Megjelent: 17 éve

Kártérítés: mit követelhet a dolgozó a vállalattól?

Múltkori cikkünkben kiveséztük, milyen jogi lépéseket tehet a vállalat, ha a munkavállaló kárt okoz neki. Ezúttal éppen ellenkezőleg, a munkavállaló kártérítési lehetőségeit firtatjuk, amennyiben munkaviszonyával kapcsolatban kárt okoz számára a munkáltató - legyen szó a munkahelyre bevitt tárgyairól, testi épségéről vagy hozzátartozója eltartásának megnehezítéséről.

A Munka törvénykönyve nem sok kiskaput hagy a kárt okozó vállalatoknak, a munkáltató ugyanis a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. Ez alól kizárólag akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a kár a működési körén kívül eső elháríthatatlan oknak vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartásának köszönhető. Ennek megfelelően nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. Amennyiben ez nem áll fönn, a munkavállaló még ekkor sincs könnyű helyzetben, mivel az ő kötelessége bizonyítani, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be. Ilyen ok lehet például a tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő ok.

Kártérítés illeti meg a munkavállalót, ha a munkahelyre bevitt tárgyainak, dolgainak baja esik. Ezt megelőzendő a munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését; sőt a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató önkényesen megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételhez kötheti. Amennyiben a munkavállaló mégsem e szabályok szerint jár el, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozás esetén felel.

A sérelem költségei

A munkáltató a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni (ebbe beletartozik a munkavállalónak okozott nem vagyoni kár is). A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál - mind a pénzben, mind a természetben megállapított - elmaradt munkabért, és azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően is rendszeresen igénybe vette.

A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet köteles megtéríteni a munkáltató; mi több, az elmaradt jövedelem megállapításánál azt a jövőbeni változást is figyelembe kell venni, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre számolni lehetett. Kötelező megtéríteni továbbá azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el; ugyanakkor nem köteles kifizetni azon szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.

Az elmaradt munkabér összegének megállapításakor a munkajogi átlagkereset számítására vonatkozó szabályokat kell követni. Amennyiben az átlagkereset számításánál irányadó időszakon belül általános béremelés volt, a teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalónál az átlagkeresetet - ha ez a munkavállalóra kedvezőbb - csak a bérrendezés időpontjától kell számítani.

A természetbeni juttatások értékének, valamint a dologi kár összegének a megállapításakor a fogyasztói ár az irányadó. Nem szabad elfelejteni, hogy a dologi kár összegének kiszámításakor az avulást is figyelembe kell venni. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, úgy a javítási költséget kell állnia a munkáltatónak.

Gondoskodni kell a hozzátartozóról

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárait, indokolt költségeit. Ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, eltartott hozzátartozója a fentieken túl olyan összegű tartást pótló kártérítésre is igényt tarthat, amely szükségletének - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

A kártérítés összegének kiszámításánál ugyanakkor le kell vonni az elmaradt munkabérre eső nyugdíjjárulékot, az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátást, valamint azt az összeget, amit a munkavállaló munkaereje hasznosításával megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna; csökkenteni kell továbbá azzal az összeggel, amihez a munkavállaló (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott, illetve amire a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként szert tett.

Kártérítésként egyébiránt járadékot is meg lehet állapítani. Erre rendszerint akkor kerül sor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. Amennyiben a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. (Jó tudni, hogy járadékként az általános kártérítés is megállapítható.)

Módosulhat a kártérítés összege

Természetesen a kártérítés nem egy életre szól, ha ugyanis annak megállapítása után változás következik be a sérelmet szenvedett munkavállaló lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a munkáltató, illetőleg felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti. Ilyen körülmény például az, ha a károsult fiatal munkavállaló, a 18. életév betöltésekor, illetve a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy év elteltével ugyanis felül kell vizsgálni a kártérítés összegét.

A kártérítés összegét az éves béremelés is módosítja: a munkabér-növekedés mértékének meghatározásánál a munkáltatónak a károsultat a sérelem bekövetkezésekor foglalkoztató szervezeti egységénél, a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztésének (átlagkeresete változásának) mértéke az irányadó. Azonos munkakört betöltő munkavállalók hiányában a módosítás alapjaként a szervezeti egységnél ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztést (átlagkeresete változását) kell figyelembe venni.
  • 2026.01.09Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program és a regisztráció a jegyek menüpont alatt.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Perelhető-e a munkáltató, ha megsérti az egyenlő díjazás elvét?

Az EU-ban a nemek közötti bérszakadék átlagosan 13%. Magyarországon a női bérek hátránya 18%. Az egyenlő díjazás alkalmazásának egyik gátja a... Teljes cikk

Távmunka vagy home office? Akár több tízezer forint múlhat a helyes besoroláson

Az év végi bér- és adótervezési időszakban a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a költségek optimalizálására – ebben pedig a... Teljes cikk

Ledolgozós szombat: túlóra vagy sem?

Most októberben is aktuális egy "ledolgozós szombat". Sokan tapasztalják, hogy bizonyos ünnepnapok körüli munkarend-átalakítás különösen a... Teljes cikk