Út a munkához: csak a foglalkoztatási statisztikák javítását szolgálja?
A II. negyedévben országszerte elkészültek az önkormányzati közfoglalkoztatási tervek, több helyen megkezdődött a segélyezettek foglalkoztatása. A tapasztalatok vegyesek. A fogadó intézmények szerint a közvetített munkavállalók többsége nincs felkészülve az adott feladat önálló elvégzésére. A beilleszkedési problémákon túl sokan azért szakítják meg a munkavégzést már az első hetekben, mert a megerőltető fizikai munka sokkal több energiát igényel, mint az otthoni életmód, vagy éppen a feketemunka jobban jövedelmező perspektívát nyújt. Felvetődik, hogy ez a program leginkább a foglalkoztatási statisztikák javítását szolgálja.
Akik foglalkoztathatók...
Az önkormányzatok munkatársai felmérték, kik azok a munkaképes segélyezettek, akik az új szociális törvény szerint rendszeres szociális segély helyett a továbbiakban rendelkezésre állási támogatásra jogosultak és a közfoglalkoztatási programokban való részvételre kötelezhetők. Ebbe a körbe tartoznak:
A pályakezdők, akik számára a munkaügyi központok nem tudtak a végzettségüknek megfelelő munkalehetőséget biztosítani.
A huzamos ideje szociális segélyen lévő inaktívak, akik megőrizték munkaképességüket, hajlandók azonnal munkába állni. Sokan közülük a szürke- vagy a feketegazdaságban jutnak kiegészítő jövedelemhez, és elég ügyesek ahhoz, hogy ez a hatóságok előtt titokban maradjon.
Az önkéntesek, akik a település érdekében minden külön díjazás nélkül eddig is vállaltak munkát (például polgárőrök, parkgondozók).
A "roncstársadalom" tagjai. Utóbbiak olyan tíz, húsz, harminc vagy még több szolgálati idővel rendelkező személyek, akik nem tudják érvényesíteni jogaikat, érdekeiket, így képtelenek korengedménnyel vagy korkedvezménnyel nyugdíjba menni. Sokan közülük valóban szeretnének dolgozni, bár ezt pszichikai, mentális vagy fizikai állapotuk nem teszi lehetővé, ugyanakkor nem minősülnek rokkantnak sem.
...és akik nem
A törvény szigorú feltételei szerint csak azok maradhatnak szociális segélyezett státuszban, akik egészségkárosodottak, 55 év felettiek, vagy akiknek gyermeke vagy a gondozására bízott hozzátartozója számára nem biztosított a napközbeni ellátás.
A "nem foglalkoztathatók" második csoportját azok alkotják, akik nem is akarnak dolgozni. A továbbiakban ők nem lennének jogosultak szociális ellátásra, ám életvitelük, agresszivitásuk miatt az önkormányzatok, különösen vidéken, ahol csak tehetik, kerülik a konfliktushelyzetek kialakulását és továbbra is folyósítják a korábban alanyi jogon járó juttatást. Így a program potenciális "kedvezményezettjei", a társadalmi együttélésre alkalmatlan, deviáns életvitelű népcsoport tagjai maradnak továbbra is segélyezett státuszban.
Vitatott azoknak a helyzete, akik korábban elveszítették a jogosultságukat a szociális segélyre, például azért, mert a munkaügyi felügyelőség éber munkatársai alkalmi munkavállaláson kapták őket. Bár rendszeres jövedelmük azóta sincs, és alkalmi bevételeik nem mindig érik el a minimálbér nettó összegét, ők általában nem folyamodnak újra segélyért, kikerülnek a rendszerből.
Képzésre kötelezettek azok a 35 év alattiak, akik nem végezték el a 8 általánost, számukra az önkormányzatok munkavégzés helyett képzési lehetőséget kötelesek biztosítani. Sokan közülük szívesebben dolgoznának.
