Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 5 éve

Tiszta víz a pohárban - szabadság az új munkajog szerint

Az új Munka Törvénykönyve (Mt.) július elsejétől lép hatályba, a törvénynek vannak azonban olyan átmenetei rendelkezések, melyek az adminisztráció csökkentése és a világos joggyakorlat érdekében csak december 31. után lépnek életbe. Ilyen például a szabadságok kiadása is.

A rendes szabadság az új törvény szerint is alapszabadságból és pótszabadságból áll. Különbség, hogy a mostani szabályozás szerint az alapszabadság mértéke az életkorral arányosan növekszik. Az új törvény viszont egységesen 20 napban állapítja meg az alapszabadságot, az életkor alapján pedig pótszabadságként járnak további napok a munkavállalónak, mégpedig ugyanolyan számban, mint ma - írja Kártyás Gábor munkajogász HR Portálon futó munkajogi blogjában. Fontos változás lesz, hogy az új törvény szerint a rendes szabadságot nem napokban, hanem órákban kell elszámolni. Azaz egy nap szabadság 8 óra munkavégzés alól mentesít.

Egészen június elejéig úgy volt, hogy a kollektív megállapodás, az üzemi megállapodás vagy a felek külön megállapodása alapján a pótszabadságok száma csökkenthető. Czomba Sándor államtitkár azonban bejelentette, változtatnak a törvényen, így a pótszabadság kérdésében nemcsak a munkaszerződésben, hanem a kollektív szerződésben is kizárólag a munkavállaló javára lehet majd eltérni.

Jó hír, hogy 2012. január 1-je óta jelenleg is, de az új Mt. szerint is mindkét szülőt megilleti a gyermek után járó pótszabadság (egy gyermek után kettő, kettő után négy, kettőnél több gyermek esetén összesen 7 nap). Korábban ezt a kedvezményt csak az egyik szülő vehette igénybe. Továbbá az új törvény pótszabadsággá alakítja az apák munkaidő-kedvezményét. Ez alapján az apa 5 munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha gyermeke születik.

Az új Mt. a szabadságok kiadásának tekintetben is hoz fontos változásokat. A törvény megőrzi azt a sajátosságot, hogy a köznyelvi fordulattal szemben a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. A szabadsággal tehát elsősorban a munkáltató rendelkezik, és - a munkavállaló véleményének meghallgatása után - maga dönti el, hogyan ütemezi a szabadságot. Évente 7 munkanap szabadságot azonban a munkavállaló kérése szerint kell kiadni, legfeljebb két részletben. Ez a fiatalabb munkavállalók (43 év alatt) számára kedvezőbb változás a hatályos szabályokhoz (5 munkanappal rendelkezik a munkavállaló) képest.

A szabadság felaprózódása ellen született az a szabály, amely szerint csak a munkavállaló beleegyezésével lehet a szabadságot úgy kiadni, hogy ne legyen egy legalább 14 napos összefüggő pihenés az év során.

Akár a munkáltató adja ki a szabadságot, akár a munkavállaló kívánja igénybe venni, a másik felet 15 nappal előre értesíteniük kell erről a szándékukról az új törvény szerint. 2012. január 1-jétől hatályos az a szabály azonban, hogy különös méltánylást érdemlő személyi, családi körülmény esetén a munkavállalót mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól.

Szintén csökkentő tényező, hogy az új szabályozás szűkíti azoknak az időtartamoknak a körét, amelyekre tényleges munkavégzés hiányában is jár szabadság. A hatályos Mt. szerint ide tartozik például a keresőképtelen betegség, vagy a szülési szabadság időtartama. Az is újdonság lesz, hogy a fogyatékos gyermekek után további két munkanap pótszabadság jár majd. Emellett minden munkavállalónak járni fog 5 nap plusz szabadság, akinél a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos egészségkárosodást állapított meg.

További részletek Kártyás Gábor munkajogász blogjában olvashatóak: www.hrblog.hu/azujmt
Follow hrportal_hu on Twitter

Jogszerűen ellenőrizhetők az állásra jelentkezők közösségi oldalon megosztott adatai?

Napjaink digitális világában szinte ellenállhatatlannak tűnik a kísértés, hogy a leendő munkatársakat egy egyszerű Google keresés segítségével, vagy a közösségi oldalon található profiloldalon fellelhető információk alapján ellenőrizzük, hiszen a pályázó online aktivitásának áttekintésével számos - az álláspályázatra elküldött önéletrajzban nem szereplő - információ birtokába juthatunk. Ezzel összefüggésben HR, fejvadász és munkáltatói körökben napi szinten vetődik fel a kérdés, hogy az állásra jelentkező pályázó közösségi oldalakon elérhető adatai vajon felhasználhatók-e a felvételi folyamat során, ezt a kérdést járja körül a Valós jogok blog.tovább..

További cikkek
Nem akarnak szabad munkaerő-áramlást, így Nagy-Britannia kilép az egységes európai piacról

Nagy-Britannia átfogó és bátor szabadkereskedelmi egyezményre törekszik, de nincs szándékában az egységes piac részének maradni, mondta el Theresa... Teljes cikk

Jogszerűen ellenőrizhetők az állásra jelentkezők közösségi oldalon megosztott adatai?

Napjaink digitális világában szinte ellenállhatatlannak tűnik a kísértés, hogy a leendő munkatársakat egy egyszerű Google keresés segítségével,... Teljes cikk

A munkavállalói készségek miatt aggódnak a vezérigazgatók

A vállalatok vezérigazgatói számos aggodalomra okot adó fejleményt látnak idén, a gazdaság növekedési kilátásaival kapcsolatban azonban... Teljes cikk

Havi 560 eurót kapnak munkanélküliek a finn alapjövedelem-kísérletben

Elindult Finnországban az a kísérlet, amelyben 2000 munkanélküli, akit véletlenszerűen választanak ki, két évig havi 560 euró feltétel nélküli... Teljes cikk

Különleges státusza lehet a londoni Citynek?

Specifikus különtárgyalásokra lesz szükség London pénzügyi központjával Nagy-Britannia kilépési folyamata során, a pénzügyi stabilitás... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Szabadságra kell-e küldeni a munkavállalókat az év vége közeledtével vagy átvihető a ki nem adott szabadság a következő évre?

Lassan itt az év vége, ezért a vállalkozásoknak időszerű áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók hány nap szabadságot vettek ki az éves...