Nem csak szakmunkásból, diplomásból is hiány van
A cégek több mint 80 százaléka számolt be arról, hogy hiányt szenved szakmunkásokból, de minden ötödik cégnél a diplomások megtalálása is gondot jelent, derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss vállalati felméréséből.
A novemberi adatok szerint a vállalatok 81 százalékánál gondot jelent a szakmunkások hiánya. A cégek harmada segéd-, illetve betanított munkást is keres, minden ötödiknél pedig diplomásokból is hiány van.
A cégek tizedénél megfelelő képzettségű vezetőt keresnek, ugyanakkor adminisztratív munkakörökben azonban telített a pálya.
A betanított, illetve segédmunkásokat a 250 fő fölötti vállalatok hiányolják (53 százalék) leginkább. Az ágazatok közül e képzettségi szint esetében az élelmiszeripart (75 százalék), és a vegyipart (61 százalék) érinti leginkább a probléma, mely a gép (54 százalék)- és feldolgozóiparban (50 százalék) sem elhanyagolható, derül ki a GKI közleményéből.
A szakmunkáshiányt leginkább „érző” vállalatok a 250 fő fölötti állományt foglalkoztatók, ezek 96 százaléka nélkülözi a megfelelő számú munkaerőt. A vállalati átlag felett mutatkozott hiány ezen a területen még a kis, 20 fő alatti cégek esetében is, ahol 85 százalék panaszkodott hiányra. Az ágazatok közül két kategória jelentősen kiemelkedik az átlagból: a fémipari és az építőipari vállalkozások majdnem mindegyike (93-94 százaléka) ide tartozik, de az élelmiszer- és a gépipari vállalkozások döntő többsége (89-90 százaléka) is küzd a problémával.
A szakmunkásképzés jelenlegi rendszere nem képes enyhíteni a hiányt. Ennek részben az az oka, hogy sokan már a végzést követően közvetlenül külföldön keresik a boldogulást (a jobb fizetés, a perspektíva és a stabilitás reményében), esetleg egy-két év hazai szakmai gyakorlat után mennek idegenbe, állapítja meg a gazdaságkutató.
A szakmunka nem vonzó, aminek okát abban látják, hogy a végzettséggel szerezhető jövedelem sok esetben (különösen a kisebb településeken) nem tér el jelentősen a minimálbértől. Ahhoz, hogy vonzóbbá váljon, tartós bérszínvonal-emelkedésre lenne szükség hosszabb távon. A KSH adatai szerint a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak átlagbére 2016 októberében nettó 126 ezer forint volt.
Napi.hu/Világgazdaság
A cégek tizedénél megfelelő képzettségű vezetőt keresnek, ugyanakkor adminisztratív munkakörökben azonban telített a pálya.
A betanított, illetve segédmunkásokat a 250 fő fölötti vállalatok hiányolják (53 százalék) leginkább. Az ágazatok közül e képzettségi szint esetében az élelmiszeripart (75 százalék), és a vegyipart (61 százalék) érinti leginkább a probléma, mely a gép (54 százalék)- és feldolgozóiparban (50 százalék) sem elhanyagolható, derül ki a GKI közleményéből.
A szakmunkáshiányt leginkább „érző” vállalatok a 250 fő fölötti állományt foglalkoztatók, ezek 96 százaléka nélkülözi a megfelelő számú munkaerőt. A vállalati átlag felett mutatkozott hiány ezen a területen még a kis, 20 fő alatti cégek esetében is, ahol 85 százalék panaszkodott hiányra. Az ágazatok közül két kategória jelentősen kiemelkedik az átlagból: a fémipari és az építőipari vállalkozások majdnem mindegyike (93-94 százaléka) ide tartozik, de az élelmiszer- és a gépipari vállalkozások döntő többsége (89-90 százaléka) is küzd a problémával.
A szakmunkásképzés jelenlegi rendszere nem képes enyhíteni a hiányt. Ennek részben az az oka, hogy sokan már a végzést követően közvetlenül külföldön keresik a boldogulást (a jobb fizetés, a perspektíva és a stabilitás reményében), esetleg egy-két év hazai szakmai gyakorlat után mennek idegenbe, állapítja meg a gazdaságkutató.
A szakmunka nem vonzó, aminek okát abban látják, hogy a végzettséggel szerezhető jövedelem sok esetben (különösen a kisebb településeken) nem tér el jelentősen a minimálbértől. Ahhoz, hogy vonzóbbá váljon, tartós bérszínvonal-emelkedésre lenne szükség hosszabb távon. A KSH adatai szerint a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak átlagbére 2016 októberében nettó 126 ezer forint volt.
Napi.hu/Világgazdaság
- 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletek Jegyek
- 2024.05.16Atipikus foglalkoztatási formák – Dr. Bankó Zoltán Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
További cikkek
Legyen naprakész a társadalombiztosítási jogokkal és kötelezettségekkel!
Ismerje meg a BNO kód jelentőségét az egészségügyi diagnózisok és adókedvezmények szempontjából. Használja ki a betegszabadság kalkulátor... Teljes cikk
A közszolgálati jogviszony szabályai: illetmények, szabadságok, felmentési idő nagyító alatt
A közszolgálati tisztségviselők életében az illetményalap és a szabadságrendszere kiemelt jelentőséggel bír. A 2024-es minimálbér-emelkedés... Teljes cikk
Foglalkoztatottság, nyugdíj, keresetek - jobban teljesítünk, mint 20 éve?
Lemaradunk a visegrádi országoktól, vagy épp az élre törünk? Tényleg megelőzött minket Románia? Május 1-én uniós csatlakozásunk 20.... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Kiderült, miért váltak óvatosabbá a dolgozók a munkahelyváltást illetően 3 hete
- Kiderült, miben látják a kockázatot a pénzügyi vezetők 1 hónapja
- Ennyi pénzből lehet megélni a magyarok szerint 1 hónapja
- A Mol-csoport ismét elindítja regionális diplomás programját 2 hónapja
- Így áll a munkaerőpiac 2024-ben: hány jelentkezést nyújt be egy átlagos álláskereső? 2 hónapja
- Ilyen várakozásokkal tekint a jövőbe 103 nagyvállalat 2 hónapja
- A legdrágább munkakör a betöltetlen munkakör. De mennyi az annyi? 2 hónapja
- Így lesz minőségi munkaerő: üzleti fórum német cégekkel Debrecenben 2 hónapja
- Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában? 2 hónapja
- Több mint ezren szerezhetnek ingyen jogosítványt a sofőrhiány miatt 3 hónapja
- Gazdasági elemzés: a migráció hosszabb távon nem tudja megoldani Hollandia munkaerőhiányát 3 hónapja