Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában?
Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével járja körül, hogyan változott hazánk helyzete EU tagságunk ideje alatt. A munkaerőköltség változásáról szóló cikk megállapítása szerint a magyar munkaerőköltségek az EU-hoz való csatlakozásunk óta euróban mérve jóval kisebb mértékben nőttek, mint a vizsgált szomszédos országokban, ami elvben versenyelőnyt jelenthetne.
A munkaerőköltség változása befolyásolja a versenyképességet mind vállalati, mind nemzetgazdasági szinten. A vállalkozások érdekeltek a munkaerőköltségek alacsonyan tartásában, az államok pedig abban, hogy a cégeknek vonzó gazdasági környezetet teremtsenek, aminek egyik szegmense lehet a munkaerőköltség (alacsony bérrel vonzani a befektetőket). De mi határozza meg a munkaerőköltséget?
A bérek és egyéb juttatások mellett beleépülnek az adók és járulékok, de a szabályozói oldal (minimálbér) is erősen befolyásolja. Emellett a kereslet és a kínálat (munkaerőhiány és munkanélküliség) is mozgatja a munkaerőköltséget. Szintén fontos szerepe van a termelékenység változásának. Ha a lakosság képzettebb, termelékenyebb, magasabb hozzáadott értékű munkát végez, a vállalatok szívesen fizetnek magasabb béreket.
Munkaerőköltségek változása euróban számítva (2004=100%)
Forrás: Eurostat (2023) adatai alapján GKI számítás
Az adott devizában mért munkaerőköltség változása az adott évi deviza-euró árfolyammal korrigálva.
Magyarországon 2004 óta a munkaerőköltség euróban számítva duplájára, forintban háromszorosára nőtt. Ebben az időszakban a német munkaerőköltségek az eurós inflációval párhuzamosan, összesen 44%-kal emelkedtek. Egy fejlett gazdaságban azonban természetes, hogy a bérszínvonal – és ezáltal a munkaerőköltség is – kisebb ütemben nő, mint az alacsonyabb bázisról induló országokban. Érdemes tehát megvizsgálnunk, hogyan alakultak a régió államaiban ezek a kiadások.
A lengyel, a szlovák és a cseh euróban mért munkaerőköltségek a magyarokénál sokkal jelentősebben emelkedtek, két évtized alatt megháromszorozódott az értékük. A Magyarországon működő külföldi nagyvállalatoknak tehát ilyen szempontból megérte hazánkba hozni a működőtőkét: itt kevésbé emelkedtek a költségek, mint máshol, így magasabb profitra számíthattak. Románia helyzete egészen speciális: itt euróban mérve 5,5-szörösére nőttek a munkaerőköltségek. Ennek oka, hogy egyfelől alacsony bázisról indultak a bérek, másfelől a román gazdaság az előző 20 évben rohamosan fejlődött. Emellett érdemes megemlíteni a gazdaság fehéredését is (ez hazánkban is jelentős volt, pl. az online kasszák bevezetése miatt), ami szintén növelte a mutató értékét.
Felmerül a kérdés: miért emelkedtek hazánkban a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában? A válasz prózai: a mindenkori magyar gazdaságpolitika egyik fő célja a külföldi működőtőke becsábítása. Ennek elérése céljából a kormányzat a munkát terhelő adókat (SZJA, SZOCHO stb.) alacsonyan tartja, míg a fogyasztást terhelőket (áfa, jövedéki adó, fogyasztási adó stb.) magasan.
A hazai gazdaságpolitika másik fő eszköze a forint leértékelése volt. Ha a forint értéke csökken az euróhoz képest, a multinacionális vállalatoknak kevesebb euróba kerül ugyanaz a forint alapú kifizetés. Ezzel párhuzamosan persze az importált javak egyre drágábbak lesznek itthon (de ez, az elsősorban export tevékenységet végző multikat nem érinti). Eközben a legtöbb magyar munkáltatón nem segít a hazai deviza leértékelése, hiszen – ha nem exportra termelnek – jellemzően a bevételeik forintban realizálódnak, miközben az importjuk drágul.
Összességében megállapítható, hogy a magyar munkaerőköltségek az EU-hoz való csatlakozásunk óta euróban mérve jóval kisebb mértékben nőttek, mint a vizsgált szomszédos országokban, ami elvben versenyelőnyt is jelenthetne. Ugyanakkor a rendkívül alacsony termelékenység növekedési ütem azt jelenti, hogy a becsábított vállalkozások többsége alacsony hozzáadott értékű termeléssel jelent meg hazánkban. A forint értékvesztése az euróhoz képest, a minimálbér erőltetett emelése, a bőkezű támogatási politika, a munkaerőköltségek – gépipari és autógyártó multik számára előnyös – csökkentése mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy hazánk versenyképességének javulása a régiós országokéhoz képest elmaradt.
A GKI vezérigazgatója szerint a gőzerővel épülő akkumulátorgyárak csak papíron javítják majd a magyar gazdaság helyzetét. Molnár László elmondta, ha azt az 1000 milliárdot, amit jellemzően az autóipar kapott mondjuk a felsőoktatásra, a közoktatásra fordította volna az állam, javította volna a humánerőforrás minőségét. - olvassa el korábbi cikkünk!
fotó: freepik
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Így csábítanak a cégek a HVG Állásbörzén 1 hete
- Czomba Sándor: a magyar emberektől nem vehetik el a munkahelyeket a vendégmunkások 1 hete
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 1 hete
- Balogh Levente: általában a kitűnő tanulókból lesznek a menedzserek, a 3-as 4-es tanulókból a vállalkozók 2 hete
- Hogyan hangoljunk össze embereket különböző kultúrákból vállalati közegben? 2 hete
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 2 hete
- Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk? 2 hete
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 3 hete
- Külföldi munka 3 hete
- Innentől nehezebb lesz megszerezni a a brit munkavállalói vízumot 3 hete
- Uniós pénzt csak olyan cégek kaphatnának, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait 3 hete