Törvény rendezné a színházi munkavállalók fizetését
A színházi törvény koncepció-tervezete szerint bevezetnék a szakmai szervezetek nyilvántartásba vételét, új finanszírozási modell lépne életbe és létrehoznák az Előadóművészeti Tanácsot.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium internetes honlapján közzétett 20 oldalas munkaanyag a színházak, valamint a zenei és a táncművészeti intézmények működéséről, állami támogatásáról és sajátos munkajogi szabályairól szól. A reprezentatív szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselői november 9-ig véleményezhetik a dokumentumot.
A munkaanyag egyik meghatározó eleme, hogy bevezetnék a szervezetek nyilvántartásba vételét. Ez ugyan nem lenne kötelező, de alapfeltétele lenne a normatív állami támogatásnak és az adókedvezmények igénybevételének. A szervezeteket a kultúráért felelős miniszter venné nyilvántartásba a fenntartók kívánsága alapján I. vagy II. kategóriában. Az I. kategóriában regisztrált szervezeteket a törvény védené, átalakításukhoz a fenntartónak be kellene szereznie a miniszter előzetes véleményét.
Kétféle finanszírozási modell lépne életbe
A finanszírozás módjára két változat szerepel a tervezetben: az egyikben a normatíva alapját az egyes színházak működési helye és feladatrendszere határozná meg, a másikban a fenntartók szerepvállalásának mértéke és a nézőszám lenne a kiindulópont. Az egyik elképzelés szerint a színházakat alap- és kiegészítő normatív hozzájárulás illetné meg. A normatív támogatást a törvény a működési hely és a közönségbázis alapján differenciálná. A másik finanszírozási tervezetben az állam minden színházi célú önkormányzati forintot egy költségvetési forinttal egészítene ki.
A színházi munkavállalók fizetését is rendeznék
A színházi munkavállalók munkabére nem lehetne kevesebb azon fizetési osztály első fokozatához tartozó illetménynél, amelybe az azonos feladatot ellátó és végzettségű közalkalmazottat kell besorolni. A táncosoknak és az artistáknak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti pótlékalap 100 százaléka járna munkaköri pótlékként.
Fontos változás lenne, hogy az állam a filmtörvényben foglalt egyes rendelkezéseket kiterjesztené az előadóművészeti szféra egészére. A regisztrált előadóművészeti intézményeket támogató gazdálkodó szervezetek például adókedvezményre lennének jogosultak. A törvény úgy rendelkezne, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben a művészeti munkakörökben a határozatlan idejű munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató indoklás nélkül, rendes felmondással megszüntetheti, amennyiben ezt a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés megengedi.
Bevezetnék a munkaidő-egység fogalmát
Visszahozná a törvény azt a korábbi gyakorlatot, hogy a következő évadra vonatkozó szerződtetési ajánlatot a munkáltatónak az évad meghatározott időpontjáig, március 31-ig meg kell tennie. A törvény újra bevezetné a munkaidő-egység, a szolgálat fogalmát is. Egy szolgálat időtartama előadás esetében (beleértve a főpróbákat is) annak időtartamával azonos, egyéb esetekben, kivéve, ha kollektív szerződés másként nem rendelkezik, 4 óra.
A jogszabály rendelkezne a más előadóművészeti szervezetek, így a szimfonikus zenekarok, a kórus, az önálló balett- és táncegyüttesek legfontosabb szabályairól is. Esetükben a normatív alaphozzájárulásnál a tartósan foglalkoztatott művészlétszámot vennék alapul. Az alaphozzájárulás igénybe vételének feltétele zenekaroknál évi 75, az énekkaroknál 50, a balett- és táncegyütteseknél 100 előadás volna. Kiegészítő hozzájárulást a szimfonikus zenekarok akkor kaphatnának, ha meghatározott számú ifjúsági koncert megtartására vállalkoznak. A törvény meghatározná a zenekari és énekkari tagok havi és évi szolgálatszámát is, amelyen felül a munkavállalókat pótlék illetné meg.
Életre hívnák az Előadóművészeti Tanácsot
A kultúráért felelős miniszter létrehozná az előadóművészeti élet kérdéseiben döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő feladatot ellátó testületet, az Előadóművészeti Tanácsot. A grémiumnak esztétikai kérdésekkel, művészi értékkel, művészi minőséggel kapcsolatos jogosítványai nem lennének. Tagja lenne a tanácsnak a kormányoldal, a kultúráért, az államháztartásért, az igazságügyért, a munkaügyekért és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egy-egy főt delegálna a testületbe.
A munkaanyag egyik meghatározó eleme, hogy bevezetnék a szervezetek nyilvántartásba vételét. Ez ugyan nem lenne kötelező, de alapfeltétele lenne a normatív állami támogatásnak és az adókedvezmények igénybevételének. A szervezeteket a kultúráért felelős miniszter venné nyilvántartásba a fenntartók kívánsága alapján I. vagy II. kategóriában. Az I. kategóriában regisztrált szervezeteket a törvény védené, átalakításukhoz a fenntartónak be kellene szereznie a miniszter előzetes véleményét.
