A Bundesbank elnöke béremelést javasol a német munkaadóknak

Az eddig rendre a visszafogott bérpolitika mellett állást foglaló Bundesbank elnöke, Jens Weidmann a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban szerdán megjelent interjúban úgy vélte, hogy a német gazdaság jó helyzete révén megnyílt a mozgástér a bértárgyalásokon, és a munkaadók akár 3 százalékos emeléshez is hozzájárulhatnak. Ez abból adódik, hogy középtávon 2 százalék körüli infláció várható, a termelékenység pedig 1 százalékkal emelkedhet.

Számos térségben csaknem teljes a foglalkoztatottság, több ágazatban pedig munkaerőhiány alakult ki, ezért "üdvözlendő, hogy a bérek ismét nagyobb ütemben emelkednek, mint azokban az időkben, amikor a német gazdaság sokkal rosszabb állapotban volt" - jegyezte meg Jens Weidmann, utalva arra, hogy a kétezres évek elején indított reformok egyik legfontosabb eleme volt a bérkiáramlás határozott - a munkáltatók és a szakszervezetek által egyaránt támogatott - visszafogása.

Ez jelentősen hozzájárult Németország versenyképességének javításához, de hatására a múlt évtizedben országos átlagban rendszeresen csökkent a reálbér. A helyzet a válság okozta inflációcsökkenés miatt egy időre változott, de tavaly már ismét apadt a reálbérek átlaga országosan, habár csak 0,1 százalékkal.

Az utóbbi hetekben a Bundesbank főközgazdásza, Jens Ulbirch, és az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza, Peter Praet is nagylelkű bérmegállapodásokat javasolt a munkáltatóknak. Az utóbbi időszak "felelősségteljes bérmérséklete" után most már ideje magasabb bérekben megállapodni, hiszen a fizetések "szerények" ahhoz képest, hogy a gazdaság fellendülő szakaszba jutott, csökkent a munkanélküliség, alacsony az infláció és kedvezők a kilátások - nyilatkozott Jens Ulbrich a Der Spiegelnek. Peter Praet pedig azt emelte ki, hogy az euróövezet válságállamaiban továbbra is visszafogottságra van szükség a versenyképesség javításához, de Németországban au alacsony infláció és a jó foglalkoztatási helyzet miatt indokolt a béremelés.

A jegybankárok tanácsai mögött az a várakozás húzódik meg, hogy a béremelés az euróövezet legnagyobb nemzetgazdaságában hozzájárulhat a deflációs veszély megszűnéséhez az egész övezetben. A munkáltatók azonban nem fogadták jól a javaslatot. "A bérpolitika nem a monetáris politika eszköze" jelentette ki a Weidmann-interjúra reagálva Ingo Kramer, a munkaadói szövetségek országos szervezetének (BDA) elnöke, hozzátéve, hogy a Bundesbank és az EKB tanácsai "feleslegesek és kevéssé hasznosak".