A betölthető munkakörök
A közfoglalkoztatási munkaköröket úgy kell meghatározni, hogy azok a programban résztvevők iskolai végzettségéhez igazodjanak. A leggyakoribb tervezett munkakörök:
közterület takarítása
közintézmények takarítása
ároktisztítás
építkezési segédmunkák
mezőgazdasági segédmunkák
konyhai segédmunkák
házi gondozó (bevásárló, ételkihordó, beteglátogató)
biztonsági őr, parkolóőr, portás
karbantartó
gyermekfelügyelő
irodai kisegítő munkák
ügyviteli munkakörökben dolgozók helyettesítése az önkormányzatoknál
közintézményekben egyéb kisegítő-helyettesítő munkakörök
Legnagyobb arányban a szakképzettséget nem igénylő, alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörökbe keresnek közfoglalkoztatottakat. A munka díjazása a mindenkori minimálbér összegével egyezik meg. A szakképzettek és a felsőfokú végzettségűek tíz-tizenötezer forinttal kapnak magasabb bruttó bért, mint a képzettséggel nem rendelkezők.
Vegyes tapasztalatok
Gyakran előfordul, hogy a közfoglalkoztatási program idejére a munkavégzéshez szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre, az önkormányzat nem tudja ezeket biztosítani. Bár ebben az esetben az önkormányzatnak lehetősége van vissza nem térítendő támogatás igénylésére az eszközök beszerzésére, a pályázatok elbírálása hosszadalmas. Hitelből természetesen beszerezhetnék a szükséges munkaeszközöket, azonban a legtöbb önkormányzat eladósodottsága miatt erre nem kerül sor.
A fogadó intézmények - az önkormányzat, valamint az önkormányzat kezelésében lévő intézmények - tapasztalatai szerint a közvetített munkavállalók többsége nincs felkészülve az adott feladat önálló elvégzésére A munkavállalók integrálása hosszú heteket is igénybe vehet, sokan azonban néhány nap után orvosi igazolást hoznak átmeneti keresőképtelenségük igazolására. A beilleszkedési problémákon túl leginkább valamilyen jobban jövedelmező feketemunka áll a háttérben.
Sokan azért szakítják meg a munkavégzést már az első hetekben, mert a megerőltető fizikai munka sokkal több energiát igényel, mint az otthoni életmód. A televízió előtt töltött órákhoz elegendő a chips és a kóla (vagy sör), a munkához azonban más összetételű étrend szükséges. A munkavállalónak egyszerűen nincs lehetősége több élelmiszer megvásárlására és elfogyasztására, hogy megnövekedett energiaszükségletüket biztosítsák. Az első fizetés után pedig gyakran tapasztalják, hogy a munkavégzés jelentős többletkiadásokhoz vezet, munkaképességük fenntartását a minimálbér éppen csak fedezi - vagy nem.
Ahol állandó alkalmazottak és a programban résztvevők dolgoznak együtt, időnként tapasztalható a "csicskáztatás". Az irodai kisegítő munka gyakran portörlést, hamutartók és szemetes kosarak kiürítését jelenti, iratcsomók átvitelét egyik helyiségből a másikba, napközbeni kávéfőzést, bevásárlást. Ezeket a feladatokat nem ritkán az állandó alkalmazottaknál magasabb iskolai végzettségűek látják el.
A program célja az, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevők - akár hosszú, inaktív évek után is - megfelelő munkatapasztalatokat szerezzenek, és így nagyobb eséllyel jussanak tartós foglalkoztatási lehetőséghez a munkaerőpiacon. Erre leginkább azoknak a pályakezdő, legalább középfokú végzettségű fiataloknak van esélyük, akik olyan fogadóintézményhez kerülnek, ahol üresedés várható, és a felvételnél jobb eséllyel indulhatnak, mint az ismeretlen pályázók. Azok lesznek a szerencsés kiválasztottak, akik a közfoglalkoztatás hónapjai után közalkalmazott vagy köztisztviselő státuszba kerülnek az önkormányzatnál vagy valamelyik önkormányzati fenntartású intézménynél.
