Tovább csökkent a dolgozó nők aránya a magyar munkaerőpiacon

Csökkent a női foglalkoztatottság - a Magyarországon foglalkoztatott munkavállalók alig 42 százaléka nő, míg ez a szám két évvel ezelőtt még 48 százalék volt - derül ki a Hay Group tanácsadó cég elemzéséből. A válság és az elbocsátások tehát jóval erőteljesebben érintették a nőket, mint a férfiakat.

Jóval drámaibbak a számok, ha munkaköri kategóriákra bontjuk az elemzést. A felsővezetők között jelentős mértékben csökkent a nők aránya: míg 2011-ben a vezetők 19,1 százaléka volt nő, idén már csak 18,3 százalékuk az.

A két évvel ezelőtthöz képest minden kategóriában kisebb a nők aránya, így abban a szakértői körben is, ahol korábban több nő dolgozott, mint férfi.

Az alábbi táblázat bemutatja, milyen a férfiak és a nők aránya az egyes munkakörökben 2013-ban.

Bérek - hiába dolgoznak azonos munkakörben, a nők átlagosan a férfiak bérének csupán 94,4 százalékát keresik.

Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy az egyes csoportokban mekkora a női fizetések átlagos aránya, ha mindenhol a férfiakét tekintjük 100 százaléknak.

Bónuszok - lehangolóbb a kép, ha a bónuszokat, vagyis a teljesítmény alapú kifizetéseket vesszük figyelembe: a nők átlagosan csupán a férfiak bónuszának a 83,5 százalékát kapják kézhez.

Még rosszabb a helyzet a felsővezetők körében, ahol ez az arány csupán 78,5 százalék.

A bónusszal kapcsolatos idei értékek mindezzel együtt radikális javulást mutatnak a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, hiszen akkor volt olyan csoport, ahol a nők a férfiak bónuszának csak a felét kapták meg.

Az alábbi grafikon a ténylegesen kifizetett bónuszok arányát mutatja munkaköri csoportokként. Mindenütt a férfiak bónuszát tekintettük száz százaléknak.

Célprémiumok - Enyhén képmutató bérpolitikáról árulkodó képet kapunk, ha megvizsgáljuk az úgynevezett célprémiummal kapcsolatos számokat.

A célprémium az az elméleti, előre rögzített bónusz, amit egy munkavállaló akkor kap meg, ha a számára kitűzött célokat száz százalékosan teljesíti (vagyis sem túlteljesítés, sem alulteljesítés nem történik).

Az érdekes az, hogy a legtöbb munkavállalói kategóriában - leszámítva a felsővezetőket - a nők célprémium-aránya szinte mindenütt kb. 10 százalékkal magasabb, mint a ténylegesen kifizetett bónusz esetében!

Ez csak úgy lehet, ha a nők - mivel a nekik elméletben járó bónusz alig marad el a férfiakétól - azért kapnak végül kézhez jóval kevesebb jutalmat, mert tendenciaszerűen rosszabbul teljesítenek, mint az erősebbik nem képviselői.

Nyilván ez már csak a nagy számok statisztikai törvénye miatt sem lehet így, ezért valószínűleg azzal a helyzettel állunk szemben, hogy a nők kevesebb esetben kapják meg a számukra előírt teljes bónuszt, mint a férfiak.

Az alábbi grafikon a célprémium arányait mutatja munkaköri csoportonként, a száz százalékot itt is a férfiak célprémiuma jelenti.

Vállalati autók - nem jobb a helyzetük a nőknek a leglátványosabb juttatás, a vállalati gépkocsi terén sem. A szakértői pozíciókban szinte kétszer akkora az esélye egy férfinak arra, hogy céges autót kapjon, mint egy nőnek, és még középvezetői szinten is jelentős, 10 százaléknyi különbség figyelhető meg.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a női és a férfi munkavállalók hány százaléka jogosult vállalati gépkocsira a különböző munkaköri csoportokban (az adminisztratív/fizikai dolgozók között nem jellemző a gépkocsi juttatás).