot, akár a munkavállaló kívánja igénybe venni, a másik felet 15 nappal előre értesíteniük kell erről a szándékukról az új törvény szerint. 2012. január 1-jétől hatályos az a szabály azonban, hogy különös méltánylást érdemlő személyi, családi körülmény esetén a munkavállalót mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól.

Szintén csökkentő tényező, hogy az új szabályozás szűkíti azoknak az időtartamoknak a körét, amelyekre tényleges munkavégzés hiányában is jár szabadság. A hatályos Mt. szerint ide tartozik például a keresőképtelen betegség, vagy a szülési szabadság időtartama. Az is újdonság lesz, hogy a fogyatékos gyermekek után további két munkanap pótszabadság jár majd. Emellett minden munkavállalónak járni fog 5 nap plusz szabadság, akinél a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos egészségkárosodást állapított meg.

További részletek Kártyás Gábor munkajogász blogjában olvashatóak: www.hrblog.hu/azujmt