A munkaerőpiac valós igényeit azonban a legkevésbé sem befolyásolja, hányan és mennyire eredményesen vesznek részt a közfoglalkoztatási programokban. Bár a hazai vállalkozók jelezték, hogy hasonló feltételekkel ők is szívesen alkalmaznának közfoglalkoztatottakat vagy "bérelnének" közmunkásokat az önkormányzatoktól, ez valójában a munkáltatói járulékterhek áthárításának szándékát jelenti. Mindez azonban nehezen megoldható versenyjogi problémákat is felvet. Nyilvánvalóan azok a vállalkozások, amelyek közfoglalkoztatottakat állítanának munkába, versenyelőnybe kerülnének azokkal szemben, akik saját alkalmazottakat foglalkoztatnak, ami viszont számos visszaéléshez és további elbocsátásokhoz vezetne.
A kormányzati gazdaságpolitika csődje, amiért hét év alatt még mindig nem értették meg: a "multik" nem jönnek Magyarországra azért, hogy munkahelyeket teremtsenek, legalábbis nem annyit, amennyi a foglalkoztatási helyzetet érdemben javítaná. Az "olcsó munkaerő" nem elég a versenyképesség növeléséhez, viszont nagymértékben hozzájárult a lakosság elszegényedéséhez és a munkavállalók egészségi állapotának romlásához.
Segély - munka - segély
Mivel a programban jóval kevesebben vesznek részt, mint ahogy előzetesen kalkuláltak az önkormányzatok, lehetőség van arra, hogy azoknak, akik folyamatosan dolgoznak, meghosszabbítsák a közfoglalkoztatott státuszát. Ez azonban nem jelent megoldást hosszabb távon, hiszen a résztvevők nem kerülnek vissza az elsődleges munkaerőpiacra.
A jelenlegi gyakorlat leginkább egy új munkavállalói kaszt kialakulását idézi elő. Olyan emberekét, akik évente néhány hónapra kiszakadnak a segélyezett életmódból, majd amikor az önkormányzat pénze elfogy, munkatapasztalatokkal gazdagodva vissza is térnek oda. Tehát annak ellenére, hogy a program úgy lett meghirdetve: "segély helyett munka", a segélyezési rendszerbe visszatérők mégis azt tapasztalják majd, hogy jól megdolgoztak azért, hogy továbbra is segélyezettek lehessenek. Lehet, hogy a társadalom egyes tagjainak igazságérzetét ez a megoldás kielégíti, a rendszer haszonélvezői mégis azok a segélyezettek maradnak, akik továbbra is megkapják a járandóságukat, annak ellenére, hogy egyetlen napot sem dolgoztak, holott a munkától való távolmaradást egészségi állapotuk egyáltalán nem teszi indokolttá.
Ez a program leginkább a foglalkoztatási statisztikák javítását szolgálja, valós segítséget a valóban dolgozni akaró, tartósan munkanélküliek számára nem jelent.
...és akik nem
A törvény szigorú feltételei szerint csak azok maradhatnak szociális segélyezett státuszban, akik egészségkárosodottak, 55 év felettiek, vagy akiknek gyermeke vagy a gondozására bízott hozzátartozója számára nem biztosított a napközbeni ellátás.
A "nem foglalkoztathatók" második csoportját azok alkotják, akik nem is akarnak dolgozni. A továbbiakban ők nem lennének jogosultak szociális ellátásra, ám életvitelük, agresszivitásuk miatt az önkormányzatok, különösen vidéken, ahol csak tehetik, kerülik a konfliktushelyzetek kialakulását és továbbra is folyósítják a korábban alanyi jogon járó juttatást. Így a program potenciális "kedvezményezettjei", a társadalmi együttélésre alkalmatlan, deviáns életvitelű népcsoport tagjai maradnak továbbra is segélyezett státuszban.
