ÁFSZ: folyamatosan emelkedik a lakosság képzettségi szintje
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya a 25-59 éves népesség körében, miközben számottevően emelkedett a közép- és felsőfokú végzettségűeké. Az aktív korúak átlagos képzettségi szintje közeledik az uniós átlaghoz - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.
A javuló tendencia egyebek között a munkaerő-piaci képzéseknek is köszönhető, amelyek egy részét a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szakmai irányítása alá tartozó regionális képző központok bonyolítják le. A kilenc regionális képző központban az elmúlt 15 évben közel félmillió felnőtt kapott rövidebb-rosszabb szakmai, nyelvi, illetve általános jellegű képzést, vagy vett részt elhelyezkedését elősegítő tréningen.
A lakosság képzettségi színvonala a rendszerváltás óta javuló tendenciát mutat. Jelentős területi szóródással ugyan, de egyértelmű a szakképzettséggel rendelkezők magasabb foglalkoztatottsága: 2006-ban a 15-64 év közötti korosztályban a felsőfokú végzettségűek között 81,2 százalék, a szakmunkásképzőt/szakiskolát végzettek körében 69,2 százalék, a középiskolai végzettségűeknél 61,6 százalék, míg a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezőknél mindössze 27,6 százalék volt a foglalkoztatottsági ráta. A munkaerőpiacon összességében egyre kevesebben vannak a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, 1992-ben a 2006. évivel nagyjából megegyező foglalkoztatotti létszámból 1172 ezren (29 százalék) tartoztak ebbe a kategóriába, 2006-ban viszont már csak 519 ezren, ami 13 százalékos arányt jelent. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat így a képzést tekinti egyik kiemelt feladatának, az egyik meghatározó foglalkoztatás-stratégiai eszköznek.
A legjelentősebb aktív foglalkoztatási eszközök a képzés, a vállalkozóvá válás támogatása, a bértámogatás, a munkatapasztalat-szerzés támogatása, a foglalkoztatási támogatás valamint a közhasznú foglalkoztatás. A képzés a közhasznú munkavégzést követően a második legnagyobb létszámot érintő aktív munkaerő-piaci eszköz az álláskeresők körében. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton belül zajlik képzés a regionális képző központokban (RKK), amelyet részben a munkaügyi központokkal kötött megállapodás keretében az MPA FA képzési keretéből finanszíroznak. Ezen kívül jelentős a szerepe a különböző uniós programok (HEFOP, TÁMOP) nyújtotta forrásokból finanszírozott képzéseknek, valamint a regionális munkaügyi központok által, az MPA Foglalkoztatási Alaprésze decentralizált keretéből finanszírozott képzéseknek is, amelyet pályázaton kiválasztott képzők bonyolítanak le. A munkaügyi szervezet a jelentősebb aktív eszközök működésének hatékonyságát, eredményességét 1994 óta vizsgálja egy monitoring rendszer segítségével. A támogatott munkaerő-piaci képzések nagy szegmensét az állástalanok számára biztosított, ajánlott és elfogadott képzések jelentik. A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a képzést sikeresen befejezett (válaszadó) álláskeresők több mint 40 százaléka, hiányszakmák esetében csaknem 60 százaléka, a végzést követő három hónapon belül el tud helyezkedni. Az RKK-ban szakmát szerzők száma az utóbbi években évente tizenöt- és húszezer fő között alakult. Ezen túl még hasonló nagyságrendű az ugyancsak a munkaerő-piaci pozíciót javító tréningeken, nyelvi kurzusokon résztvevők száma.
A regionális képző központok önálló gazdálkodású, központi költségvetésű felnőttképzési intézmények. Tevékenységük elsősorban a munkanélküliség által leginkább veszélyeztetettek és az állástalanok képzésére, átképzésére irányul, emellett azonban széles körű, komplex szakmai szolgáltatásokat is nyújtanak a munkaerőpiac szereplőinek. A kilenc RKK lefedi az ország minden régióját.
központi képzési programokban meghatározott rétegek (csoportok) képzése,
munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek képzése,
fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek rehabilitációs célú képzése,
alacsony iskolai végzettségűek felzárkóztató képzése,
felnőttképzés-fejlesztési feladatok,
felnőttképzési szolgáltatások.
