A cégek harmada a balesetmegelőzést előrébb helyezi a tartós egészségmegőrzésnél

Forrás: Unsplash

A WorkNest friss kutatása rámutatott, hogy a vállalkozások több mint harmada a rövid távú balesetmegelőzést részesíti előnyben a hosszú távú egészségkárosodások megelőzésével szemben. A 242 munkáltató megkérdezésével készült poll szerint bár a válaszadók 51 százaléka állította, hogy egyenlő hangsúlyt fektet a balesetekre és az egészségügyi kockázatokra, a gyakorlatban ez ritkán valósul meg.

A felmérés adatai szerint a cégek 37 százaléka bevallottan a balesetek elkerülésére fókuszál, és mindössze 2 százalékuk mondta azt, hogy az egészségmegőrzés áll a prioritási lista élén. Ez az eltolódás annak ellenére is fennáll, hogy a brit munkavédelmi hatóság (HSE) egyre nagyobb hangsúlyt fektet a mozgásszervi megbetegedésekre, a légzőszervi problémákra és a zaj okozta halláskárosodásra, mivel ezek teszik ki a munkával összefüggő betegségek jelentős részét.

Ellentmondások a kockázatkezelésben

A kutatás rávilágított arra is, hogy az egyes egészségügyi kockázatokat nagyon eltérő módon kezelik a szervezetek. Míg bizonyos területek nagy figyelmet kapnak, mások szinte teljesen kiesnek a látótérből:

• 83 százalék aktívan kezeli a mozgásszervi panaszokat, például a hátfájást.
• 75 százalék odafigyel a munkával összefüggő stresszre.
• Kevesebb mint a válaszadók fele, mindössze 49 százalék kezeli a veszélyes anyagoknak való kitettséget.
• Csupán 41 százalék foglalkozik a zaj okozta halláskárosodás megelőzésével.

Aggasztó adat, hogy a szervezetek közel tizede (9 százalék) beismerte: egyáltalán nem ismerik el vagy nem kezelik formálisan a hosszú távú egészségügyi kockázatokat. A leginkább elhanyagolt területek közé a napi feladatokból eredő ismétlődő terhelés (35 százalék), valamint a testtartással és kézi anyagmozgatással kapcsolatos problémák (17 százalék) tartoznak.

Miért maradnak el a hosszú távú intézkedések?

Nick Wilson, a WorkNest egészségügyi és biztonsági szolgáltatásokért felelős igazgatója szerint a balesetek természetüknél fogva látványosabbak és azonnali hatásuk van, így természetes módon vonzzák a figyelmet. Ezzel szemben a hosszú távú egészségügyi kockázatok lassan, idővel fejlődnek ki, ami megkönnyíti a figyelmen kívül hagyásukat.

A kevésbé fizikai jellegű munkakörökben, például az irodai munkánál, a mozgásszervi panaszok és a stressz gyakran sokkal nagyobb kockázatot jelentenek, mint egy elcsúszás vagy botlás.

Wilson hozzátette, hogy ezek az elhanyagolt területek a munkával összefüggő betegszabadságok leggyakoribb okai közé tartoznak. A szakértő szerint a kockázatok proaktív azonosítása és ellenőrzése kulcsfontosságú lenne, különösen a kkv-k számára, amelyek gyakran nem rendelkeznek dedikált egészségügyi és biztonsági erőforrásokkal.

Forrás: Personnel Today