Tovább csökkent a dolgozó nők aránya a magyar munkaerőpiacon
A felsővezetők alig 18 százaléka nő Magyarországon, bónuszuk pedig átlagban majdnem a negyedével marad el a férfiakétól. Tovább csökkent a dolgozó nők aránya a magyar munkaerőpiacon és továbbra is kevesebb pénzt visznek haza - ezek a Hay Group női munkavállalókra vonatkozó 2013-as felmérésének a legérdekesebb eredményei.
Jóval drámaibbak a számok, ha munkaköri kategóriákra bontjuk az elemzést. A felsővezetők között jelentős mértékben csökkent a nők aránya: míg 2011-ben a vezetők 19,1 százaléka volt nő, idén már csak 18,3 százalékuk az.
A két évvel ezelőtthöz képest minden kategóriában kisebb a nők aránya, így abban a szakértői körben is, ahol korábban több nő dolgozott, mint férfi.
Az alábbi táblázat bemutatja, milyen a férfiak és a nők aránya az egyes munkakörökben 2013-ban.
Bérek - hiába dolgoznak azonos munkakörben, a nők átlagosan a férfiak bérének csupán 94,4 százalékát keresik.
Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy az egyes csoportokban mekkora a női fizetések átlagos aránya, ha mindenhol a férfiakét tekintjük 100 százaléknak.
Bónuszok - lehangolóbb a kép, ha a bónuszokat, vagyis a teljesítmény alapú kifizetéseket vesszük figyelembe: a nők átlagosan csupán a férfiak bónuszának a 83,5 százalékát kapják kézhez.
Még rosszabb a helyzet a felsővezetők körében, ahol ez az arány csupán 78,5 százalék.
A bónusszal kapcsolatos idei értékek mindezzel együtt radikális javulást mutatnak a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, hiszen akkor volt olyan csoport, ahol a nők a férfiak bónuszának csak a felét kapták meg.
Az alábbi grafikon a ténylegesen kifizetett bónuszok arányát mutatja munkaköri csoportokként. Mindenütt a férfiak bónuszát tekintettük száz százaléknak.
Célprémiumok - Enyhén képmutató bérpolitikáról árulkodó képet kapunk, ha megvizsgáljuk az úgynevezett célprémiummal kapcsolatos számokat.
A célprémium az az elméleti, előre rögzített bónusz, amit egy munkavállaló akkor kap meg, ha a számára kitűzött célokat száz százalékosan teljesíti (vagyis sem túlteljesítés, sem alulteljesítés nem történik).
Az érdekes az, hogy a legtöbb munkavállalói kategóriában - leszámítva a felsővezetőket - a nők célprémium-aránya szinte mindenütt kb. 10 százalékkal magasabb, mint a ténylegesen kifizetett bónusz esetében!
Ez csak úgy lehet, ha a nők - mivel a nekik elméletben járó bónusz alig marad el a férfiakétól - azért kapnak végül kézhez jóval kevesebb jutalmat, mert tendenciaszerűen rosszabbul teljesítenek, mint az erősebbik nem képviselői.
Nyilván ez már csak a nagy számok statisztikai törvénye miatt sem lehet így, ezért valószínűleg azzal a helyzettel állunk szemben, hogy a nők kevesebb esetben kapják meg a számukra előírt teljes bónuszt, mint a férfiak.
Az alábbi grafikon a célprémium arányait mutatja munkaköri csoportonként, a száz százalékot itt is a férfiak célprémiuma jelenti.
Vállalati autók - nem jobb a helyzetük a nőknek a leglátványosabb juttatás, a vállalati gépkocsi terén sem. A szakértői pozíciókban szinte kétszer akkora az esélye egy férfinak arra, hogy céges autót kapjon, mint egy nőnek, és még középvezetői szinten is jelentős, 10 százaléknyi különbség figyelhető meg.
Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a női és a férfi munkavállalók hány százaléka jogosult vállalati gépkocsira a különböző munkaköri csoportokban (az adminisztratív/fizikai dolgozók között nem jellemző a gépkocsi juttatás).
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Gazdasági és társadalmi tényezők állnak a hátterében annak a ténynek, hogy több nő keres állást Európában mint Észak-Amerikában. Szerepet... Teljes cikk
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
- A szexi pozíciónevek csapdája 3 napja
- Megérkeztek a KSH adatai: emelkedett a munkanélküliségi ráta 4 napja
- NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti adószámláját 4 napja
- Generációváltás az auditor szakmában - miért olyan nehéz az utánpótlás képzése? 2 hete
- Hazatérési támogatás, bérkiegészítés, adókedvezmény - így csábítsuk haza a külföldön élő magyarokat 2 hete
- Nagy Márton: jövőre újraindul a gazdasági növekedés, a munkaerőpiac is megmozdult 2 hete
- Szakképzés 4.0. - így zajlik a fejlesztés 2 hete
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 2 hete
- Fülöp Attila: Magyarországon csaknem 50 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatási rátája 2 hete
- Grafikon: A 15-64 éves foglalkoztatottak arányának változása 2010 és 2023 között 2 hete
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 2 hete