A magyarok fele próbálna szerencsét külföldön
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatEgy friss nemzetközi munkahelyi felmérés szerint a magyar munkavállalók körülbelül fele lenne hajlandó más városba költözni annak érdekében, hogy megfelelő állást találjon, és körülbelül ugyanennyien fontolgatják, hogy ugyanezen célból akár más országban is letelepednének.
A Kelly Services nemzetközi munkaerő-közvetítő és kölcsönző cég által készített felmérésből az is kiderül, hogy a magyar munkavállalók nem szívesen áldoznak hosszabb időt a munkába járásra; csak 28 százalékuk kész legalább napi 45-60 percet ingázással tölteni, 60-90 percet pedig csupán 9 százalékuk.
A Kelly Services nemzetközi felmérése 33 ország mintegy 115 ezer munkavállalóját kérdezte munkába járási szokásaikról, valamint hogy mennyire készek a megfelelő állás érdekében lakóhelyet váltani, illetve, hogy mi akadályozza őket leginkább a költözésben. A felmérés készítői Magyarországon több mint 4 400 munkavállaló válaszait gyűjtötték össze a fenti témákban.
Jónás Anikó, a Kelly Services magyarországi ügyvezető igazgatójának véleménye szerint a felmérés eredménye a fiatal munkaerő mobilitását mutatja, ugyanakkor a kor előrehaladtával egyre kevésbé mutatkozik meg a költözési hajlandóság. "A munkaerő-piaci globalizáció felgyorsulásával egyre inkább előfordulhat, hogy a megfelelő állás megtalálása, illetve karrierjük előmozdítása érdekében a munkavállalóknak lakóhelyet kell váltaniuk. A speciális szakismeretek jelentős része külföldön is kitűnően alkalmazható illetve hasznosítható - ez különösen jellemző az olyan területeken, mint például a bank-, illetve a tágabb értelemben vett pénzügyi szektor, az informatika, a reáltudományok vagy a gépipar" - tette hozzá Jónás Anikó.
a munkavállalók 64 százaléka fontolgatja, hogy egy jó állásért más városba költözzön;
61 százalék gondolkodik azon, hogy esetleg külföldön telepedik le, ha ott találja meg a megfelelő munkát;
a munkavállalók 57 százaléka azonban nem költözne egy olyan országba, amelynek nyelvét nem beszéli folyékonyan;
68 százalék eddig nem költözött más városba, hogy munkát találjon;
az emberek 53 százaléka szívesebben élne és dolgozna jelenlegi lakóhelyén egészen nyugdíjba vonulásáig;
csak 9 százalék kész naponta összesen több mint két órát ingázással tölteni.
"A más városban vagy akár más országban történő letelepedés sok munkavállaló számára nem csak szakmai szempontból lenne kifizetődő, hanem a kellemesebb életkörülmények miatt is. Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon a munkavállalók még mindig nem elég mobilak, nem kezelik rugalmasan az utazást, illetve a lakóhely kérdését, ha egy igazán jó állás megtalálásáról van szó." - kommentálta a felmérés eredményeit Jónás Anikó.
A felmérés szerint az álláskeresés érdekében külföldre leginkább költözni hajlandó munkavállalók a 34 év alatti korcsoportban találhatók. A 20 év alattiaknak mintegy 82 százaléka lenne hajlandó megfontolni, hogy a megfelelő állás kedvéért másik országban telepedik le, őket követi a 20-24 év közötti (70 százalék), majd a 25-34 év közötti (65 százalék) korosztály. Ezeknél a csoportoknál jellemzően kevesebb az olyan családi és egyéb kötelezettség, amely a költözés útjába állhat.
Számos tényező tartja vissza az embereket attól, hogy akár egy jobb állás érdekében külföldre költözzenek. A válaszadók többségének (68 százalék) a legfontosabb ilyen tényező a "család", ezt követik a "nyelvi korlátok" (41 százalék), a "gyermekek iskoláztatása" (24 százalék), az "ingatlantulajdonlás" (22 százalék), a "bonyolult adózás" (16 százalék), valamint a "nyugdíj/életjáradék jogosultság" (14 százalék).
Az a megállapítás, miszerint sok munkavállaló nem mutat mobilitást a megfelelő állás megtalálása érdekében, sajnos nem jó hír a munkaadók számára. Elvégre napjainkban, amikor a cégek a világ számos pontján - így Magyarországon is - küzdenek a relatív szakemberhiánnyal, a más városban vagy akár más országban élő munkavállalók megnyerése, átcsábítása az elégtelen munkaerő-kínálatból eredő problémák áthidalásának egyik leghatékonyabb módja lehetne.
A felmérés eredményei szerint Magyarországon az emberek 53 százaléka nem szívesen költözne el jelenlegi lakóhelyéről még nyugdíjba vonulása előtt. A munkába járás időszükséglete igen fontos szempont a munkavállalók számára, és többségük (60 százalék) nem hajlandó irányonként 45 percnél többet utazással tölteni.
