2010 végéig nem szűnnek meg a vasúti mellékvonalak

A moratórium 2010 végéig tart, vagyis ebben a ciklusban már nem kívánják elővenni a kérdést. A liberális vezetésű gazdasági tárca még 2006 nyarán állt elő a ki nem használt, néhány utast szállító vonalak leállításának tervével, amelytől 40 milliárdos megtakarítást vártak. Különböző felmérések készültek: a tárca hosszabb távon 60, majd 54 vonalat kívánt bezárni, rövidebb távon 28-at. Ebből az év végén akkor - részben a helyiek, részben az MSZP-frakció ellenállása nyomán - csak 14 vonal bezárására került sor. A múlt év végén újabb 38 vonal bezárását próbálták meg, ebből 26-ot a helyiek megmentettek azzal, hogy vállalták volna a működtetést, 12-nek pedig az új szocialista vezetésű közlekedési tárca adott felmentést tavasszal.

A korábbi felmérések szerint az érintett, mintegy ezer kilométernyi vonalon a szállítás minden további nélkül pótolható volna buszokkal. Igaz: az érintett vonalak felénél ez a jelentések szerint kényelmetlen volna az utasoknak, hiszen hosszabb menetidővel számolhattak volna.

Az állam egy teljesen gazdaságtalan szolgáltatástól szabadulhatna: egy jó pár évvel ezelőtti felmérés szerint az állami vasút 7500 kilométeres vonalhálózatából háromezer kilométeren a bevételek a vonatközlekedés közvetlen költségeit sem fedezik. A kihasználatlan szárnyvonalak léte az egyik oka annak, hogy jelenleg a vasúti szállítás jóval többe kerül a költségvetésnek a buszos tömegközlekedésnél. Egy korábban megjelent tanulmány szerint amíg a vasúton egy utas egy kilométerre történő elszállításához 14 forintos állami hozzájárulásra van szükség, addig a Volán ennek a huszadával, 70 fillérrel beéri.

A szocialista frakció tegnapi ülésén azonban teljes volt az egyetértés abban, hogy ne próbálkozzanak a vasúti korlátozással. "A frakció támogatja és egyetért a kormánnyal abban, hogy 2010 végig nem nyúl hozzá, nem változtat a jelenlegi (...) szárnyvonalakon" - fogalmazott az MTI tudósítása szerint Tóbiás József a több mint négyórás tanácskozás után. A frakcióvezető-helyettes szerint Szabó Pál, a gazdasági tárca vezetője javasolta ezt a döntést - számol be a Népszabadság.