Egész Magyarországon tüntetések lesznek június 16-án
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatOrszágos demonstrációt, tüntetést és autós felvonulást szervez június 16-án négy együttműködő konföderáció, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma - tájékoztatták az érdekképviseletek az MTI-t.
Közleményükben hangsúlyozzák: a konföderációk elutasítják a kormány "munkavállalókat sújtó intézkedéseit, a keresetek csökkentését, a Munka törvénykönyvének módosítását, a korkedvezmény és a korengedmény megszüntetését és az Országos Érdekegyeztető Tanács felszámolását". Ezen a napon a közlemény szerint a fővárosban és minden megyében közösen tiltakoznak a munkavállalók és szakszervezeteik. Négy megyei központban - Miskolcon, Egerben, Kaposváron és Tatabányán - tüntetnek, a többi helyen autós felvonulást tartanak. Budapesten a Hősök teréről mennek a gépkocsik Budára, majd vissza.
Borsik János, az ASZSZ elnöke kifogásolta, hogy a kormány a tervezett módosítási javaslatokról nem konzultált a szociális partnerekkel, sőt a javaslat benyújtása előtt egy héttel a kormány "likvidálta" az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT). Az utóbbi lépést azért is megdöbbentőnek tartják, mert egy nappal korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még elismerően nyilatkozott a tripartit érdekegyeztető fórumról. A szakszervezeti vezető szerint a kormány azzal, hogy "lehetővé teszi az ingyenmunkát, bevezeti a 44 órás munkahetet, növeli a munkáltató jogkörét a szabadságok kiadásában, hat hónapra növeli a most legfeljebb egy hónapos próbaidőt, a munkaerő-kölcsönzés ideiglenes időtartama pedig akár 5 év is lehet, legalizálni akarja a foglalkoztatásban elkövetett törvénysértéseket".
A próbaidő most 30 nap, és megállapodás alapján 60 nap is lehet, a módosítás nyomán azonban 6 hónapra is nőhetne, ha a kollektív szerződés úgy rendelkezik. Bár a szerződést mindkét fél következmények nélkül felmondhatja, ezzel a szakszervezeti vezető szerint vissza lehet élni. A 44 órás munkahetet eredetileg a 2009. április 1. és 2011. december 31. közötti időszakra engedélyezték. A munkáltatók arra az esetre, ha a gazdasági válság miatt visszaesik a megrendelés, 36 órás munkahetet rendelhettek el, amit később ledolgoztathattak. Az időbeli határ megszűnésével a 36 órás munkahetet a munkáltatók 44 órással tudják kiváltani, de csak 40 órás munkabér jár érte - mondta Borsik János.
Az éves fizetett szabadságot most legfeljebb két részletben lehet kiadni, s egynegyede felett a munkavállaló rendelkezik. A módosítás elfogadásával azonban a munkáltató kivételes gazdasági érdekre hivatkozva 10 munkanap egybefüggő kiadásán túl a többit akár naponként is kiadhatná. A kéthetes kiadást is úgy fogalmazza meg a javaslat, hogy "a felek eltérő megállapodásának hiányában", ami azzal a veszéllyel jár, hogy a munkavállalót rá tudják venni arra, hogy még ezt se igényelje - vélekedett.
A szakszervezeti vezető úgy látja: azzal, hogy a törvényjavaslat előírja, hogy a munkavállalónak a túlmunkáért pótlék helyett szabadidő is járhat, bevezetik az ingyenmunkát. Hangsúlyozta: a legtöbben nem a szabadnapért, hanem a plusz fizetségért vállalnak túlmunkát. Az, ha a túlmunkáért pihenőidő jár majd, fizetéscsökkentést jelent, amire a rendszerváltás óta másodszor kerülne sor. Az első fizetéscsökkentést a 16 százalékos szja kulcs bevezetése idézte elő az ASZSZ elnöke szerint. A munkaerő-kölcsönzés "ideiglenes" időtartama legfeljebb öt évig tarthat a javaslat szerint, ami az ASZSZ szerint teljesen indokolatlan, és kiszolgáltatottságot eredményez. Az ASZSZ szeretné elérni, hogy a kikölcsönzött munkavállalók a többiekkel azonos pozícióba kerüljenek - mondta Borsik János.
Hozzátette: a helyzetet súlyosbítja, hogy az OÉT megszüntetése miatt nem lehet megbeszélni a kormánnyal a módosításokat. A 23 éve működő OÉT a szakszervezeti vezető szerint a munkabéke letéteményese volt. A több egyeztető fórum helyett létrehozandó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról úgy vélekedett, hogy létszáma eleve biztosítani fogja annak működésképtelenségét. "Valószínűleg az is volt a kormány szándéka, hogy működésképtelen szervezetet hozzanak létre" - jelentette ki. Az, hogy a tripartit egyeztetést semmibe veszi a kormány, példa nélküli Európában; ezzel kikerül az utcára az érdekegyeztetés, konfliktusok, sztrájkok következnek majd - figyelmeztetett Borsik János.