A kilenc regionális képző központ átlagos életkora 14,3 év. E majd tizenöt év alatt mintegy félmillió felnőtt kapott rövidebb-hosszabb szakmai, nyelvi vagy általános jellegű képzést, illetve vett részt elhelyezkedését segítő tréningen. A képzésben résztvevők fele (kb. 240 ezer fő) szakmát adó tanfolyamon végzett. A csaknem félmillió ember mintegy 55-60 százaléka, azaz hozzávetőleg 250-260 ezer fő regisztrált álláskereső volt. A végzettek elhelyezkedését jelző monitoring vizsgálatok azt mutatják, hogy az RKK-ban szakmát szerzetteknek mintegy fele, a szakma megszerzését követő három hónapon belül el tud helyezkedni.
A másfél évtized alatt a képzések szakmai összetétele a gazdasági-társadalmi változásokhoz igazodott. Informatikai kurzust folyamatosan indítottak az RKK-k, ez az egyik legnépszerűbb szakirány. Az építőipari, gépipari, gépjavítás, kereskedelem, vendéglátás ágazatába tartozó képzések szintén a vezető szakmák között voltak a tizenöt év alatt folyamatosan. Az 1996-1998 közötti időszakban jelentősen emelkedett a gépjavítás, kereskedelem, vendéglátás területen végzettek száma, míg 1999-2001 között a villamosenergia-ipar, kereskedelem, vendéglátás, gépjavítás és informatika vezetett. Ebben az időszakban jelent meg az egészségügyi és szociális képzések iránti igény. 2002 és 2006 között változatlanul sokan végeztek el kereskedelemi, vendéglátó-ipari, valamint informatikai képzést, illetőleg megjelentek a mezőgazdasági gépek kezelésére jogosító kurzusok is.
Becslések szerint mai áron számolva mintegy 40-45 milliárd forintot fordított az ÁFSZ a közvetlen képzési (a megélhetési támogatást nem tartalmazó) költségekre. Ma egy felnőtt korú személy szakmai képzése (a szakmától függő eltérő időtávból fakadó erős szórással) átlag 250 ezer forintba kerül.
A képzés jelentősége
A lakosság képzettségi színvonala a rendszerváltás óta javuló tendenciát mutat. Jelentős területi szóródással ugyan, de egyértelmű a szakképzettséggel rendelkezők magasabb foglalkoztatottsága: 2006-ban a 15-64 év közötti korosztályban a felsőfokú végzettségűek között 81,2 százalék, a szakmunkásképzőt/szakiskolát végzettek körében 69,2 százalék, a középiskolai végzettségűeknél 61,6 százalék, míg a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezőknél mindössze 27,6 százalék volt a foglalkoztatottsági ráta. A munkaerőpiacon összességében egyre kevesebben vannak a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, 1992-ben a 2006. évivel nagyjából megegyező foglalkoztatotti létszámból 1172 ezren (29 százalék) tartoztak ebbe a kategóriába, 2006-ban viszont már csak 519 ezren, ami 13 százalékos arányt jelent. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat így a képzést tekinti egyik kiemelt feladatának, az egyik meghatározó foglalkoztatás-stratégiai eszköznek.
