A befolyása és a fizetése is nő a kommunikációs szakértőknek

A Grayling közleménye ismerteti: az "European Communication Monitor"-t, amely a legátfogóbb nemzetközi kommunikációs és public relations (pr) felmérés, az idén immár ötödik alkalommal adták ki. A 43 országot - többek között Magyarországot is - magában foglaló, és 2.209 pr szakember véleményét tartalmazó kutatás rávilágít a kommunikációs szakértők növekvő befolyására és jövedelmére.

"Ebben az évben az egyik legfontosabb megállapítás a kommunikációs szakemberek helyzetére vonatkozott, mely szerint a 2008. évi válság óta egyre erősebb pozíciót tudhatnak magukénak, és a vállalati stratégiák kialakításában is nagyobb szerepet kapnak. Érdemes továbbá kiemelni, hogy hazánkban is jellemző az a tendencia, mi szerint egyre nagyobb igény van a stratégiai vállalati kommunikációs szemléletre" - idézi a közlemény Ábrahám Gergelyt, a Grayling Hungary vezérigazgatóját.

A jelentés legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy a felmérésben résztvevők 42 százaléka már nem tartja a szakmát megfelelően tükröző kifejezésnek a "public relations" fogalmat. Olyan alternatív elnevezésekre voksoltak, mint például a "vállalati kommunikáció", a "stratégiai kommunikáció" vagy a "kommunikációs menedzsment". Pozitív változás, hogy a kommunikációs tevékenységek egyre nagyobb teret kapnak Európában, ezáltal a szakemberek közvetlenül működhetnek együtt a vezérigazgatókkal és növekvő szerepet kapnak a befektetőkkel, politikusokkal való kapcsolattartásban.

A következő években a szakma legfontosabb kihívása a közösségi háló hatása, illetve a kommunikációs törekvések üzleti célokkal való összeegyeztetése lesz. A válaszadók 93 százaléka a szervezetek, illetve márkák, és nem a cégvezetők vagy üzletágak iránti bizalmat szeretnék erősíteni - emeli ki a jelentés. Bár a közösségi média mindenki szerint egyre nagyobb teret hódít, a kommunikációs részlegek többsége mégsem rendelkezik megfelelő útmutatókkal, monitoring eszközökkel vagy jogi háttértudással.

A jelentés mindezeken kívül kiemeli, hogy a jövőben a hagyományos és új média hatását, a kapcsolatépítést, valamint a kommunikációs technológiákat illetően lesz leginkább szükség továbbképzésre a szakmában.