A vállalati önkéntesség a kölcsönös tanulás terepe
A vállalati önkéntesség során nemcsak adnak valamit a cégek, hanem tapasztalatot, tudást és új piaci lehetőségeket is nyernek. Fontos, hogy a felmerülő igények és a vállalat segítőszándéka találkozzék. A hazai gyakorlat azonban még nem tart itt, hanem kampányszerű, egyszeri, szaktudást nem igénylő fizikai munkanapokban merül ki. Idén, az Önkéntesség Európai évében, illetve a hazai Európai Uniós soros elnökség ideje alatt a téma különleges hangsúlyt kapott.
Az igazán önkéntes vállalati tevékenység
Sok vállalat ott rontja el az önkéntes tevékenység szervezését, hogy a munkavállalók szabadnapjára szervezi az akciókat. Ennek a tevékenységnek pont az a lényege, hogy a vállalat lemond arról a haszonról, amit a munkavállaló az adott munkaidejében a számára termelt volna, és átengedi valamely önkéntes tevékenység végzésére. A vállalat így ad időt, emberi erőforrást és adott esetben pénzbeli forrást is - mondta a HR Portálnak Farkas Emese, az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA)kommunikációs menedzsere.
Ez az ideális helyzet, de a valóságban nem túl gyakori ez a helyzet. E helyett inkább lecsúsztatható szombatokon, illetve munkanappá tett szabadnapokon végzett önkéntes munkák a jellemzőbbek idehaza.
A hazai vállalatok egy része, a szakember szerint, ad munkaidő-kedvezményt, de nem szervezi meg a tevékenységet. Ez esetben sokszor csoportosan járnak a munkavállalók önkénteskedni, és ilyenkor a vállalat a fogadószervezettel szerződik. Ekkor a helyszínen aláírt jelenléti ív bizonyítja azt, hogy ők ez idő alatt ezt a tevékenységet végezték.
Ha egyéni az önkéntesség, akkor is kell szerződés a fogadó szervezettel, nehogy egy munkaügyi ellenőrzés során feketén végzett tevékenységnek tűnjön. Ebben az esetben is vagy a fogadószervezettel, vagy a közvetítővel kell önkéntes szerződést kötni. Van olyan vállalati partnere a ÖKA-nak, amely szabályzatában rögzítette, hogy évente 16 órát biztosít minden munkavállalójának erre a tevékenységre, de nem szervez programokat. Ebben az esetben az ÖKA és a vállalat között létrejött szerződés szerint az alapítvány feladata az, hogy segítsen, fogadóhelyszínt találjon a munkavállalóknak,, majd önkéntes szerződést kössön a munkavállalóval, aki fényképekkel, igazolással dokumentálja a fogadónál eltöltött jelenlétét.
A vállalati önkéntes munka manapság nem feltétlenül csak a tevékenység végzését jelenti, hanem komoly adományozást is. Vannak programok, amikor nemcsak a munkaidő-kedvezményt kell biztosítania a cégnek, hanem a vállalati önkéntes program végzéséhez szükséges eszköz és anyagköltségeit is. A fogadó szervezetek nagyobb része állami, önkormányzati fenntartású intézmény, és mint ilyen, hihetetlen méretű forráshiánnyal küzd. Az önkéntes programot szervezőnek nemcsak arra kell felkészítenie a fogadót, hogy mi fog az önkéntes munka kapcsán ott, a terepen történni, hanem elő is kell készíteni az eseményt anyagilag is. Farkas Emese két példát említett.
A vállalatok körében népszerű, óvodai kerítés-festés tipikus, egynapos, önkéntes tevékenység. Ha azonban azt a szokásos módon festik le, akkor legalább 3-4 nap, mire végeznek vele, mert a rozsdát le kellene sikálni a kerítésről, utána maró anyaggal is kezelni kellene, majd alapozni és két rétegben festeni. De erre az önkéntes program egy napján nincs idő, így legfeljebb rozsdátlanítani lehet és a piacon elérhető speciális festékkel lekenni a kerítést. Ez azonban sokkal többe kerül, mint a másik megoldás. Előfordul, hogy, ha az óvoda vezetője csinál kalkulációt a festésről, az előző árat adja meg a vállalati programszervezőnek, aki ezt tervezi bele a költségvetésbe. De ez nem reális, mert a rendelkezésre álló munkaórák alatt ezen a módon nem lehet végezni a munkával.
