A kutatást vezető Dr. Poór József egyetemi tanár szerint a "gyakorlati felmérések tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkáltatók 2012-ben ugyanazon értékű munkavállalói juttatást nemcsak pénzben, hanem részben béren kívüli juttatás formájában nyújtják alkalmazottaiknak, így minimális munkáltatói többletköltség mellett magasabb összegű nettó jövedelmet tudnak biztosítani".

A juttatásokat kínáló vállalatok száma az utóbbi években jelentősen megsokszorozódott, az évente változó adószabályok, és a munkáltatókat terhelő adminisztrációs terhek ellenére a legtöbb munkáltató mégis a juttatások mellett dönt.






A juttatások közül lehet a munkáltató által meghatározott elemeket nyújtani a dolgozóknak, de dönthet úgy is a szervezet, hogy felkínálja az egyes elemek közti szabad választás lehetőségét (cafeteria-rendszer keretében). Óhegyi Katalin kutató szerint "a cafeteria elterjedtsége a szervezeti nagysággal van szoros összefüggésben". Míg az 1000 fő fölötti nagyvállalatok 88 százalékánál megtalálható a rugalmas juttatási rendszer valamely formája (72 százaléknál fix juttatásokkal kombinálva), addig a 10 fő alatti mikro-vállalkozások csak mintegy 20 százaléka építette be ösztönzési rendszerébe a választható juttatásokat.






Dr. Beke Jenő, egyetemi docens azt emeli ki, hogy "a cafeteria keretein kívül alanyi jogon vagy a munkakör, illetve beosztás alapján juttatott elemek közül a legtöbben mobiltelefon költségtérítést kínálnak dolgozóiknak, jellemzően a magáncélú használatot is - munkakörönként meghatározott kerettel - lehetővé téve". A felmérés eredményei alapján a legnépszerűbb cafeteria-elem 2012-ben az Erzsébet-utalvány, ezt követi az SZÉP- kártya, valamint az önkéntes pénztári hozzájárulások, az üdülési csekk és internet előfizetés azonban szinte teljesen eltűnt a palettáról.

Az évek óta azonos formában hozzáférhető juttatások (önkéntes pénztárak, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás) aránya lényeges változást nem mutat, a 2011-ben újonnan megjelent, adómentesen adható sportbelépő gyakorisága kissé növekedett, a tavalyi 26 százalékról 30 százalékra. Az idei évtől adómentesen adható egészség-és balesetbiztosítások sem a cafeteriában, sem a garantált juttatások között nem mutatnak jelentős térnyerést.







A felmérésben a cafeteria-rendszert működtető cégek többnyire 5-10 elemet kínáltak dolgozóiknak 2012-ben (63 százalék), négy vagy kevesebb elemet a válaszadó cégek 15 százaléka biztosít. Itt is megfigyelhető a dolgozói létszámmal való összefüggés, a 10 fő alatti vállalkozások max. 4 elemet építenek be a rendszerbe, míg a 10 elem felett kínáló vállalkozások 77 százaléka a 250 főnél többet foglalkoztatók közül kerül ki.