Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 4 éve

Tiszta víz a pohárban - szabadság az új munkajog szerint

Az új Munka Törvénykönyve (Mt.) július elsejétől lép hatályba, a törvénynek vannak azonban olyan átmenetei rendelkezések, melyek az adminisztráció csökkentése és a világos joggyakorlat érdekében csak december 31. után lépnek életbe. Ilyen például a szabadságok kiadása is.

A rendes szabadság az új törvény szerint is alapszabadságból és pótszabadságból áll. Különbség, hogy a mostani szabályozás szerint az alapszabadság mértéke az életkorral arányosan növekszik. Az új törvény viszont egységesen 20 napban állapítja meg az alapszabadságot, az életkor alapján pedig pótszabadságként járnak további napok a munkavállalónak, mégpedig ugyanolyan számban, mint ma - írja Kártyás Gábor munkajogász HR Portálon futó munkajogi blogjában. Fontos változás lesz, hogy az új törvény szerint a rendes szabadságot nem napokban, hanem órákban kell elszámolni. Azaz egy nap szabadság 8 óra munkavégzés alól mentesít.

Egészen június elejéig úgy volt, hogy a kollektív megállapodás, az üzemi megállapodás vagy a felek külön megállapodása alapján a pótszabadságok száma csökkenthető. Czomba Sándor államtitkár azonban bejelentette, változtatnak a törvényen, így a pótszabadság kérdésében nemcsak a munkaszerződésben, hanem a kollektív szerződésben is kizárólag a munkavállaló javára lehet majd eltérni.

Jó hír, hogy 2012. január 1-je óta jelenleg is, de az új Mt. szerint is mindkét szülőt megilleti a gyermek után járó pótszabadság (egy gyermek után kettő, kettő után négy, kettőnél több gyermek esetén összesen 7 nap). Korábban ezt a kedvezményt csak az egyik szülő vehette igénybe. Továbbá az új törvény pótszabadsággá alakítja az apák munkaidő-kedvezményét. Ez alapján az apa 5 munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha gyermeke születik.

Az új Mt. a szabadságok kiadásának tekintetben is hoz fontos változásokat. A törvény megőrzi azt a sajátosságot, hogy a köznyelvi fordulattal szemben a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. A szabadsággal tehát elsősorban a munkáltató rendelkezik, és - a munkavállaló véleményének meghallgatása után - maga dönti el, hogyan ütemezi a szabadságot. Évente 7 munkanap szabadságot azonban a munkavállaló kérése szerint kell kiadni, legfeljebb két részletben. Ez a fiatalabb munkavállalók (43 év alatt) számára kedvezőbb változás a hatályos szabályokhoz (5 munkanappal rendelkezik a munkavállaló) képest.

A szabadság felaprózódása ellen született az a szabály, amely szerint csak a munkavállaló beleegyezésével lehet a szabadságot úgy kiadni, hogy ne legyen egy legalább 14 napos összefüggő pihenés az év során.

Akár a munkáltató adja ki a szabadságot, akár a munkavállaló kívánja igénybe venni, a másik felet 15 nappal előre értesíteniük kell erről a szándékukról az új törvény szerint. 2012. január 1-jétől hatályos az a szabály azonban, hogy különös méltánylást érdemlő személyi, családi körülmény esetén a munkavállalót mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól.

Szintén csökkentő tényező, hogy az új szabályozás szűkíti azoknak az időtartamoknak a körét, amelyekre tényleges munkavégzés hiányában is jár szabadság. A hatályos Mt. szerint ide tartozik például a keresőképtelen betegség, vagy a szülési szabadság időtartama. Az is újdonság lesz, hogy a fogyatékos gyermekek után további két munkanap pótszabadság jár majd. Emellett minden munkavállalónak járni fog 5 nap plusz szabadság, akinél a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos egészségkárosodást állapított meg.

További részletek Kártyás Gábor munkajogász blogjában olvashatóak: www.hrblog.hu/azujmt
Follow hrportal_hu on Twitter

Munkaerőhiány esetén is jár szabadság - több szektorban nem adják ki a munkavállalók nyári szabadságát

A munkaerőhiány, mely egyre több szektor specialitása, hosszú idő óta problémát jelent a munkaerőpiacon, ahogyan erre dr. Simon Attila István munkaerő-piacért felelős helyettes államtitkár is rámutatott a HR Portál és a KRS Ügyvédi Iroda által együttesen szervezett, 2016. május 24. napján a MÜPA Üvegtermében tartott foglalkoztatási rendezvényen. Okai részben a képzett munkaerő hiányában, részben pedig az alacsony bérekben keresendőek. Ennek következményei pedig a szabadságolások idején jól láthatóak: a vendéglátás után már az építőiparban sem adják ki a nyári szabadságokat. Érdemes tehát szemügyre venni a szabadság kiadására vonatkozó fontosabb szabályokat.tovább..

További cikkek
Káosz a brit gazdaságban

Rövid távon már káoszba fordult a brit gazdaság a Brexit miatt, de hosszú távon sem kecsegtet sok jóval az EU-n kívüli lét a brit gazdaságnak - írta az Index. Teljes cikk

A népvándorlás miatt döntöttek a britek a Brexit mellett?

Orbán Viktor szerint a migrációs válságra adott válasz döntötte el a brit népszavazás eredményét. A miniszterelnök ezt a Kossuth rádió 180 perc... Teljes cikk

Lemondott David Cameron

Bejelentette távozási szándékát pénteken David Cameron brit miniszterelnök, miután az EU-tagságról tartott népszavazáson a kilépést pártoló... Teljes cikk

Inemuri: a munkába belefáradt japán bárhol álomra hajtja a fejét

A japánok annyit dolgoznak, hogy az alvásra egyszerűen nem jut idejük. Egyáltalán nem akadnak fenn azon, ha valaki kihasználja a tömegközlekedés... Teljes cikk

Jutalom a polgármesternek, sztrájk közben

Másfél milliós jutalmat szavaztak meg Budaörs polgármesterének, miközben munkatársai éppen sztrájkoltak, mert évek óta nem emelkedett az... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Kérdések a szabadságolással kapcsolatban

Több válaszát olvastam szabadsággal kapcsolatban, de sajnos Társaságunk dolgozóira vonatkoztatva nem tudom alkalmazni, ezért kérem...
© Copyright HR Portal - 2003 - 2016