A dolgozók 28 százaléka ugyanakkor kész erre 45-60 percet áldozni, és csak 9 százalék hajlandó akár 60 percnél is többet utazással tölteni reggel és este egyaránt. A nők rendszerint sokkal kevésbé tolerálják a hosszú utazási időt, mint a férfiak. A főváros és a vidék vonatkozásában is eltérések mutatkoznak; a fővárosiak a 30-60 perces utazást jobban elfogadják, mint a vidéken élők, ahol rövidebb idő alatt is el tudnak jutni a munkahelyükre a munkavállalók.
A Kelly Services nemzetközi felmérése 33 ország mintegy 115 ezer munkavállalóját kérdezte munkába járási szokásaikról, valamint hogy mennyire készek a megfelelő állás érdekében lakóhelyet váltani, illetve, hogy mi akadályozza őket leginkább a költözésben. A felmérés készítői Magyarországon több mint 4 400 munkavállaló válaszait gyűjtötték össze a fenti témákban.
Az öregedéssel együtt jár a "begubózás"
Jónás Anikó, a Kelly Services magyarországi ügyvezető igazgatójának véleménye szerint a felmérés eredménye a fiatal munkaerő mobilitását mutatja, ugyanakkor a kor előrehaladtával egyre kevésbé mutatkozik meg a költözési hajlandóság. "A munkaerő-piaci globalizáció felgyorsulásával egyre inkább előfordulhat, hogy a megfelelő állás megtalálása, illetve karrierjük előmozdítása érdekében a munkavállalóknak lakóhelyet kell váltaniuk. A speciális szakismeretek jelentős része külföldön is kitűnően alkalmazható illetve hasznosítható - ez különösen jellemző az olyan területeken, mint például a bank-, illetve a tágabb értelemben vett pénzügyi szektor, az informatika, a reáltudományok vagy a gépipar" - tette hozzá Jónás Anikó.
A felmérés főbb megállapításai a következők:
"A más városban vagy akár más országban történő letelepedés sok munkavállaló számára nem csak szakmai szempontból lenne kifizetődő, hanem a kellemesebb életkörülmények miatt is. Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon a munkavállalók még mindig nem elég mobilak, nem kezelik rugalmasan az utazást, illetve a lakóhely kérdését, ha egy igazán jó állás megtalálásáról van szó." - kommentálta a felmérés eredményeit Jónás Anikó.
Főként a fiatalok dobbantanának külföldre
A felmérés szerint az álláskeresés érdekében külföldre leginkább költözni hajlandó munkavállalók a 34 év alatti korcsoportban találhatók. A 20 év alattiaknak mintegy 82 százaléka lenne hajlandó megfontolni, hogy a megfelelő állás kedvéért másik országban telepedik le, őket követi a 20-24 év közötti (70 százalék), majd a 25-34 év közötti (65 százalék) korosztály. Ezeknél a csoportoknál jellemzően kevesebb az olyan családi és egyéb kötelezettség, amely a költözés útjába állhat.
Számos tényező tartja vissza az embereket attól, hogy akár egy jobb állás érdekében külföldre költözzenek. A válaszadók többségének (68 százalék) a legfontosabb ilyen tényező a "család", ezt követik a "nyelvi korlátok" (41 százalék), a "gyermekek iskoláztatása" (24 százalék), az "ingatlantulajdonlás" (22 százalék), a "bonyolult adózás" (16 százalék), valamint a "nyugdíj/életjáradék jogosultság" (14 százalék).
Az a megállapítás, miszerint sok munkavállaló nem mutat mobilitást a megfelelő állás megtalálása érdekében, sajnos nem jó hír a munkaadók számára. Elvégre napjainkban, amikor a cégek a világ számos pontján - így Magyarországon is - küzdenek a relatív szakemberhiánnyal, a más városban vagy akár más országban élő munkavállalók megnyerése, átcsábítása az elégtelen munkaerő-kínálatból eredő problémák áthidalásának egyik leghatékonyabb módja lehetne.
Megviseli a magyart a munkába járás
A felmérés eredményei szerint Magyarországon az emberek 53 százaléka nem szívesen költözne el jelenlegi lakóhelyéről még nyugdíjba vonulása előtt. A munkába járás időszükséglete igen fontos szempont a munkavállalók számára, és többségük (60 százalék) nem hajlandó irányonként 45 percnél többet utazással tölteni.
A dolgozók 28 százaléka ugyanakkor kész erre 45-60 percet áldozni, és csak 9 százalék hajlandó akár 60 percnél is többet utazással tölteni reggel és este egyaránt. A nők rendszerint sokkal kevésbé tolerálják a hosszú utazási időt, mint a férfiak. A főváros és a vidék vonatkozásában is eltérések mutatkoznak; a fővárosiak a 30-60 perces utazást jobban elfogadják, mint a vidéken élők, ahol rövidebb idő alatt is el tudnak jutni a munkahelyükre a munkavállalók.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?