500-600 ezer forintos kompenzációt kérnek a sztrájkra készülő mozdonyvezetők

Péntekig kell döntenie a bíróságnak első fokon, és február végére derülhet ki jogerősen, vajon jogszerű lehet-e a tervezett sztrájk, amit a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) kezdeményezett a reálbérkereset-csökkenés miatt - írja a 24.hu. A szakszervezet február 2-án jelentette be, hogy március 10-én nulla órától határozatlan idejű sztrájkot hirdet. Február 4-én kérvényezték a sztrájk jogszerűségének megállapítását, amire a bíróságnak 5 munkanapja van, tehát péntekig megszülethet a döntés. Ezt nagy valószínűséggel megtámadja az a fél, amelynek nem kedvező a döntés, amire szintén öt nap van. Utána további öt munkanapon belül kell meghozni a másodfokú döntést - vázolta fel a várható menetrendet Barsi Balázs, a MOSZ elnöke. A 2021 júliusától érvényes hároméves bérmegállapodás szerint 2021-ben a béremelés helyett 200 ezer forint SZÉP-kártya juttatást kaptak a dolgozók, és idén 10 százalékos, jövőre 5 százalékos béremelést kapnak. A MÁV-nál dolgozó mozdony- és motorvonatvezetők 80 százalékát képviselő MOSZ nem írta alá a megállapodást. A MOSZ szerint a munkáltatónak kompenzálnia kell a reálkereset-csökkenést és az elmaradt a fizetésemelést. Barsi Balázs elmondta, a MÁV nem tartja indokoltnak az igényt, tárgyalni sem akart róla, a sztrájk bejelentését megelőzően kötelező, december elejei kollektív munkaügyi vita is eredménytelen volt. 

A MOSZ elnöke szerint igaz, hogy az elmúlt öt évben a mozdonyvezetők fizetése átlagosan összesen 60 százalékkal emelkedett, de közben a nemzetgazdasági átlagkereset gyorsabban, akár 70 százalékkal is nőhetett. Ezt támasztják alá a KSH statisztikái is, melyek szerint 2016-hoz képest legalább 64 százalékkal nőttek az átlagkeresetek. Barsi Balázs rámutatott: a stratégiai munkakörök közül a mozdonyvezetők kapták az egyik legkevesebb emelést 2016 óta. Hozzátette: a mozdonyvezetők átlagfizetése tavaly bruttó 703 ezer, 2020-ban pedig bruttó 714 ezer forint volt. Ez úgy történhetett, hogy 2020-ban többet túlóráztathatták a mozdonyvezetőket, mint tavaly.

Egy januárban született megállapodás szerint az idei 10 százalékos béremelés legalább bruttó 40 ezer forint kell, hogy legyen, a legkisebb bérek emelése miatti bértorlódás enyhítésére. Egyes munkakörökben ez akár 20 százalékos alapbéremelést is jelenthetett, ám a mérnöki, technikusi, mozdonyvezetői munkakörökre ez nem érvényes, mert náluk 380-400 ezer forintról indul az alapkereset, tehát ők csak a 10 százalékos alapbéremelést kapták meg, nem részesültek a közteher-megtakarításból, és a bértorlódást, valamint az inflációt sem kompenzálták náluk - jelentette ki a szakszervezet elnöke. 

A szakszervezet szerint a veszteséget éves szinten fejenként bruttó 500-600 ezer forinttal lehetne kompenzálni. Bíznak benne, hogy amennyiben a bíróság jogszerűnek tartja a sztrájkot, az kimozdítja a tárgyalásokat a holtpontról. Nem sztrájkolni szeretnének, hanem minél előbb egyezségre jutni a munkáltatóval.

A 24.hu megkereste a MÁV-ot is, mely a hétfői közleményüket ajánlotta válaszként, mely szerint a MÁV-START alaptalannak, jogszerűtlennek és felelőtlennek tartja a Mozdonyvezetők Szakszervezetének sztrájkbejelentését, ezért benyújtotta ellenkérelmet a sztrájk jogellenességéről dönteni jogosult Fővárosi Törvényszékhez.

24.hu