A képzés mint munkaerő-piaci eszköz
A legjelentősebb aktív foglalkoztatási eszközök a képzés, a vállalkozóvá válás támogatása, a bértámogatás, a munkatapasztalat-szerzés támogatása, a foglalkoztatási támogatás valamint a közhasznú foglalkoztatás. A képzés a közhasznú munkavégzést követően a második legnagyobb létszámot érintő aktív munkaerő-piaci eszköz az álláskeresők körében. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton belül zajlik képzés a regionális képző központokban (RKK), amelyet részben a munkaügyi központokkal kötött megállapodás keretében az MPA FA képzési keretéből finanszíroznak. Ezen kívül jelentős a szerepe a különböző uniós programok (HEFOP, TÁMOP) nyújtotta forrásokból finanszírozott képzéseknek, valamint a regionális munkaügyi központok által, az MPA Foglalkoztatási Alaprésze decentralizált keretéből finanszírozott képzéseknek is, amelyet pályázaton kiválasztott képzők bonyolítanak le. A munkaügyi szervezet a jelentősebb aktív eszközök működésének hatékonyságát, eredményességét 1994 óta vizsgálja egy monitoring rendszer segítségével. A támogatott munkaerő-piaci képzések nagy szegmensét az állástalanok számára biztosított, ajánlott és elfogadott képzések jelentik. A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a képzést sikeresen befejezett (válaszadó) álláskeresők több mint 40 százaléka, hiányszakmák esetében csaknem 60 százaléka, a végzést követő három hónapon belül el tud helyezkedni. Az RKK-ban szakmát szerzők száma az utóbbi években évente tizenöt- és húszezer fő között alakult. Ezen túl még hasonló nagyságrendű az ugyancsak a munkaerő-piaci pozíciót javító tréningeken, nyelvi kurzusokon résztvevők száma.
A regionális képző központok 15 éve
A regionális képző központok önálló gazdálkodású, központi költségvetésű felnőttképzési intézmények. Tevékenységük elsősorban a munkanélküliség által leginkább veszélyeztetettek és az állástalanok képzésére, átképzésére irányul, emellett azonban széles körű, komplex szakmai szolgáltatásokat is nyújtanak a munkaerőpiac szereplőinek. A kilenc RKK lefedi az ország minden régióját.
A képző központok legfontosabb feladatai:
A regionális képző központok teljesítménye
A kilenc regionális képző központ átlagos életkora 14,3 év. E majd tizenöt év alatt mintegy félmillió felnőtt kapott rövidebb-hosszabb szakmai, nyelvi vagy általános jellegű képzést, illetve vett részt elhelyezkedését segítő tréningen. A képzésben résztvevők fele (kb. 240 ezer fő) szakmát adó tanfolyamon végzett. A csaknem félmillió ember mintegy 55-60 százaléka, azaz hozzávetőleg 250-260 ezer fő regisztrált álláskereső volt. A végzettek elhelyezkedését jelző monitoring vizsgálatok azt mutatják, hogy az RKK-ban szakmát szerzetteknek mintegy fele, a szakma megszerzését követő három hónapon belül el tud helyezkedni.
A másfél évtized alatt a képzések szakmai összetétele a gazdasági-társadalmi változásokhoz igazodott. Informatikai kurzust folyamatosan indítottak az RKK-k, ez az egyik legnépszerűbb szakirány. Az építőipari, gépipari, gépjavítás, kereskedelem, vendéglátás ágazatába tartozó képzések szintén a vezető szakmák között voltak a tizenöt év alatt folyamatosan. Az 1996-1998 közötti időszakban jelentősen emelkedett a gépjavítás, kereskedelem, vendéglátás területen végzettek száma, míg 1999-2001 között a villamosenergia-ipar, kereskedelem, vendéglátás, gépjavítás és informatika vezetett. Ebben az időszakban jelent meg az egészségügyi és szociális képzések iránti igény. 2002 és 2006 között változatlanul sokan végeztek el kereskedelemi, vendéglátó-ipari, valamint informatikai képzést, illetőleg megjelentek a mezőgazdasági gépek kezelésére jogosító kurzusok is.
Becslések szerint mai áron számolva mintegy 40-45 milliárd forintot fordított az ÁFSZ a közvetlen képzési (a megélhetési támogatást nem tartalmazó) költségekre. Ma egy felnőtt korú személy szakmai képzése (a szakmától függő eltérő időtávból fakadó erős szórással) átlag 250 ezer forintba kerül.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?