A Munkástanácsok is aggódik, de nem vesz részt a demonstráción
A Munkástanácsok Országos Szövetsége egyetért a munkavállalók sorsáért aggódó véleményekkel, ennek ellenére a június 16-ára meghirdetett országos szakszervezeti demonstrációban nem vesz részt. A tanács úgy látja, hogy "az előző, szocialista-liberális politika rossz kormányzásának következményei sújtják most a munkavállalókat; a súlyos hibákat az Orbán-kormánynak kell helyrehoznia". Álláspontjuk szerint az ország gazdasági helyzetének stabilizálása közepette a jelenlegi kormányt is megilleti az a mértékű tolerancia, amit az előző kormány "országrontó tevékenysége" alatt élvezett a most tiltakozó szakszervezetek részéről - áll a közleményben.
Épp emiatt azonban a leghatározottabban kiállnak amellett, hogy a társadalmi és munkabéke megőrzése érdekében elengedhetetlen a szociális párbeszéd, a munkavállalók, munkaadók és a kormány közti érdemi, makroszintű érdekegyeztetés fenntartása. Az Országos Érdekegyeztető Tanács helyett felálló Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) szerteágazó konzultációs tevékenysége azonban nem hatékony fóruma a munka világát érintő sajátos párbeszédnek, ezért támogatják a munkaadók felvetését egy háromoldalú tagozat létrehozására az NGTT keretei között.
A Munkástanácsok arra kéri a kormányt, hogy fordítson fokozott figyelmet az érdemi szociális párbeszéd elősegítésére. Az a tény, hogy a magyar kormány a 100. ILO konferencián, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Irányító Testületében mandátumot nyert, azt mutatja, hogy a kormány fontosnak tartja a háromoldalú, a megállapodásokra és szerződéskötésekre irányuló társadalmi párbeszédet, amely hazánkban is az ILO-modell alapján működött az elmúlt húsz év során - jegyzik meg.
A rendvédelmisek is csatlakoznak
A keddi tárgyaláson sem sikerült megegyezniük a rendészeti szakszervezeteknek a kormánnyal. A rendőrség, és a rendvédelmi szervek nem sztrájkolhatnak, de a "civil társadalom" szakszervezeteivel közösen gyakorolnak majd nyomást. Orbán bejelentette, elvárja a rendvédelmi dolgozóktól, hogy minden körülmények között a rend oldalán álljanak.
A rendvédelmi egyeztetésekről szóló legfrissebb cikkünket itt olvashatják.
Borsik János, az ASZSZ elnöke kifogásolta, hogy a kormány a tervezett módosítási javaslatokról nem konzultált a szociális partnerekkel, sőt a javaslat benyújtása előtt egy héttel a kormány "likvidálta" az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT). Az utóbbi lépést azért is megdöbbentőnek tartják, mert egy nappal korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még elismerően nyilatkozott a tripartit érdekegyeztető fórumról. A szakszervezeti vezető szerint a kormány azzal, hogy "lehetővé teszi az ingyenmunkát, bevezeti a 44 órás munkahetet, növeli a munkáltató jogkörét a szabadságok kiadásában, hat hónapra növeli a most legfeljebb egy hónapos próbaidőt, a munkaerő-kölcsönzés ideiglenes időtartama pedig akár 5 év is lehet, legalizálni akarja a foglalkoztatásban elkövetett törvénysértéseket".
A próbaidő most 30 nap, és megállapodás alapján 60 nap is lehet, a módosítás nyomán azonban 6 hónapra is nőhetne, ha a kollektív szerződés úgy rendelkezik. Bár a szerződést mindkét fél következmények nélkül felmondhatja, ezzel a szakszervezeti vezető szerint vissza lehet élni. A 44 órás munkahetet eredetileg a 2009. április 1. és 2011. december 31. közötti időszakra engedélyezték. A munkáltatók arra az esetre, ha a gazdasági válság miatt visszaesik a megrendelés, 36 órás munkahetet rendelhettek el, amit később ledolgoztathattak. Az időbeli határ megszűnésével a 36 órás munkahetet a munkáltatók 44 órással tudják kiváltani, de csak 40 órás munkabér jár érte - mondta Borsik János.