Egy másik példa az anyagköltségek és a munka megosztására, az egyik budapesti egyetem tornatermének vállalati önkéntes tevékenység keretében történő felújítása volt. A cég azonban hamar szembesült azzal, hogy a dolgozóinak nincs meg az a szaktudása, ami egy 6-8 méteres belmagasságú helyiség legletteléséhez és kifestéséhez kell. Ekkor azt találták ki, hogy szakembereket hívtak, akik fölállványozták a tornatermet, és mindent festési szakaszig előkészítettek, illetve a 2 méteres lábazat fölötti részt le is festették. A 2 méteres lábazatot zöld zománccal már a munkavállalók húzták be. A szakemberek tevékenységét is ebben az esetben a vállalat állta.
Az önkéntes tevékenység létrájának fokai
Ha egy vállalat úgy dönt, hogy bevezeti az önkéntességet, akkor nem mindegy, milyen tevékenység az, amiben a vállalat dolgozói elsőként részt vesznek. Farkas Emese szerint megterhelő lehet mentálisan a munkavállalókra, ha elsőre olyan programon vesznek részt, ahol a kedvezményezettek nagyon betegek, hajléktalanok. A szakember például, első tevékenységnek olyan munkák szervezését javasolja, ahol nem feltétlenül kell találkozni az eredményt élvezőkkel, mégis azonnali sikerélményt adnak. Ilyen munkák a parkok, erők gondozása, játszóterek rendbetétele. Ezek még szaktudást nem igénylő, egyszerű, fizikai tevékenységek.
A következő lépcsőfok lehet azok az intézmények, amelyek egészséges gyermekekkel kapcsolatos tevékenységekhez kötődnek. Például van olyan vállalat, ahol oktatási intézményekbe, gyermekotthonokba járnak kisebb-nagyobb munkákban segíteni, kézműveskedni, esetleg sütni-főzni a munkavállalók, majd a termékeket eladják, és az így befolyt összeggel is segítik a működést. Farkas Emese szerint ezen a szinten áll meg a vállalati önkéntes programok 70 százaléka. Az ezt esetleg túllépő programok kedvezményezettjei lehetnek beteg fogyatékkal élő gyerekekkel kapcsolatos programok is.
A képzeletbeli munkavégzési létra legfelső fokán az idősek, nagyon betegek, és a hajléktalanok állnak. Ilyen területeken nem szívesen végeznek vállalati önkéntes munkát Farkas Emese szerint, mert, ha nem felújítási, takarítási, virágosítási, tehát szaktudást nem igénylő fizikai munkáról van szó, akkor a többi tevékenységhez annyira komplex szaktudás kell a sikerhez, ami ebben a keretrendszerben nem teljesíthető.
Az önkéntes munka is a vállalati célokat szolgálja
Az ÖKA tud a koordinációban, a partnerkapcsolatokban, a projektmenedzselésben is segíteni, ha vállalati önkéntes munkáról van szó, de van még egy fontos aspektus, amiben egyedülálló tapasztalata van a non-profit szervezetnek. A vállalat piaci céljaihoz igazított CSR politika részeként alakítják ki az alapítvány munkatársai az önkéntes stratégiát. Fontos, hogy megismerjék, mi a cég tevékenysége és ez kikre van hatással.
Fontos tudni, hogy kik dolgoznak egy-egy cégnél, kik vennének részt az önkéntes tevékenységben és mi a cég célja azzal, hogy számukra ad egy ilyen típusú tevékenységre lehetőséget. Van olyan hazai telekommunikációs cég, ahol az önkéntes tevékenységeket egy belső pályázati rendszeren keresztül működtetik. Itt a munkavállalók olyan önkéntes tevékenységet végeznek, mint például: szenior mentor program segítése, a gyerekeknek szóló kézműves foglalkozások tartása, állatmenhelyeken segítségnyújtás az állatok gondozásában.
Az ÖKA munkatársa említett egy másik példát is, amikor nem ők szerveztek, de nagyon jó kezdeményezésnek tartja itt a vállalt munkatársai hátrányos helyzetű településeken tanították meg az ott élőknek az internet használatát. Nyilván ez megteremtett egy új igényt is a vállalat internet-szolgáltatására is, de Farkas Emese szerint a cél az internet és általa az újfajta tanulási módszerek elterjesztése volt. Nem szabad közvetlen módon egy adott üzleti célt PR-ozni a vállalati önkéntes munkával. A szakember úgy látja, hogy azok a cégek, amelyek elsősorban adni akarnak, a kedvezményezetteknek segíteni, a saját dolgozóikat a jócselekedet érzéséhez juttatni, nem feltétlenül akarják ezt világgá kürtölni.
