60 millió új munkahelyet teremthet a zöldgazdaságra való átállás

A Green Job Initiative (Zöld munkahelyek program) irányításával készült új jelentés szerint a zöldebb gazdaságra való áttérés 15 és 60 millió közötti új állást teremthet világszerte a következő két évtizedben, és dolgozók tízmilliói számára jelenthet kiutat a szegénységből.

"A fenntartható fejlődés felé: tisztességes munkalehetőségek és társadalmi befogadás a zöldgazdaságban" című tanulmány megállapítja, hogy e pozitív fejlemények megvalósulása a megfelelő politikák bevezetésétől függ.

"A jelenlegi fejlődési modellről bebizonyosodott, hogy nemcsak a környezet, hanem a gazdaságok és a társadalom szempontjából is alkalmatlan és fenntarthatatlan" - jelentette ki Juan Somavia, az ILO főigazgatója. "Sürgősen rá kell térnünk a fenntartható fejlődés útjára, amelyet az embereket és a bolygónkat középpontba helyező koherens politikák jellemeznek".

Hozzátette: "A közelgő "Rio+20" ENSZ-konferencia kulcsszerepet kap annak előmozdításában, hogy a méltányos munka és a társadalmi befogadás minden jövőbeni fejlődési stratégia szerves részévé váljon."

Achim Steiner, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója elmondta: "A jelentés a június 5-i Környezetvédelmi világnap előestéjén jelent meg, amelynek témája: Zöldgazdaság, te is benne vagy?"

"A megállapítások alátámasztják az elképzelést, hogy a zöldgazdaság emberek milliói számára teremtheti meg a szegénység legyőzésének lehetőségét, és jobb megélhetést nyújthat a mostani és a későbbi generációknak. A lehetőségek pozitív üzenetét hordozza zaklatott és kihívásokkal teli világunkban, amelyet - miközben a vezetők a Rio+20 csúcstalálkozóra készülnek - a világ fővárosaiban hirdetünk" - tette hozzá az igazgató.

A jelentés - amely közel négy évvel a Green Jobs Initiative által készített első tanulmány után jelent meg - azt vizsgálja, milyen hatással lehet a gazdaság kizöldítése a foglalkoztatásra, a jövedelmekre és általában a fenntartható fejlődésre.

A globális munkaerő legalább felét - vagyis 1,5 milliárd embert --– érinti a zöld gazdaságra való átállás. Miközben a változásokat a gazdaság minden területén érzékelni lehet majd, várhatóan a következő nyolc kulcsfontosságú ágazat kap központi szerepet, és leginkább ezeket érintik az átalakulások: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, energiaipar, erőforrás-igényes gyártóipar, újrahasznosítás, építőipar és közlekedés.

Eddig is több tízmillió munkahelyet teremtett ez az átalakulás. A megújuló energia-szektor például jelenleg közel öt millió embert foglalkoztat, miután itt 2006 és 2010 között több mint kétszeresére nőtt a munkahelyek száma. Az energiahatékonyság a zöld munkahelyek másik fontos forrása, főként az építőiparban, a gazdasági válság által legkeményebben sújtott ágazatban.

Az Egyesült Államokban három millió embert foglalkoztatnak a környezetvédelemmel kapcsolatos áruk és szolgáltatások ágazatában. Spanyolországban mára több mint három és fél millióra nőtt az állások száma ebben a szektorban.

A nettó foglalkoztatás-növekedés mértéke a teljes foglalkoztatás mintegy 05 - 2 százalékát érheti el. A feltörekvő gazdaságokban és a fejlődő országokban a növekedés valószínűleg magasabb lesz, mint a fejlett országokban, mivel az előbbiek az elavult erőforrás-igényes infrastruktúra átalakítása helyett egyenesen a zöld technológiát alkalmazhatják. Brazíliában már közel három millió új munkahely jött létre, amely a teljes legális foglalkoztatás mintegy 7 százalékát jelenti.

A megfelelő politikák nélkül nincs előrelépés

Ezekben a pozitív eredményekben egy közös pont van: az a felismerés, hogy a környezeti és társadalmi-gazdasági kihívásokat átfogó és összetett módon kell kezelni.

Először is ez a fenntartható termelési folyamatok előmozdítását és bevezetését jelenti vállalati szinten, főként a kis- és középvállalkozásoknál a korábban említett kulcsfontosságú ágazatokban.

Másodszor, a szociális védelemmel, a jövedelemtámogatással és a szakképzéssel kapcsolatos intézkedések bővítése fontos szerepet játszik annak biztosításában, hogy a dolgozók megfelelő helyzetben legyenek és kihasználhassák ezeket az új lehetőségeket.

Harmadszor, a nemzetközi munkaügyi normák és munkavállalói jogok intézményi és jogi keretet nyújthatnak, és gyakorlati útmutatást adhatnak a munkavégzéshez a zöldebb és fenntartható gazdaságban, főként a munkahelyek minősége, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén.

Végül a munkavállalók és a szakszervezetek bevonásával zajló eredményes szociális párbeszéd központi szerepet kap a fenntartható fejlődés irányításában.

"A környezet fenntarthatósága nem veszi el a munkahelyeket, mint ahogy időnként állítják. Épp ellenkezőleg, megfelelő irányítással több és jobb állást teremthet, csökkentheti a szegénységet és előmozdíthatja a társadalmi befogadást" - jelentette ki az ILO vezetője.