Marad az erőteljes bérnövekedés idén az elemzők szerint
Az idén is marad az erőteljes bérnövekedés az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint, bár a tavalyinál valamivel mérsékeltebb ütemben.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a legfrissebb kereseti statisztikát kommentálva közölte: a bérnövekedés a piaci várakozással összhangban alakult tavaly novemberben, ugyanakkor továbbra is lassuló trend figyelhető meg. Véleménye szerint az idei növekedést nehéz megbecsülni, mivel a KSH új módszertannal méri majd a kereseteket, a béremelkedés reálgazdasági hatása mérsékeltebb lehet, mint 2018-ban.
A munkaerő iránti kereslet bővült, vagyis a munkaerőhiány ellenére a vállalatok még képesek új munkaerőt felvenni - fejtette ki, hozzátéve: az elsődleges munkaerőpiacon közel 37 ezer fővel, 1,2 százalékkal nőtt a foglalkoztatás tavaly novemberben januárhoz képest. A közfoglalkoztatotti létszám eközben 113-115 ezer körül stabilizálódott, ami a januári szinthez képest közel 35 ezerrel kevesebb. Tavaly decemberben 11 százalék felett maradhatott a bérek növekedése, és éves átlagban is kétszámjegyű lesz - mondta. Virovácz Péter közölte: a cafetéria átalakítása miatt a bérek dinamikusabban nőhetnek 2019-ben, mint 2018-ban ugyanakkor az adókulcs miatt a rendelkezésre álló nettójövedelem ennél csak jóval mérsékeltebb ütemben bővülhet. A cégek többsége nem építi be az alapbérbe a cafeteriát.
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint 2018-ban 11 százalékot meghaladó lehetett a bérnövekedési ütem, idén pedig 9 százalékos növekedést vár. Tavaly a reálbérek növekedése 8,3 százalékos lehetett, 2019-ben pedig 6 százalékot alulról közelítő növekedésre számít az elemző. 2013-tól 2019 végéig a jelenlegi folyamatok alapján 51 százalékkal nőhetnek a reálbérek, ami globálisan is kiemelkedő ütemet jelent. Hozzátette: a továbbra is feszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát elérjék, ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen segíteni tudna - fejtette ki. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik jelenleg szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni. Ez kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, ahogy a termelékenység növekedését is kikényszeríti - mutatott rá.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is azt emelte ki, hogy folytatódott a korábbi hónapoknak megfelelő kiemelkedő bérnövekedés, és 2019-re sem lát olyan tényezőt, ami ezt jelentősen lassítaná. Nyeste Orsolya elmondta: az alacsony munkanélküliség és a munkaerőhiány egyértelműen magas bérnövekedési ütemet sugall az elkövetkező hónapokban is. Idén 7-8 százalék között alakulhat - egyszámjegyűre lassulva - a keresetek növekedése az Erste Bank várakozásai szerint, a fogyasztás változatlanul fontos eleme marad a gazdasági növekedésnek.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt írta: a tavalyi növekedés után az idén is emelkednek az átlagbérek, hiszen januártól megint nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, a munkaerőpiaci helyzet pedig továbbra is ösztönzi a bérek emelkedését. A friss adatok nem jelentenek meglepetést szerinte, a tavalyi béremelkedés egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum 2018 januári növekedésének, valamint a munkaerőhiány miatti fizetésemelések eredménye. Kifejtette, hogy a hosszú ideje tartó béremelkedés miatt viszont egyre erősödik a termelékenységhez köthető kockázat. Azaz a növekvő béreknek hatékonyabb termeléssel kell párosulnia, különben versenyhátrányba kerül a magyar gazdaság - mutatott rá.
Németh Dávid jelezte, hogy a béremelkedésből fakadó inflációs kockázat is erősödhet: a magasabb fizetések ugyanis élénkítik a lakossági fogyasztást. Ez a tényező egyelőre csak kismértékben pörgeti az inflációt, de a jövőben felfelé mutató kockázatot jelent. Ugyanígy rizikós inflációs szempontból, hogy a béremelkedés miatt a vállalatok kiadásai emelkednek, ezért előbb-utóbb kénytelenek lesznek árat emelni - közölte.
MTI
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Optimistábbá váltak a magyar cégvezetők mind az ország, mind saját cégük kilátásait illetően a Niveus Consulting Group tanácsadó felmérése szerint. Teljes cikk
Több szakterület béradatairól készített összeállítást a piacvezető munkaerő-közvetítő cég a közelmúltban. Most a HR szakmában, elsősorban... Teljes cikk
2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk
- Szakképzés 4.0. - így zajlik a fejlesztés 1 hete
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 1 hete
- Fülöp Attila: Magyarországon csaknem 50 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatási rátája 1 hete
- Grafikon: A 15-64 éves foglalkoztatottak arányának változása 2010 és 2023 között 1 hete
- Kiderült, miért váltak óvatosabbá a dolgozók a munkahelyváltást illetően 2 hete
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 2 hete
- Nagy Márton: a munkanélküliség emelkedése átmeneti 2 hete
- A vártnál jobban csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban 2 hete
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 2 hete
- Kiderült, miben látják a kockázatot a pénzügyi vezetők 2 hete
- Az Egyesült Államokban a vártnál nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma 3 hete