Mennyibe kerülhet egy munkahelyi hiba? Hogyan felel a dolgozó?
Csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik – szokták mondani. Bizony előfordul, hogy akár már egyetlen hiba is súlyos kárt okoz a munkáltatónak. Mikor lesz felelős a dolgozó? Mennyi kártérítést kell a munkavállalónak megfizetnie? - erről ír részleteket az Érthető Munkajog blogon Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.
Miért felel a munkavállaló?
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy:
„A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.”
Ahhoz, hogy a munkavállaló fenti kártérítési felelőssége fennálljon, az egyik alapfeltétel, hogy ténylegesen munkaviszonyban legyen a károkozó magatartáskor. Ha valaki vállalkozási, vagy megbízási jogviszony keretében okoz kárt, rá nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Polgári Törvénykönyvben lévő szabályok vonatkoznak.
A semmittevés is okozhat kárt
Kárt többféle módon is lehet okozni. Egyrészt kárt okozhat, ha valaki ténylegesen tesz valamit, de az is, ha elmulaszt megtenni valamit. Károkozás történhet:
Ezt minden esetben az adott körülmények határozzák meg, de általánosságban nem mondhatjuk, ha nem csináltam semmit, akkor kárt sem okozhattam. Gondoljunk például arra, hogy egy fontos iratot nem küld el valaki, helyette hetekig ott lapul a fiókja mélyén, vagy az iratkupac alatt. Ez bizony komoly károkat okozhat a munkáltatónak.
Folytatás a HR Blogon.
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy:
„A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.”
Ahhoz, hogy a munkavállaló fenti kártérítési felelőssége fennálljon, az egyik alapfeltétel, hogy ténylegesen munkaviszonyban legyen a károkozó magatartáskor. Ha valaki vállalkozási, vagy megbízási jogviszony keretében okoz kárt, rá nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Polgári Törvénykönyvben lévő szabályok vonatkoznak.
A semmittevés is okozhat kárt
Kárt többféle módon is lehet okozni. Egyrészt kárt okozhat, ha valaki ténylegesen tesz valamit, de az is, ha elmulaszt megtenni valamit. Károkozás történhet:
- tényleges cselekvéssel vagy
- mulasztással is.
Ezt minden esetben az adott körülmények határozzák meg, de általánosságban nem mondhatjuk, ha nem csináltam semmit, akkor kárt sem okozhattam. Gondoljunk például arra, hogy egy fontos iratot nem küld el valaki, helyette hetekig ott lapul a fiókja mélyén, vagy az iratkupac alatt. Ez bizony komoly károkat okozhat a munkáltatónak.
Folytatás a HR Blogon.
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon