Növekszik az új állások száma, de több a munkanélküli - miért?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA válság ellenére is növekszik az új álláshelyek száma a vállalatok egy részénél, ennek üteme azonban elmarad a felgyorsult elbocsátásokétól - írja Telegdy Álmos, az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos főmunkatársa a Napi Gazdaságban.
A globális válság végigsöpört a magyar vállalatokon és egy év alatt a munkahelyek öt százalékát, nagyjából 130 ezret tüntetett el a versenyszférában a KSH adatai szerint (ehhez képest 2008-ban a munkahelyek száma valamelyest nőtt). Telegdy Álmos szerint ha túllépünk a munkahelyek aggregált számának mérésén, és vállalati szinten elemezzük a munkahelyek változását, nagymértékű heterogenitást figyelhetünk meg a viselkedési stratégiákban. Az összes munkahely számának csökkenése ellenére a válság alatt számos vállalat volt képes növelni alkalmazottainak számát, és nem is kis mértékben.
Két, egymást nem kizáró folyamat állhat a munkahelyek aggregált számának csökkenése mögött: az egyiknél kevesebb új munkahelyet hoznak létre a válság előtti időszakhoz képest, a másiknál fokozzák a munkahelyek leépítését. Annak vizsgálatához, hogy Magyarországon melyik alkalmazkodási pálya volt domináns, a vállalatokat két csoportba rendezték aszerint, hogy növelték vagy csökkentették alkalmazottaik számát. A két csoportban külön-külön megnézték, hogyan változott a munkahelyteremtés és -rombolás rátája. Az eredmény alátámasztja, hogy a válságot a vállalatok egy része képes meglovagolni és fejlődni e nehéz időszak alatt is.
A válság hatása a munkahelyek rombolásában mutatkozott meg. Tehát a munkahelyrombolás növekedése a felelős az összes munkahely csökkenéséért és nem a munkahelyteremtés visszaesése. A munkát keresők szempontjából ez azt jelenti, hogy nem azért nőtt a munkanélküliek száma, mert lényegesen kevesebb a betöltendő állás, hanem azért, mert az elbocsátások miatt sokkal többen versenyeznek ugyanannyi munkahelyért.
A fentieken túl még két cégjellemző hatását vizsgálták meg: a külső piacoknak való kitettséget, valamint a tulajdonosi szerkezetet. A munkahelyrombolás aránya 2009-ben kilenc százalékponttal volt nagyobb az exportáló vállalatoknál. Az állami vállalatok egész másképpen reagáltak a válságra, mint a külföldi tulajdonú cégek. A válság előtt tíz százalékponttal alacsonyabb nettó munkahely-teremtési rátával rendelkeztek, mint a többi belföldi vállalat, ez azonban a válság hatására megfordult, és tíz százalékponttal magasabb lett. A hatás mozgatórugója itt is a munkahelyrombolás volt.
Napi Gazdaság
Két, egymást nem kizáró folyamat állhat a munkahelyek aggregált számának csökkenése mögött: az egyiknél kevesebb új munkahelyet hoznak létre a válság előtti időszakhoz képest, a másiknál fokozzák a munkahelyek leépítését. Annak vizsgálatához, hogy Magyarországon melyik alkalmazkodási pálya volt domináns, a vállalatokat két csoportba rendezték aszerint, hogy növelték vagy csökkentették alkalmazottaik számát. A két csoportban külön-külön megnézték, hogyan változott a munkahelyteremtés és -rombolás rátája. Az eredmény alátámasztja, hogy a válságot a vállalatok egy része képes meglovagolni és fejlődni e nehéz időszak alatt is.
A válság hatása a munkahelyek rombolásában mutatkozott meg. Tehát a munkahelyrombolás növekedése a felelős az összes munkahely csökkenéséért és nem a munkahelyteremtés visszaesése. A munkát keresők szempontjából ez azt jelenti, hogy nem azért nőtt a munkanélküliek száma, mert lényegesen kevesebb a betöltendő állás, hanem azért, mert az elbocsátások miatt sokkal többen versenyeznek ugyanannyi munkahelyért.
A fentieken túl még két cégjellemző hatását vizsgálták meg: a külső piacoknak való kitettséget, valamint a tulajdonosi szerkezetet. A munkahelyrombolás aránya 2009-ben kilenc százalékponttal volt nagyobb az exportáló vállalatoknál. Az állami vállalatok egész másképpen reagáltak a válságra, mint a külföldi tulajdonú cégek. A válság előtt tíz százalékponttal alacsonyabb nettó munkahely-teremtési rátával rendelkeztek, mint a többi belföldi vállalat, ez azonban a válság hatására megfordult, és tíz százalékponttal magasabb lett. A hatás mozgatórugója itt is a munkahelyrombolás volt.
Napi Gazdaság
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?