Vitatott azoknak a helyzete, akik korábban elveszítették a jogosultságukat a szociális segélyre, például azért, mert a munkaügyi felügyelőség éber munkatársai alkalmi munkavállaláson kapták őket. Bár rendszeres jövedelmük azóta sincs, és alkalmi bevételeik nem mindig érik el a minimálbér nettó összegét, ők általában nem folyamodnak újra segélyért, kikerülnek a rendszerből.
Képzésre kötelezettek azok a 35 év alattiak, akik nem végezték el a 8 általánost, számukra az önkormányzatok munkavégzés helyett képzési lehetőséget kötelesek biztosítani. Sokan közülük szívesebben dolgoznának.
A betölthető munkakörök
A közfoglalkoztatási munkaköröket úgy kell meghatározni, hogy azok a programban résztvevők iskolai végzettségéhez igazodjanak. A leggyakoribb tervezett munkakörök:
Legnagyobb arányban a szakképzettséget nem igénylő, alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörökbe keresnek közfoglalkoztatottakat. A munka díjazása a mindenkori minimálbér összegével egyezik meg. A szakképzettek és a felsőfokú végzettségűek tíz-tizenötezer forinttal kapnak magasabb bruttó bért, mint a képzettséggel nem rendelkezők.
Vegyes tapasztalatok
Gyakran előfordul, hogy a közfoglalkoztatási program idejére a munkavégzéshez szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre, az önkormányzat nem tudja ezeket biztosítani. Bár ebben az esetben az önkormányzatnak lehetősége van vissza nem térítendő támogatás igénylésére az eszközök beszerzésére, a pályázatok elbírálása hosszadalmas. Hitelből természetesen beszerezhetnék a szükséges munkaeszközöket, azonban a legtöbb önkormányzat eladósodottsága miatt erre nem kerül sor.
A fogadó intézmények - az önkormányzat, valamint az önkormányzat kezelésében lévő intézmények - tapasztalatai szerint a közvetített munkavállalók többsége nincs felkészülve az adott feladat önálló elvégzésére A munkavállalók integrálása hosszú heteket is igénybe vehet, sokan azonban néhány nap után orvosi igazolást hoznak átmeneti keresőképtelenségük igazolására. A beilleszkedési problémákon túl leginkább valamilyen jobban jövedelmező feketemunka áll a háttérben.
Sokan azért szakítják meg a munkavégzést már az első hetekben, mert a megerőltető fizikai munka sokkal több energiát igényel, mint az otthoni életmód. A televízió előtt töltött órákhoz elegendő a chips és a kóla (vagy sör), a munkához azonban más összetételű étrend szükséges. A munkavállalónak egyszerűen nincs lehetősége több élelmiszer megvásárlására és elfogyasztására, hogy megnövekedett energiaszükségletüket biztosítsák. Az első fizetés után pedig gyakran tapasztalják, hogy a munkavégzés jelentős többletkiadásokhoz vezet, munkaképességük fenntartását a minimálbér éppen csak fedezi - vagy nem.
Ahol állandó alkalmazottak és a programban résztvevők dolgoznak együtt, időnként tapasztalható a "csicskáztatás". Az irodai kisegítő munka gyakran portörlést, hamutartók és szemetes kosarak kiürítését jelenti, iratcsomók átvitelét egyik helyiségből a másikba, napközbeni kávéfőzést, bevásárlást. Ezeket a feladatokat nem ritkán az állandó alkalmazottaknál magasabb iskolai végzettségűek látják el.
