kapubanner for mobile

Közhasznú munkában vett részt az álláskeresők többsége

Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat

Az álláskeresők legnagyobb része, 34,4 százaléka a közhasznú foglalkoztatásban vett részt tavaly, 24,5 százalékuk különféle képzésekben, 17,1 százalékuk a tartósan munkanélküliek elhelyezkedését segítő bértámogatásokban részesült. Ezt a három támogatási formát vette igénybe a megyei aktív munkaerőpiaci programok résztvevőinek 76 százaléka - közölte a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal.

A múlt évben 192.777 álláskereső vett részt a Munkaerőpiaci Alap megyei decentralizált keretéből finanszírozott programokban. A teljes létszámból viszonylag magas, 9,3 százalékos arányt képviseltek azok is, akik pályakezdőként kaptak támogatást. A további egyes aktív eszközökben résztvevők aránya már 4 százalék alatti. Így például 3,8 százalékot tesznek ki azok, akik a munkahelyük fenntartásához kaptak támogatást. Azok aránya, akik foglalkoztatását a munkáltatótól átvállalt járulékkal segítették elő 3,4 százalék volt. Az utazási költségtérítésben részesülők aránya 2 százalékot tett ki.

A hivatal statisztikái szerint nagy az eltérés megyénként az egyes aktív eszközök használatában. A közhasznú foglalkoztatás például valamennyi megyében népszerű, viszont néhány megyében az aktív eszközökkel támogatottak több mint 50 százaléka részesül ebben. A közhasznú munkát 50 százalék feletti arányban alkalmazó megyék között van a második legalacsonyabb munkanélküliségű Pest megye és az egyik legkedvezőtlenebb munkanélküliségű Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is, valamint csaknem elérte az 50 százalékos arányt Borsod-Abaúj-Zemplén megye.

Pest megyében viszont a jobb munkaerőpiaci adottságok miatt a képzésekbe bevontak aránya jóval magasabb mint a másik két hátrányos munkaerőpiaci helyzetű megyében. Vas megyében az aktív eszközökben résztvevőknek csak 7,6 százalékának jelent megoldást a közhasznú munka. Alacsony, 16,2 százalékos arányt képvisel ez az eszköz Zala megyében is, 18,2 százalékot Tolna megyében, valamint 18,4 százalékot Csongrád megyében.

A képzésekben részvevők aránya Zala megyében a legmagasabb, 45,9 százalék, ezt követi Vas megye 44,4 százalékkal, valamint Győr-Moson-Sopron megye 42,8 százalékkal. Néhány megyében 30 százalék feletti a képzésekbe bevontak aránya, így Komárom-Esztergom megyében 32,9 százalék, Veszprém megyében 34 százalék, Budapesten is valamivel több 30 százaléknál, 30,3 százalék. Több megyében 20 százalék alatti a képzésekben résztvevők aránya, s ezek nagyrészt hátrányos helyzetű, magas munkanéküliségű térségek.

A bértámogatás, az eszközbe bevontak 28,3 százalékos arányával Csongrád megyében a leghangsúlyosabb. Baranya megyében is viszonylag magas, 26,2 százalékos azok aránya akik bértámogatásban részesültek. A 20 százalék feletti arányt képviseli még Tolna, Veszprém-, Heves-, Nógrád- és Győr-Moson-Sopron megye is.

Hajdú-Bihar-Bereg megyében támogatták leginkább a pályakezdők foglalkoztatását. A legkevésbé Pest megyében kaptak támogatást a pályakezdők.

A képzés az egyik legfontosabb aktív eszköz. Kereslet hiányában viszont öncélúvá válhat. Jó példa erre, hogy a nyugati határszélen, a kedvező gazdasági, munkaerőpiaci helyzetű Nyugat-Dunántúli régióban az aktív eszközök között a munkanélküliek képzése, átképzése kapott elsődleges szerepet. A képzésben részt vettek aránya a régióban jóval magasabb az országos átlagnál, 42-46 százalék. A szintén kedvező adottságú Közép-Dunántúli régióban ugyancsak a munkanélküliek képzése az elsődleges eszköz, a munkanélküliek létszámaránya a képzésben itt is átlag fölötti, 30-34 százalékos.

A nehéz gazdasági, munkaerőpiaci helyzetű térségekben elsősorban a foglalkoztatást közvetlen elősegítő eszközöknek, a közhasznú foglalkoztatásnak és a bértámogatásnak van meghatározó szerepe. A múlt évben például a közhasznú munkások több mint felét, 51,5 százalékát két régió, a magas munkanélküliséggel jellemezhető Észak-Magyarországi és Észak-Alföldi régió foglalkoztatta.

  • 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.info button Részletek ticket button Jegyek