Kétféle finanszírozási modell lépne életbe
A finanszírozás módjára két változat szerepel a tervezetben: az egyikben a normatíva alapját az egyes színházak működési helye és feladatrendszere határozná meg, a másikban a fenntartók szerepvállalásának mértéke és a nézőszám lenne a kiindulópont. Az egyik elképzelés szerint a színházakat alap- és kiegészítő normatív hozzájárulás illetné meg. A normatív támogatást a törvény a működési hely és a közönségbázis alapján differenciálná. A másik finanszírozási tervezetben az állam minden színházi célú önkormányzati forintot egy költségvetési forinttal egészítene ki.
A színházi munkavállalók fizetését is rendeznék
A színházi munkavállalók munkabére nem lehetne kevesebb azon fizetési osztály első fokozatához tartozó illetménynél, amelybe az azonos feladatot ellátó és végzettségű közalkalmazottat kell besorolni. A táncosoknak és az artistáknak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti pótlékalap 100 százaléka járna munkaköri pótlékként.
Fontos változás lenne, hogy az állam a filmtörvényben foglalt egyes rendelkezéseket kiterjesztené az előadóművészeti szféra egészére. A regisztrált előadóművészeti intézményeket támogató gazdálkodó szervezetek például adókedvezményre lennének jogosultak. A törvény úgy rendelkezne, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben a művészeti munkakörökben a határozatlan idejű munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató indoklás nélkül, rendes felmondással megszüntetheti, amennyiben ezt a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés megengedi.
Bevezetnék a munkaidő-egység fogalmát
Visszahozná a törvény azt a korábbi gyakorlatot, hogy a következő évadra vonatkozó szerződtetési ajánlatot a munkáltatónak az évad meghatározott időpontjáig, március 31-ig meg kell tennie. A törvény újra bevezetné a munkaidő-egység, a szolgálat fogalmát is. Egy szolgálat időtartama előadás esetében (beleértve a főpróbákat is) annak időtartamával azonos, egyéb esetekben, kivéve, ha kollektív szerződés másként nem rendelkezik, 4 óra.
A jogszabály rendelkezne a más előadóművészeti szervezetek, így a szimfonikus zenekarok, a kórus, az önálló balett- és táncegyüttesek legfontosabb szabályairól is. Esetükben a normatív alaphozzájárulásnál a tartósan foglalkoztatott művészlétszámot vennék alapul. Az alaphozzájárulás igénybe vételének feltétele zenekaroknál évi 75, az énekkaroknál 50, a balett- és táncegyütteseknél 100 előadás volna. Kiegészítő hozzájárulást a szimfonikus zenekarok akkor kaphatnának, ha meghatározott számú ifjúsági koncert megtartására vállalkoznak. A törvény meghatározná a zenekari és énekkari tagok havi és évi szolgálatszámát is, amelyen felül a munkavállalókat pótlék illetné meg.
Életre hívnák az Előadóművészeti Tanácsot
A kultúráért felelős miniszter létrehozná az előadóművészeti élet kérdéseiben döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő feladatot ellátó testületet, az Előadóművészeti Tanácsot. A grémiumnak esztétikai kérdésekkel, művészi értékkel, művészi minőséggel kapcsolatos jogosítványai nem lennének. Tagja lenne a tanácsnak a kormányoldal, a kultúráért, az államháztartásért, az igazságügyért, a munkaügyekért és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egy-egy főt delegálna a testületbe.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Csak a magyar fiatalok 20 százaléka érzi, hogy stabil a munkahelye
Kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, megbecsülik őket. Teljes cikk
KSH: 9.9 százalékkal nőtt a reálkereset egy év alatt
A nettó kereset mediánértéke 340 700 forint volt. Teljes cikk
Szakemberhiány miatt szünetel több vizsgálat az Oroszlányi Szakrendelőben
A rendelőben több osztályon is szünetelni fog az ellátás az átmeneti szakemberhiány miatt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Mikor kapom meg a fizetésem és a bent maradt szabadságomat, ha felmondtam? 1 hónapja
- Jogszerűen nem fizették ki a túlóráimat, ha táppénzen voltam? 1 hónapja
- Egy egyetemi hallgató egy évvel a diplomája megszerzése után többet keres, mint korábbi egyetemi oktatója 1 hónapja
- Felmondási idő alatt is jár a temetési szabadság? 1 hónapja
- Egy lassú előre, két gyors hátra: foglalkoztatási pávatánc 1 hónapja
- Az új valuta a home office, Magyarország vonzó BSC-célpont 2 hónapja
- Vitályos Eszter: az egyik legfontosabb kihívás a munkaerőpiaci aktivitás további növelése 2 hónapja
- Dolgozz bárhonnan - így élnek a digitális nomádok 2 hónapja
- Kulturális diplomatákat keres a kormány öt nagyvárosba 2 hónapja
- Mit tudok tenni, ha nem kaptam meg a béremet a munkaviszony megszűnését számított 5 munkanapon belül? 2 hónapja
- Mit tudunk tenni, ha nem akarják kifizetni a bent maradt szabadságot? 2 hónapja