A program célja az, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevők - akár hosszú, inaktív évek után is - megfelelő munkatapasztalatokat szerezzenek, és így nagyobb eséllyel jussanak tartós foglalkoztatási lehetőséghez a munkaerőpiacon. Erre leginkább azoknak a pályakezdő, legalább középfokú végzettségű fiataloknak van esélyük, akik olyan fogadóintézményhez kerülnek, ahol üresedés várható, és a felvételnél jobb eséllyel indulhatnak, mint az ismeretlen pályázók. Azok lesznek a szerencsés kiválasztottak, akik a közfoglalkoztatás hónapjai után közalkalmazott vagy köztisztviselő státuszba kerülnek az önkormányzatnál vagy valamelyik önkormányzati fenntartású intézménynél.
A munkaerőpiac valós igényeit azonban a legkevésbé sem befolyásolja, hányan és mennyire eredményesen vesznek részt a közfoglalkoztatási programokban. Bár a hazai vállalkozók jelezték, hogy hasonló feltételekkel ők is szívesen alkalmaznának közfoglalkoztatottakat vagy "bérelnének" közmunkásokat az önkormányzatoktól, ez valójában a munkáltatói járulékterhek áthárításának szándékát jelenti. Mindez azonban nehezen megoldható versenyjogi problémákat is felvet. Nyilvánvalóan azok a vállalkozások, amelyek közfoglalkoztatottakat állítanának munkába, versenyelőnybe kerülnének azokkal szemben, akik saját alkalmazottakat foglalkoztatnak, ami viszont számos visszaéléshez és további elbocsátásokhoz vezetne.
A kormányzati gazdaságpolitika csődje, amiért hét év alatt még mindig nem értették meg: a "multik" nem jönnek Magyarországra azért, hogy munkahelyeket teremtsenek, legalábbis nem annyit, amennyi a foglalkoztatási helyzetet érdemben javítaná. Az "olcsó munkaerő" nem elég a versenyképesség növeléséhez, viszont nagymértékben hozzájárult a lakosság elszegényedéséhez és a munkavállalók egészségi állapotának romlásához.
Segély - munka - segély
Mivel a programban jóval kevesebben vesznek részt, mint ahogy előzetesen kalkuláltak az önkormányzatok, lehetőség van arra, hogy azoknak, akik folyamatosan dolgoznak, meghosszabbítsák a közfoglalkoztatott státuszát. Ez azonban nem jelent megoldást hosszabb távon, hiszen a résztvevők nem kerülnek vissza az elsődleges munkaerőpiacra.
A jelenlegi gyakorlat leginkább egy új munkavállalói kaszt kialakulását idézi elő. Olyan emberekét, akik évente néhány hónapra kiszakadnak a segélyezett életmódból, majd amikor az önkormányzat pénze elfogy, munkatapasztalatokkal gazdagodva vissza is térnek oda. Tehát annak ellenére, hogy a program úgy lett meghirdetve: "segély helyett munka", a segélyezési rendszerbe visszatérők mégis azt tapasztalják majd, hogy jól megdolgoztak azért, hogy továbbra is segélyezettek lehessenek. Lehet, hogy a társadalom egyes tagjainak igazságérzetét ez a megoldás kielégíti, a rendszer haszonélvezői mégis azok a segélyezettek maradnak, akik továbbra is megkapják a járandóságukat, annak ellenére, hogy egyetlen napot sem dolgoztak, holott a munkától való távolmaradást egészségi állapotuk egyáltalán nem teszi indokolttá.
Ez a program leginkább a foglalkoztatási statisztikák javítását szolgálja, valós segítséget a valóban dolgozni akaró, tartósan munkanélküliek számára nem jelent.