A hazai, vállalati önkéntes piac most biztató képet mutat. A tevékenység már beépült sok nagy, multinacionális vállalat működésébe. A bankok, telekommunikációs és energia-szolgáltató cégek, az FMCG szektorvezető szerepet játszik a hazai vállalati önkéntes munka végzésében. Ezeknél a cégeknél általában a HR, illetve a marketing vagy kommunikáció a felelőse a területnek. A CSR politika részeként végzett vállalati önkéntes tevékenység azonban ritkán kap csak a területtel foglalkozó felelőst.
A hazai vállalati önkéntes munka végzői közt már a kis- és középvállalatok is megtalálhatók, de ezek is olyan cégek, Farkas Emese elmondása szerint, amelyekben legalábbis részben külföldi a tulajdonos.
Sok cégnél azonban csak a "karitatív csapatépítés" eszközeként tekintenek a vállalati önkéntes munkára. Farkas Emese azonban ennél sokkal színesebb tevékenységnek látja a vállalati önkéntes munkát. Nemcsak az az öröm jut a dolgozónak, amit a kézzelfogható, elvégzett munka ad, hanem olyan élményekhez is juthat a munkavállaló, amelyek a napi munkavégzését is segíthetik. Lehet akár múzeumokban, színházakban is önkéntes munkát végezni, és ezzel belátni a kulisszák mögé, megismerkedni olyan emberekkel, akikkel a mindennapi munkájuk során nincs lehetőség.
A szakember kiemelte az önkéntes munkát, mint a burn-out jelenség elleni hatékony eszközt is. Feltölti az embert a sok mosolygós arc, a változatos környezet, az újfajta kihívás. A fizikai munka az irodában gémberedett tagok átmozgatására is jó. A vállalati önkéntes tevékenységnek pedig az elvégzett munka örömén és a sok, hálás szempáron kívül a HR számára külön hozadéka is van. A munka végzésén, annak mérésén, figyelésén keresztül olyan egyéni attitűdöket lehet megfigyelni, mint például a proaktivitás, motiváltság. Farkas Emese úgy látja, a terepen még az is szívesen dolgozik, aki egyébként valamilyen oknál fogva a munkája során már nem túlságosan motivált dolgozó.
Azt, hogy egy adott cég munkavállalói közül ki vehet részt az önkéntes tevékenységben, az adott cég, illetve a vállalati szokásrendszer határozza meg. Az ÖKA kommunikációs menedzsere szerint, az esetek nagy részében a fizikai állományúak nem mennek önkénteskedni. Farkas Emese szerint a vállalati önkéntes program a jó belső kommunikációtól is függ. Az emberekben megvan a segítőkészség, az elhivatottság és szeretik azt a helyzetet, amikor adhatnak. Ha erre alapoznak a vállalati szakemberek, föl sem fog merülni a dolgozóban az, hogy ezt a munkát a menedzsment számára végzi, szívességből.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Nem csak a pénz számít - a vállalatok folyamatosan dolgoznak azon, hogy különböző, béren kívüli motivációs eszközökkel is javítsák a... Teljes cikk
Megnövekedett munkaterhelésük ellenére optimisták a női felsővezetők a vállalati növekedést, a társadalmi változásokat, a nemek közötti... Teljes cikk
Továbbra is jelentős szakadék tátong a férfiak és a nők esélyei között a startupszektorban. Közép-Kelet-Európában a befektetések 94%-a... Teljes cikk
- Így csábítanak a cégek a HVG Állásbörzén 1 hete
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 1 hete
- Megkezdte nyári toborzását a Lidl is, mutatjuk, mennyit lehet keresni 1 hete
- Új vállalkozásfejlesztési központot hoztak létre a romák elhelyezkedésének támogatására 2 hete
- Munka a szabadság alatt? - A dolgozók több mint 75%-a válaszol a munkahelyi e-mailekre, amikor szabadságon van 2 hete
- Szabadság gyerekkel 2 hete
- Külföldi munka 3 hete
- Egyszerűsített foglalkoztatás 3 hete
- Honnan tudhatjuk, hogy már nem egészséges az, amennyit dolgozunk? 3 hete
- Fákat ültetett a Nexon a Szentendrei Skanzenben 1 hónapja
- Hornung Ágnes: a munka és a magánélet összehangolása kiemelten fontos 1 hónapja