Az éves fizetett szabadságot most legfeljebb két részletben lehet kiadni, s egynegyede felett a munkavállaló rendelkezik. A módosítás elfogadásával azonban a munkáltató kivételes gazdasági érdekre hivatkozva 10 munkanap egybefüggő kiadásán túl a többit akár naponként is kiadhatná. A kéthetes kiadást is úgy fogalmazza meg a javaslat, hogy "a felek eltérő megállapodásának hiányában", ami azzal a veszéllyel jár, hogy a munkavállalót rá tudják venni arra, hogy még ezt se igényelje - vélekedett.
A szakszervezeti vezető úgy látja: azzal, hogy a törvényjavaslat előírja, hogy a munkavállalónak a túlmunkáért pótlék helyett szabadidő is járhat, bevezetik az ingyenmunkát. Hangsúlyozta: a legtöbben nem a szabadnapért, hanem a plusz fizetségért vállalnak túlmunkát. Az, ha a túlmunkáért pihenőidő jár majd, fizetéscsökkentést jelent, amire a rendszerváltás óta másodszor kerülne sor. Az első fizetéscsökkentést a 16 százalékos szja kulcs bevezetése idézte elő az ASZSZ elnöke szerint. A munkaerő-kölcsönzés "ideiglenes" időtartama legfeljebb öt évig tarthat a javaslat szerint, ami az ASZSZ szerint teljesen indokolatlan, és kiszolgáltatottságot eredményez. Az ASZSZ szeretné elérni, hogy a kikölcsönzött munkavállalók a többiekkel azonos pozícióba kerüljenek - mondta Borsik János.
Hozzátette: a helyzetet súlyosbítja, hogy az OÉT megszüntetése miatt nem lehet megbeszélni a kormánnyal a módosításokat. A 23 éve működő OÉT a szakszervezeti vezető szerint a munkabéke letéteményese volt. A több egyeztető fórum helyett létrehozandó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról úgy vélekedett, hogy létszáma eleve biztosítani fogja annak működésképtelenségét. "Valószínűleg az is volt a kormány szándéka, hogy működésképtelen szervezetet hozzanak létre" - jelentette ki. Az, hogy a tripartit egyeztetést semmibe veszi a kormány, példa nélküli Európában; ezzel kikerül az utcára az érdekegyeztetés, konfliktusok, sztrájkok következnek majd - figyelmeztetett Borsik János.
A Munkástanácsok is aggódik, de nem vesz részt a demonstráción
A Munkástanácsok Országos Szövetsége egyetért a munkavállalók sorsáért aggódó véleményekkel, ennek ellenére a június 16-ára meghirdetett országos szakszervezeti demonstrációban nem vesz részt. A tanács úgy látja, hogy "az előző, szocialista-liberális politika rossz kormányzásának következményei sújtják most a munkavállalókat; a súlyos hibákat az Orbán-kormánynak kell helyrehoznia". Álláspontjuk szerint az ország gazdasági helyzetének stabilizálása közepette a jelenlegi kormányt is megilleti az a mértékű tolerancia, amit az előző kormány "országrontó tevékenysége" alatt élvezett a most tiltakozó szakszervezetek részéről - áll a közleményben.
Épp emiatt azonban a leghatározottabban kiállnak amellett, hogy a társadalmi és munkabéke megőrzése érdekében elengedhetetlen a szociális párbeszéd, a munkavállalók, munkaadók és a kormány közti érdemi, makroszintű érdekegyeztetés fenntartása. Az Országos Érdekegyeztető Tanács helyett felálló Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) szerteágazó konzultációs tevékenysége azonban nem hatékony fóruma a munka világát érintő sajátos párbeszédnek, ezért támogatják a munkaadók felvetését egy háromoldalú tagozat létrehozására az NGTT keretei között.
A Munkástanácsok arra kéri a kormányt, hogy fordítson fokozott figyelmet az érdemi szociális párbeszéd elősegítésére. Az a tény, hogy a magyar kormány a 100. ILO konferencián, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Irányító Testületében mandátumot nyert, azt mutatja, hogy a kormány fontosnak tartja a háromoldalú, a megállapodásokra és szerződéskötésekre irányuló társadalmi párbeszédet, amely hazánkban is az ILO-modell alapján működött az elmúlt húsz év során - jegyzik meg.
A rendvédelmisek is csatlakoznak
A keddi tárgyaláson sem sikerült megegyezniük a rendészeti szakszervezeteknek a kormánnyal. A rendőrség, és a rendvédelmi szervek nem sztrájkolhatnak, de a "civil társadalom" szakszervezeteivel közösen gyakorolnak majd nyomást. Orbán bejelentette, elvárja a rendvédelmi dolgozóktól, hogy minden körülmények között a rend oldalán álljanak.
A rendvédelmi egyeztetésekről szóló legfrissebb cikkünket itt olvashatják.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?