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek 
Jegyek - 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni. Részletek Jegyek
További cikkek
Utazási költségtérítés 2026- minden, amit tudni érdemes
Az utazási költségtérítés minden munkáltatót és munkavállalót érintő, de sokszor félreértett terület. Ki jogosult rá? Mennyit kell fizetni... Teljes cikk
Ezért nem érdemes tiltani a dolgozók másodállását
Önmegvalósítás vagy anyagi kényszer? A WHC Csoport elemzése szerint a főállás mellett vállalt másodprojektek térnyerése már olyan jelentős... Teljes cikk
Szja kedvezmények: ezeket érvényesítheti 2026-ban
Számos személyi jövedelemadó kedvezményt érvényesíthetünk, ha elég figyelmesek vagyunk. Ráadásul 2025-ben és 2026-ban is több szja-kedvezmény... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- A munkanélküliségi ráta alakulása nemek szerint - grafikon 1 hónapja
- Több a munkanélküli, kevesebben dolgoznak – kijöttek a friss KSH-adatok 1 hónapja
- A DK felszólítja Csányi Sándort, hogy fejezze be az OTP-nél a tömeges kirúgásokat 1 hónapja
- Rég nem látott csúcson a brit munkanélküliség 2 hónapja
- A diploma már nem elég: brutális valóság vár a Z generációra a munkaerőpiacon 2 hónapja
- A fiatal felnőttek közel fele ritkán vagy soha nem tesz félre pénzt arra az esetre, ha nem tudna dolgozni 2 hónapja
- Ezt tervezi a Tisza Párt munkaügyben 2 hónapja
- Kinek jár és mennyi a nyugdíj előtti álláskeresési segély? 2 hónapja
- Miért lett sokkal nehezebb állást találni és miért kellenek a vendégmunkások? 2 hónapja
- Fogy a dolgozó Magyarország: újabb tízezrekkel kevesebben a munkaerőpiacon 2 hónapja
- Dolgoznak – de nincs munkájuk: így terjednek a kamuirodák 4 hónapja
Kapcsolódó tartalmaink Bezár
Heti ajánló
- Employer branding a csúcson: amikor a természet formálja a vállalati kultúrát TIPP
- Valóban kiválasztható a legjobb jelölt? Így segítenek a személyiségtesztek a toborzás során TIPP
- Értékteremtő partnerség a vállalati kultúrában: Tanulás és empátia vakvezető kutyákkal TIPP
- Több mint 30 éve mentik a gyermekek jövőjét – így működik a Szülők Fóruma Egyesület TIPP
- A titkos fegyver, amivel a cégek boldogabb és hatékonyabb csapatot építenek TIPP
- Megér 6 órát az egészsége? Ennyi idő egy állapotfelmérés TIPP
Állások
- Autószerelő
- Dísznövény eladó
- Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
- Kőműves, homlokzati hőszigetelő
- takarító
- karbantartó
- Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
- Padlóburkoló (2026. 03. 30)
- Targoncavezető Munkatárs I Székesfehérvár (2026. 03. 31)
- Acél, alumínium szerkezetek hegesztésére keresünk munkatársakat Budapest 3. kerületbe (2026. 03. 31)
- Gumiszerelő / Segédmunkás - Bécs (2026. 04. 01)
- Vevői kapcsolattartási csoportvezető - Komárom (2026. 04. 01)
- Karbantartási csoportvezető - Komárom (2026. 04. 01)
Partnereink hírei
- Áprilisban vethető zöldségek, fűszernövények és virágok - itt a lista
- Paradicsompalánta nevelése: így fog roskadozni a terméstől
- Kertépítés esti fényben: a legszebb megoldások növénybarát világításhoz
HR Blog oldalak
-
Juventus Language Group
Március 31-től életbe lép az új felnőttképzési szabályozás: Igen-Yes-Ja
Ismét módosul a felnőttképzési törvény, amely érinti mind a GINOP pályázat negyedik szakaszára készülő...
-
Qualified Facilitator®
Ismered a viccet a nyuszikáról és a fűnyíróról?
Nem tartom magam igazán jó viccmesélőnek, ezért inkább csak a tanúságát osztom meg veled röviden: Mire a medve késve...
-
Scotwork
Mesterséges intelligencia hatása a tárgyalásokra
A mesterséges intelligencia (MI) mára a munkakörnyezet természetes részévé vált. Míg korábban technológiai újdonságnak...
Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?